Dr. Oláh János beszéde a Pro Universitate díj átadásakor

 

Schöner Alfréd, a Pro Universitate-díj friss kitüntetettje, ebben az épületben kezdte, és fejezte be középiskolai tanulmányait, az akkori Zsidó Gimnáziumban. Maradt is az épületben, és 1967-től jogelődünkben, az Országos Rabbiképző Intézetben tanult tovább, ahol 1974 január 13-án avatták rabbivá, és még az év májusában elfoglalta a szegedi rabbiszéket.

Szeged után, 1977-től a BIH Budai körzetének rabbija lett. Szolgálatának végzése mellett az ELTE BTK-n, könyvtár-, majd a művészettörténet szakon is diplomát szerzett; ugyanott a „művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok” doktorává fogadták.

1985-ben főrabbivá nevezték ki a Dohány utcai zsinagógába, majd ezzel párhuzamosan országgyűlési képviselő lett. 1990-ben, feleségével, az Anna Frank Gimnázium tanárával és igazgatónőjével, valamint két gyermekükkel (Zsuzsával és Gáborral) alijáztak, Izraelbe költöztek.

Az ősi földön, a zsinagógai szószéket egy időre felcserélte a katedrával, a főiskolai és egyetemi oktatással. 1991-96 között, a tel-avivi Michlelet Levinsky Tanárképző Főiskolán és a Haifa Egyetemen tanított zsidó művészettörténeti tárgyakat; valamint a jeruzsálemi, konzervatív irányultságú Rabbiképző óraadó tanára volt.

1996-ban, a MAZSIHISZ akkori vezetői visszahívták Magyarországra, Alma Matere újra alapított Pedagógiuma tanárának és vezetőjének. 1997-ben művészettörténetből habilitált; 1998-ban a köztársasági elnök egyetemi tanárrá; majd 2000-ben, az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem rektorává nevezte ki. Az ő vezetésével sikerült véghezvinni az úttörő feladatot, hogy az 1877-ben alapított - idén 141 éves - Rabbiképző Intézetből egy modern, a neológ hagyomány talaján álló, a kor kívánalmainak és elvárásainak megfelelő, államilag akkreditált egyetem jöhetett létre, új típusú főiskolai (BA), egyetemi (MA), valamint doktori (PhD) képzésekkel. Rektor úr „kormányzása” idejében, és alkotó közreműködésével történt meg, hogy a Magyar Köztársaság hivatalosan is akkreditált egyetemévé lett – az Országgyűlés által hozott 1999. évi LII. törvény I. fejezet, (3) b); valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2000/4/V/1. sz. határozata alapján[1] – intézményünk, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE). Az azóta eltelt 18 év alatt, Schöner Alfréd rektorsága idejében jöttek létre a tanszékek, úgymint:

·   Judaisztika Tanszék;
·   Liturgia Tanszék;
·   Művelődéstörténet Tanszék;
·   Szentírás és Talmudtudomány Tanszék;
·   Szociális munka és Társadalomtudomány Tanszék;
·   Történelem Tanszék;
·   Nyelvi Lektorátus;

·   Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola.

Az Egyetem hivatalai:
·   Rektori titkárság;
·   Tanulmányi osztály;
·   Pénzügyi, gazdasági és személyzeti csoport;
·   Gondnokság.

Könyvtárunk állománya, az Egyetemi Könyvtár/Zsidó Könyvtár és Dokumentációs Központ állománya felmérésre, leltározásra került.

Elkezdte működését az OR-ZSE Nyelvvizsgaközpont, amely államilag akkreditált vizsgahely modern héber- és bibliai héber nyelvekből.

A kezdeti, két szakos képzési kínálat (rabbi- és judaisztika tanár szak) jelentősen bővült, Egyetemünk már több szakon folytat alap-, valamint mesterképzést, szakirányú továbbképzést; továbbá a hittudományok tudományterületen jogosult doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.

Rektor úr érája alatt alapítottuk:

· zsidó kultúratörténet szak (MA);

· rabbihelyettes szak (BA);

· judaisztika szak (BA);

· zsidó közösségszervező szak (BA);

· felekezeti szociális munkás szak (BA);

· zsidó liturgika szak (BA);

· zsidó kántor szakirányú továbbképzési szak;

· Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola.

A kezdeti tizenegynéhány hallgató helyett e tanévünkben 180 hallgatóval kezdtük az oktatást, a kezdeti néhány óraadó kolléga helyett, e tanévet 43 teljes- és részmunkaidős-; valamint 31 óraadó oktatónk közreműködésével.

Rektor úr ideje alatt jelent meg az OR-ZSE kiadásában számtalan könyv, periodika (OR-ZSE Évkönyvek, ünnepi kiadványok és imakönyvsorozat, szidur, Mózes öt könyve, háftárák, hágádá, Magyar-Zsidó Szemle Új folyam, Hacofe, Új Javne,…)

Az OR-ZSE oktatóinak 2000 óta, egyetemi létünk óta összegyűjtött publikációs listája közel 200 oldalas.

2011 óta működik, vidéken is, a nagysikerű OR-ZSE Szabadegyetem; eredményesen működött az OR-ZSE - MTA Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport, jelenleg is működik a Kaufmann Dávid Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport, …

Konferenciák tömkelege került megrendezésre: Magyar Tudomány Ünnepe, biblikus, debreceni, Scheiber Sándor 100 éves, Rabbiképző 140 éves, …

Új erőre kapott a Goldmark kórus, ott voltak a kántorkoncertek, …

Rektor úr oktatási, oktatásszervezői tevékenysége és rabbinikus teendőinek ellátása mellett, a publikálást is fontosnak tartotta, napvilágot látott írásainak száma a félezret meghaladja.

Rektor úr elmondhatja, egyes számban, mit József Attila többes számban írt: „…ez a mi munkánk; és nem is kevés.”[2]

Úgy vélem, hogy méltóbb helyre nem is kerülhetett volna a Pro Universitate-díj, amit ezennel át is adok rektor úrnak.


[2] József Attila: A Dunánál. (http://mek.oszk.hu/05500/05570/html/jozsef_attila0024.html)

Oláh János
2018. június 29-én

Vissza