|
Elhangzott az OR-ZSE
zsinagógájában 2013. 01. 07
-én.
 Ezek
Izraél fiainak nevei, kik jöttek Egyiptomba… (M.I. I,1)-olvassuk
majd holnap reggel, az e hét szombatjára/sábeszére rendelt Tóra-i/Tajró-i
hetiszakaszunk kezdetén, egy új Tajró-i könyv kezdetén, Mózes
mesterünk/Majse rabbénu II. könyvének, a S’mot/Sömajsz könyvének
első mondatául.
A Sömajsz szó "nevek"-et jelent, e szó, a név/"sém" szó többes
száma. Hagyományunk úgy tartja, hogy aki névvel rendelkezik, akinek
van neve, akit meg lehet nevezni, az létezik, az van.
- Izrael fiai hetven nevesített "lélekkel" mentek le Egyiptomba
Kánaán földjéről, amint azt a Tajró I. könyvében, a "Mikéc"
hetiszakaszban olvastuk. Ott, Egyiptomban lettek néppé a zsidó
törzsek tagjai, lelkei, kik a Teremtő és Mindenható egy I.ten hitét
vallották. A midrások alapján - többek között Don Jichák ben Jehuda
Ábrávánél is - írja Tajró-kommentárjában, hogy a zsidók nem
változtatták meg neveiket Egyiptomban.
Don Jichák Ábrávánél, a "világi" életben, Aragóniai Ferdinánd (II.
Ferdinánd vagy Fernando de Aragón, el Católico) király kincstárnoka
volt. Neki is, mint oly sokaknak még, 1492. augusztus 2-ig, a zsidó
időszámítás szerinti áv hónap 9-ig, tisebóv napjáig, kellett
elhagynia, kényszerűségből, az ekkorra már egyesített
Spanyolországot. Majd kettőszázezer zsidó lélek fogott vándorbotot
és indult el valamerre, szerte-széjjel a nagyvilágba.
Egy nappal később, 1492. augusztus 3-án, Cristoforo Colombo, avagy
ahogyan ő nevezte magát ekkoriban: Cristóbal Colón, magyarosan:
Kolumbusz Kristóf indult el 3 hajóból álló flottájával India felé.
India felé, de Amerikáig jutott csak, honnét 1493. január 4-én,
tehát pontosan 520 évvel ezelőtt indult vissza Európába, hozva az
"újvilág" hírét. Az olasz Colombo és a spanyol Colón szó is galambot
jelent. A galamb héberül:
 .
a
galamb, általában pozitív szerepű és igen gyakran fordul elő a
Tanah-ban/Bibliánkban. Legközismertebb talán Noé/Najah történetében
játszott szerepe, ahol I.ten egyetemes megbékélésének hirdetője az
olajfaággal, ő a hírhozó. (M.I. VIII. fej.)
a
galamb, a szabadság, a szabadon szárnyalás jelképe is, miként az LV.
zsoltárban olvashatjuk: "Vajha szárnyam volna, mint a galambnak,
repülnék és megpihennék; íme messze elbujdosnék, megszállnék a
pusztában!" (Zsoltárok LV,7) E zsoltárt zenésítette meg Kodály
Zoltán, Pest-Buda-Óbuda egyesítésének, Budapest létrejöttének 50.
évfordulójára, 1923-ban, és adta neki a Psalmus Hungaricus/Magyar
Zsoltár címet.
Pest-Buda-Óbuda egyesítésének egyik indítványozója Wahrmann Mór
volt. Wahrmann Mór, a néhai pesti főrabbi: Wahrmann Israel unokája,
a pesti kongresszusi (neológ) hitközség elnöke egy ideig, és az első
zsidó vallású országgyűlési képviselő.
Wahrmann Mór, e kissé köpcös, daliának nem mondható, nehezen mozgó,
erősen rövidlátó zsidó ember, összeverekedett, majd pisztolypárbajt
vívott a hírhedten antiszemita Istóczy Győzővel, az Országos
Antiszemita Párt - mert ilyen is létezett Magyarországon majd 10
éven át - egyik alapítójával 1882 nyarán, a tiszaeszlári vérvádat
követően.
a
galamb, jelképezheti a Tanah-ban/Bibliánkban, a tévúton járó
embereket is, akiket gazdája megfog, majd megfeddi őket. Hósea/Hajsea
prófétánk könyvében olvashatjuk: "Akármerre járnak, hálót feszítek
ki eléjük. Elfogom őket, mint az égi madarakat, megfogom őket, amint
hallom sereglésüket. (…) Én megváltanám őket, de ők hazugságot
beszélnek rólam. Ahelyett, hogy szívből kiáltanának hozzám, csak
jajgatnak fekvőhelyükön, keseregnek a gabona és a must hiánya miatt,
elfordulnak tőlem. Én neveltem őket, és erősítettem karjukat, mégis
rosszat gondolnak rólam." (VII,12-15)
a galamb, némely arra alkalmas galamb, ha kiválasztják erre, fontos
küldetéseket is teljesíthet, híreket, utasításokat és parancsokat
továbbíthat, de e feladat elvégzésére meg kell tanítani, méghozzá
gyakoroltatás és kemény próbák által.
A Talmudban több helyütt (Sábát 53b és 130a, Gitin 45a, Szánhedrin
95a stb.) nevezik Izraelt
-nak/galambnak.
A zsidóság, e kiválasztott, küldetéssel rendelkező nép, kik
ismerhetik már I.ten tetteit a világban, és ismerik az Ő
utasításait, parancsait, kiállt már néhány kemény próbát,
megpróbáltatást. Az elsőt még Egyiptomban, amelyről Majse rabbénu/Mózes
mesterünk II. könyvében, a Sömajsz könyvében, a Nevek könyvében
olvashatunk holnap reggeltől.
Adja a Teremtő és Mindenható I.ten, hogy az előttünk lévő polgári
évben ne legyenek már újabb megpróbáltatásai a zsidóságnak, sem itt
a Kárpát-medencében; sem Erec Jiszráélben, a zsidó államban; sem
szerte-széjjel a nagyvilágban! Legyen már nyugalmunk és legyen
békénk itt is-ott is!
Sábát sálom! Git sábesz! Békés, boldog szombatot, szombatokat és
örömteljes hétköznapokat, jó egészséget kívánok mindnyájónknak a
2013. polgári esztendőre!
Dr. Oláh János docens
|
