Vissza a D'vár Torá-hoz

Borsányi Schmidt Dániel:
GONDOLATOK VÁJÁKHÉL-PEKUDÉ HETISZAKASZÁHOZ

2005. március.24.
OR-ZSE Díszterem
péntek esti kidus


Ma Erev Sábbát van, de nem csak a Szombat bejövetelét köszöntjük, hanem egyben Niszán hónap jövetelét is. Tóraolvasáskor két Széfer Tórát veszünk elő és a másodikból felolvassuk a máftírnak, mielőtt a háftárát recitálná, a S'motból, Mózes II. könyvéből a 12. fejezet 1-20 versét. "Há-chódes há-ze láchem rosh chodásim, rison-hu láchem, l'chodsé hásáná: - "Ez a hónap legyen számotokra a legelső hónap, az év hónapjai között a legelső". Ezt a Szombatot Sábbát há'chodesnek, a Hónap Szombatjának nevezzük, mely az utolsó a négy különleges szombat közül. Niszán, a tavasz hónapja és a hónapok eleje. A hónap elnevezése emlékeztet a nicán szóra, aminek magyar jelentése rügy, bimbó. Niszán hónapjában, tavasz hónapjában, megújul a természet, rügyeiket bontják a növények. Ebben a hónapban fogjuk ünnepelni Peszách ünnepét, amikor arra emlékezünk, hogy őseink kivonultak Egyiptomból, a rabszolgaság házából. Sokat ígérő számunkra ez a hónap, mint ahogy Michá próféta is ígéri, hogy "ki mi cét'chá mé-erec Micrájim, er'enu niflá'ot" - látni fogunk még csodákat, mint amikor kijöttél Egyiptomból. Ebben az ünnepi hangulatunkban önkéntelenül eszünkbe ötlenek a magyarság nagy költőjének, József Attilának eljövendő ünnepünkkel egybecsengő szavai "Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet".

Ezen a héten a Vájákhél és P'kudéj hetiszakaszokat olvassuk. Idézem a S'mot, vagyis az Exodus könyvéből a 38. fejezet, 21. mondatát: "Ez a Hajléknak, a bizonyság hajlékának elszámolása, amint Mózes rendeletére elszámoltak a leviták munkájával, Itámár, Áron főpap fia által..." idézet vége. Befejezték az óriási munkát, elkészült a Szentély. Az egyiptomi rabszolgaságból megszabadult, a Szináj- hegynél Tórát kapott héber törzseket Mózes egységes néppé, a zsidó néppé szervezte. A Szentély létrehozása nem volt egyszerű munka, a nép hatalmas erőfeszítése, áldozatkészsége és Becálél, valamint Oholiáv rendkívüli ügyessége segítette a várt és remélt eredményt. Mindez nem volt elég, a zsidó nép végtelen lelkesedéssel összegyűjtötte adományát, aranyat, ezüstöt, drágakövet és egyéb értéket. Mózes becsületességéhez nem fért, nem férhetett kétség, a nép között nem volt senki, aki elszámolásra szólította volna fel.

Mózes részletes elszámolása alapján bölcseink azt a következtetést vonták le, hogy a közösség életét irányító, befolyásoló ember nagy elővigyázattal kell, hogy feladatát ellássa, mert legyen akármilyen becsületes és tisztakezű, mindig ki van téve embertársai gyanakvásának, jobb esetben éber figyelmének. "És álljatok gyanún fölül, I-ten és ember előtt." - mondotta Mózes R'uvén fiainak a Bámidbár könyvében.

A korábbi két párásá, vagyis a Tóra heti szakaszai, leírták a sivatagi Szentély, a Miskán felépítését, és a kapott adományokat a Miskán elkészítéséhez.
Ezen a héten, Mózes pontos beszámolót ad arról, hogy minden egyes adományt miként használtak fel. Például arról, hogy fél sékelnyi ezüstöt gyűjtöttek össze minden egyes férfitől, vagyis 603 550 embertől.

Mint mondottuk, mindenre kiterjedő beszámolót adott az adományok részletes felhasználásáról. Minthogy Mózes ismert volt népe körében becsületességéről, miért gondolta, hogy szükség van erre a részletes beszámolóra? Nem elég, hogy mi tisztában vagyunk becsületességünkkel, a többi embernek azonban, a tőlünk távolabb állóknak is világosan kell ezt látni. Mislé, vagyis a Példabeszédek 3. fejezete idézi Salamon királyt "Hogy találj kegyet és kiváló észt I-ten és ember szemeiben."

Miután Mózes összetörte a két Kőtáblát, amikor megpillantotta a népet az aranyborjú körül, akkor az Ö-való megbocsátott a népnek és utasította Mózest, hogy készítse el újra a Kőtáblákat.

Rögtön ezután megkezdődött a Szentély építése és rábízták Mózesre a hatalmas mennyiségű aranyat és ezüstöt. A felelősség és a rossz választás eshetősége olyan nagy volt, hogy Mózes el akarta hárítani magától a legkisebb gyanút is, amely azzal vádolhatta volna őt, hogy a Szentély építése hozzájárult volna az ő gazdagodásához. Tudta, hogy minden szem őt figyeli. Ez minden zsidóra vonatkozik.

Nem élünk elszigetelt életet, körülvesz bennünket a világ. Mi olyan közösség és nép vagyunk, amelynek minden egyes tagja abban a helyzetben van, amely arra ösztönzi embertársainkat, hogy kövessék, vagy elvessék cselekedeteinket, gondolatainkat. Amilyen benyomást keltünk embertársaink szemében - jót, vagy rosszat - olyan képet fognak alkotni a zsidó népről.

Köszönöm szíves figyelmüket, Sábbát Sálom, Békés Szombatot kívánok.

 

Borsányi Schmidt Dániel
Jud. Tan. IV.évf.

Vissza a D'vár Torá-hoz