Száz éve született a lubavicsi Rebbe

Ki nem hallotta még a nevét? Ki nem ismeri a mozgalom aktivistáit, akiket habadnikoknak ismernek? Ki nem találkozott velük katonai táborokban, reptéren, kórházakban, - mindenütt ahol zsidók vannak?

Mindenki. 
Menachem Mendel Schneersohn, a hetedik lubavicsi rebbe, aki impériumot épített fel az elmúlt 50 évben. 1902 (5702) Niszán 11-én született a cári Oroszországban. Így most, vasárnap, MÁRCIUS 24-ÉN lenne száz éves.

A Rebbe nyolc évvel ezelőtt elhunyt, de ezzel együtt és ennek ellenére Ő él, nemcsak hívei szemében, nemcsak könyveiben, hanem abban a hagyományban amit híveire örökített. A haszidok világszerte nem halálozási dátumát tartják számon, hanem születésnapját, jelezvén ezzel, hogy a Rebbe és a neve által fémjelzett tradíciók élnek. A Talmud szerint "Jákov ősapánk nem halt meg" (Táánit 8, b). Azonnal felmerül a kérdés, hogyan lehetséges ez, hiszen a Tóra leírja a gyászt, balzsamozást és temetést? A válasz az, hogy miként leszármazottai élnek és az általuk fémjelzett monoteizmus él - ugyanúgy él Jákov szelleme is, vagyis metafizikai mivoltában él tovább.

A Sorbonne végzettje

A sok haszid rebbe között Menachem M. Schneersohn volt az egyetlen, akit nem csak karizmatikus egyénisége, hanem széleskörű világi tudása is predesztinált feladatára. Tudtommal ő volt minden idők egyetlen haszid vezetője, aki amellett hogy nagy Gáon volt a Tóra tudományokban - egyetemet végzett, (hajómérnöki diplomát szerzett a Sorbonne egyetemen). Nagy tudását, tapasztalatait, helyzetismeretét mindenki dicsérte, aki csak találkozott vele. Izraeli államférfiak sora járt nála tanácsért, segítségért és amikor a jelenlegi miniszterelnök, Árik Sáron, honvédelmi miniszter korában nála járt, utána elmondta, hogy az volt a benyomása, mintha a Rebbe részt venne a legtitkosabb kabinet-üléseken is.

Hívei - akik szavára tűzbe mentek - persze nem ezt tartják legnagyobb érdemének, hanem spirituális hatósugarát, amely az egész zsidó világot körülfogta. Ha valaki beteg volt, ha valakinek bármilyen problémája volt, nem tett egy lépést sem anélkül, hogy a Rebbével konzultált volna. Így volt ez a sztálinista terror idején a Szovjetunióban és így volt világszerte, ahol zsidók vannak.
Ma több mint ezer lubavicsi küldött tevékenykedik a világon - Budapesten is - és ők azok, akik a Rebbe végrendeletét követve terjesztik az igét. Ez röviden abból áll, hogy nincs elveszett zsidó, nincs "ferfállen", hanem mindenkit, akit zsidó anya szült a világra, szívélyes barátsággal kell megközelíteni, és közelebb hozni gyökereihez, a zsidósághoz.

Hogy a zsidók szeressék egymást...

A Rebbe, tevékenységének 44 éve alatt tíz "akciót" hirdetett meg, amelyek felölelték a zsidó élet minden területét. Ha valaki lát korházakban, péntek délután vallásos lányokat és asszonyokat, akik szombati gyertyákat osztogatnak beteg nőknek - biztos lehet abban hogy ezek a lubavicsi eszme hívei. Ugyanez áll a kóser konyha, a tefillin, a mezuza, a zsidó családi élet stb. területeire is. A legnemesebb, legemberibb akció a tízből, az Áhávát Jiszráél akció volt, vagyis hogy a zsidók szeressék egymást és emelkedjenek felül a kicsinyes perpatvarokon.

A Rebbe utolsó akciója a messiás eljövetelébe vetett hit megerősítése volt. Ez az, ami a hívő zsidókat összeköti az egész világon, és ez az, ami "üzemanyagként" szolgál a Rebbe küldötteinek, legyenekek akár Kamcsatkában, akár a kínai Sanghájban, vagy Bécsben és Prágában.

A Rebbe gyermektelen volt, és az utódlás fájó problémája nincs megoldva. Jelenleg, a Rebbe 100 éves születésnapján, küldöttei, a sáliáchok, azok akik fáklyahordozóként terjesztik a Tant és töltik be a Rebbe - betölthetetlen - helyét.

Naftali Kraus