2017. június 11 - 17

Jelentése: küldj el magadnak


"…elnevezte Mózes Hóseát, Nún fiát, Józsuának" (13:16). E névváltoztatás kapcsán jegyzi meg a Talmud (Szanhedrin 107a): "Dávid ezt kérte: "a szándékos vétkektől vond el szolgád" (Zsoltárok 19:14), vagyis Dávid szerette volna, hogy a Bátsevával és Urijával elkövetett vétke ne legyen beleírva a T'náh-ba.

Isten azt mondta neki: ez lehetetlen. Az a jod betű, amit elvettem Száraj, Ábrahám feleségének nevéből, amikor Sárára változtattam nevét, állt és kiáltozott hosszú éveken át a T’náh-ból való kihagyása miatt, míg nem jött Jozsua, és odaillesztettem az ő nevéhez a betűt, amint írva van: "elnevezte Mózes Hóseát, Nún fiát, Józsuának". Mennyivel kevésbé kihagyható a T'’náh-ból egy egész - a vétkedről szóló - rész, mint egyetlen betű".

"Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: készítsenek maguknak rojtot ruháik szegleteire nemzedékeiken át, és tegyenek a szöglet rojtjára kék bíbor zsinórt". A szidra végén a cicit (cicesz), magyarul a szemlélőrojt előírásáról olvasunk.

A szöveg ismerős, hiszen ez Smá imánk befező, harmadik szakasza. A Talmud (Bráhot 12b) felteszi a kérdést: "A cicit szakaszát miért illesztették a Smá-ba?

Rabbi Jehudá bár Hávivá mondta: mert van benne öt dolog: a cicit micvája, az egyiptomi kivonulás, a micvák igája, figyelmeztetés az eretnekek ellen, a szexuális kihágások és a bálványimádás elleni figyelmeztetés".

Mi szükség ennyi indokra? Esetleg felmerült, hogy ez a szakasz nem kell a Smá imába?

A Rámbám elárulja (Hilhot Kriát Smá 1:3), hogy melyik a legfontosabb témája a Smá harmadik szakaszának: "Noha a szemlélőrojtok viselésének parancsa nem vonatkozik az éjszakákra, mégis olvassuk este is a szakaszt, mert említve van abban az egyiptomi kivonulás is." Tórai parancs az egyiptomi kivonulásról szólni, amint írva van: "hogy emlékezz az egyiptomi kivonulásra életed minden napján" (5Mózes 16:3). E három szakasz lett elrendelve a Smá mondásának teljesítésére.

Hetiszakaszunk főszereplői a Józsua által kiküldött kémek. A velük kapcsolatos legszigorúbb vélemény szerint istentagadók voltak, hiszen az isteni ígéret ismeretében kijelentették: "Miért visz bennünket az Örökkévaló ebbe az országba, hogy elessünk kard által"? (14:3).

A pesszimizmus és az istentagadás közeli rokonok, az előbbivel sokszor találkozunk napjainkban is, de mi a helyzet az utóbbival? Az utolsó előtti lubavicsi rebbe, Rabbi Joszef Jichak Schneersohn (1880-1950) nagyjából ezt írja: Istennek hála, a mi generációnkban nincsenek eretnekek vagy istentagadók, mert ez komoly intellektuális erőfeszítést igényelt volt, manapság pedig ilyen erőfeszítések nincsenek. Még a teljesen vallástalanok is csak az igazságot tagadókat idézik, nem önálló gondolataikat. Azért nem tartják a micvákat, mert ez a könnyebb út. Emögött nincs az Isten elleni lázadás szándéka, nem provokálni akarnak, hanem egyszerűen csak a vágyaikat követik.

Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!

Darvas István
rabbi

   Copyright © ORZSE.HU, 2017.
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet.

Vissza