Ungárné Dr. Komoly Judit prof. emer. beszéde

 

Köszöntés

Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy az oktatói kar nevében én köszönthetem a távozó rektort Dr. Schőner Alfréd főrabbi professzor urat.

Ezt a megtisztelő feladatot két okból vállaltam el:

Először: mert hosszú szakmai pályafutásom során ő volt a legjobb főnököm!

Másodszor: mert úgy találtam, hogy elég kevés szó esik mostanság arról, amit itt mi az ORZSÉ-n az ő vezetésével 22 éven át alkottunk.
(Ne ijedjenek meg erről csak címszavakban fogok beszélni!)

Valamikor a rendszerváltás környékén az izraeli Schoken Intézet igazgatója Shmuel Glick a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanáraként keresett fel azzal a kéréssel, hogy szervezzem meg a Rabbiképző Intézet keretei között a judisztikatanár képzést.

Amikor először léptem be a József krt. 27 szám kapuján, be kell most vallanom, hogy rögtön vissza akartam fordulni.

Ez másodszor pedig akkor történt, amikor megismerkedtem azzal a tanulmányi ügyintézéssel, amit a rabbiképzés és az akkor már judaisztika tanárnak tanuló, Gilck által "sivatagi nemzedéknek" nevezett kollegáimról a drága Schmidek bácsi (nyugodjon békében!) egy vonalas füzetben vezetett.

Harmadszor meg még akkor, amikor nem akárki, éppen Schweitzer József (ny.b.) közölte velem, hogy rendben; ha ezt az izraeliek ennyire akarják, hát legyen tanárképzés, de hallgatónő ide be nem teheti a lábát!

Shmuel nyugtatott: legyek türelmes, kezdjek dolgozni, ő segít, Schweitzer rövidesen nyudíjba vonul és ő már kérleli több nagy izraeli egyetem kvijutként működő ( véglegesített) oktatóját Dr. Schőner Alfréd rabbit, hogy vállalja el az igazgatói posztot és csináljon egy több szakkal működő, korszerű zsidó egyetemet a Rabbiképzőből.

És ő elvállalta. Schőnerék 1996-ban megérkeztek.

Most úgy érzem, nem lenne helyes itt szólnom azokról a fordulatokról amelyek megnehezítették a kezdetet.
Annyi talán elég, hogy a házaspár vállalta, hogy a gyönyörű, modern, nagy izraeli lakásukat felcseréli a Bálint ház felső emeletén lévő pici lakásra…..

De az akkori Bérkocsis utcában is megváltozott az élet!

Először jöjjenek röviden a száraz tények arról, hogy hogyan lett a Rabbiképzőből Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem.

Folyamatosan alakultak meg a szakok és a nyelvi lektorátus.

A mester szakok:
Rabbiképző (osztatlan)
Zsidó Kúlturatörténet

Az alapképzések
Rabbihelyettes BA
Judaisztika BA.
Felekezeti szociális munkás BA.
Zsidó közösségszervező BA. Liturgika BA és a
Kántor szakirányú továbbképzés

Tanszékek és tanulmányi osztály alakult, amely meg tudott felelni az egyre bonyolódó számítógépes nyilvántartási rendszernek. Honlapunk lett.

És végül megszületett a Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola is.

Az ORZSE a Magyarországon működő öt egyházi felsőoktatási intézmény egyike lett.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2016. február 26-ai plenáris ülésén már harmadik alkalommal akkreditálta teljes körűen az OR-ZSÉ-t
(az első akkreditáció 2000-ben, a második 2010-ben volt!)

Az akkreditáció most 2020-ig szól és rögzíti, hogy az egyetem minden tekintetben megfelelt a törvényi előírásoknak.

Hogy miért nincsenek világi szakjaink, mint a másik négy egyházi egyetemnek?
Azért mert ehhez több tanszékre és főállású, minősített oktatóra lett volna szükség és ehhez a fenntartó MAZSIHISZ nem tudott keretet nyújtani.

Végzett hallgatóink száma így is tekintélyes:
A Neptun számítógépes rendszer adatait sorolom röviden:
Judaisztika tanár120
Zsidó felekezeti szociális munkás:67
Egyetlen példa: erről a legnépesebb szakról kerültek ki a MAZSIHISZ intézményrendszerének csaknem kivétel nélkül a szociális munkásai. Többen vezető szerepben.
Liturgika szak:16
Rabbi: 9 fő
Kántor: 7

Sokat lehetne még szólni erről, de beszámolók, jelentések, videók valamennyi részletet pontosan tartalmazzák, ám az idő rövid és a lényeg csak most következik.

Ezek a vitathatatlan eredmények elsősorban Dr. Schőner Alfréd rektor főrabbi kiváló, odaadó, fáradságot nem ismerő, empatikus vezetői tevékenységének köszönhetőek!

Tudom, hogy ő most mit mondana: együtt csináltuk, de én azt mondom, hogy ő irányított bennünket!

Kiváló munkatársakat keresett és talált és képes volt arra, hogy mindenkit, oktatókat és hallgatókat személyközpontú megközelítéssel, egyéni bánásmóddal irányítson és felhívja a figyelmét az adott stúdium és a judaisztika összefüggéseire.

Nem eshetett meg, ha valaki személyes problémájával fordult hozzá ne talált volna időt arra, hogy figyelmesen meghallgassa és segítsen.

Igen és itt kell szólnom a jó vezető legfontosabb tulajdonságáról: ha valaki okos, célszerű dolgot akart megvalósítani akkor azt mondta: csináld, segítek, viszont ha a zsidó egyetem profiljához nem egészen illő, vagy irreális tervvel állt elő akkor nem parancsszóval, hanem meggyőző szavakkal beszélte erről le.
A fontos döntések az Egyetemi Tanács ülésein születtek meg.

Itt mindenki szólhatott, de az időkertek betartására a rektor mindig ügyelt.

Szólnom kell még arról, hogy ő teljesen kongruens személyiség: egyformán hiteles a nagytudású rabbi, a művészettörténész, a kutató tudós szerepköreiben.

Háromszor meghosszabbított rektori ciklusa alatt 7 könyve jelent meg.
Továbbá ezeken kívül még 640 judaisztikai és művészettörténeti közleményt tartalmaz a valamennyi érdeklődő számára hozzáférhető bibliográfiája.

Most bevallom, hogy nem tudom megtagadni a szakmámat: mert a híres amerikai pszichológus, Maslow vizsgálati eredményeit használva próbálom meg elmondani itt és most, hogy milyen embernek látom én a leköszönő rektort.

Maslow azoknak az embereknek a személyiségvonásait határozta meg, akiknek az önmegvalósítását sikeresnek tartotta.
Ezek a következőek:
1. A valóság hatékony észlelése. Realitás érzék.
2. Elfogadása önmagunknak, másoknak és a természetnek.
3. Feladatközpontúság
4. Spontaneitás, a rögtönzés képessége.
5. Távolságtartás.
6. A befogadás állandó készsége.
7. Mély, de szelektív társas kapcsolatok
8. Etikai szilárdság.
9. Demokratikus jellemszerkezet
10. Humorérzék
11. Alkotóképesség
12. Szilárd hit és világnézet

Azt gondolom, hogy mi, akik sok éve dolgoztunk együtt Vele megegyezhetünk abban, hogy ezek a tulajdonságok kivétel nélkül jellemzik Schőner Alfrédot !

Saját élményeit úgy gondolom, hogy mindenki képes lesz felidézni magának, mert erre most már sajnos nem maradt igazán időm.

Csak néhány tény: a világra nyitott zsidóság eszméje talán éppen nálunk valósult meg először a MAZSIHISZ keretei között, mert a rabbi és kántorképzés kivételével a zsidó vallás nem volt felvételi követelmény.

Az ORZSE zsinagógájának rabbijaként, oktatóként nagy elődeit követve etikai szilárdsággal és realitásérzékkel tanított zsidóságot mindenkinek, aki eljött.
Bevezette és tanította valamennyi hallgatónk számára felejthetetlenül a Zsidó életélmény tárgyat.

És akkor most mindnyájunk nevében is szeretném megköszönni Neked, hogy fáradságot nem ismerve mindig segítettél nekünk, ha valami értelmeset, jót terveztünk az egyetemnek, mellettünk áltál, megvédtél, ha igazságtalanul akartak bántani bennünket és kedvesen, meggyőzően, sohasem agresszíven beszéltél le bennünket arról ha megvalósíthatatlant terveztünk.

Köszönjük Frédikém!

A zsoltárköltő mondja

71.7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.

71.8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.

71.9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!

71.10 Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak.

Köszönöm, hogy meghallgattak

Ungárné Dr. Komoly Judit
2018. június 29-én

Vissza