Támuz a negyedik hónap, és tisritől számítva pedig a tizedik. Nincs
említve ezen a néven a T'n'ch-ban. Ezékiel könyvében ugyan előfordul
a "támuz" szó (8. /14), de ott egy ismert bálványról van szó
(párhuzamos a görög Adonisz bálvány történetével), és nem a
hónapról. A "Tárgum Jonathán" könyvben (B'résit 8) van "támuz" néven
megemlítve a negyedik hónap és a bölcseink irodalmában (Szifrut
Cházál") szintén. Rási szerint a "támuz" szó hőséget jelent, miután
e hónapban, ami június-júliusra esik, nagy a hőség Erecben és a
Közel-Keleten.
A Talmud szerint (Shábát 53./1) a Támuz a nyár kezdete Erecben. A
kommentárok azt magyarázzák, hogy a bálványimádók nagy tüzet raktak
a Támuz bálvány alatt és körülötte, amely nagy hőséget sugárzott.
Asszír nyelven a hónap neve "domozi" (vagy "domozu") ami az
előzőekben említett bálványuk neve. A Babilóniából visszatérő zsidók
(az Első Templom lerombolása után) magukkal hozták ezt a nevet a
negyedik hónap elnevezésére.
A Támuz csillagképe a Rák, amely a kánikulai időszakban szaporodik.
Egyes magyarázók szerint a rák nagyon szomjas a hőség és a vízhiány
miatt. Miután a vízforrások elapadnak, ez készteti a rákot a víz
keresésére. A S'mini Áceret napján az esőért elmondott imában
gyengéd célzás van a rákra, amely a vízből és a vizekben él.
Mások szerint a rák annak a nagy bajnak az elnevezése, amelynek nem
ismerjük a gyógyítását és az orvosságát. Így ez a csillagkép azokra
a tragikus eseményekre utal, amelyek népünkkel történtek ebben a
hónapban, minden vigasz nélkül, és még mindig teljes megoldás
nélkül. Ezzel elletétben a "Jalkut Shimoni" midrás szerint nem lesz
többé "támuz", azaz rossz népünk számára.
Bárcsak így lenne!
A hónap eseményei:
* e hónapban született József, Jákob fia,
* ekkor kezdődött el a honfoglalás Joshuá idejében,
* ezen hónapban érkezett Ezra Hászofer 70 éves babilóniai fogság után csoportjával
Jeruzsálembe
* Támuz hónapjában az Első Templom idejében a babilóniak, a Második Templom idején
a rómaiak törték át Jeruzsálem falait. Behatoltak a városba, széttörték a Szent
Táblákat, megszűnt a "Tamid" áldozása a Szentélyben, elégették a Tórát
és bálványt állítottak fel a Szentélyben.
* Mózes tanítómesterünk Támuz hóban kért bocsánatot az Örökkévalótól népe
számára az Aranyborjú vétke miatt,
* A Kabbala szerint Támuz hónapban tértek vissza a kémek Mózeshez a sivatagban és
mondtak rosszat az országról,
* a híres Ávrahám Hákohén rabbi azt állította, hogy Támuz hónapjában hős
lelkipásztorok fogják megváltani Izráel népét.
* támuz 17.-én történt a két kőtábla (a rávésett Tíz Parancsolattal)
széttörése, megszűnt a "korbán tamid" (a mindennapi áldozat)
hozatala a Szentélybe, elégett a Tóra, és bálványt állítottak a
Szentélybe. E tragikus eseményekről való megemlékezésként bölcseink
támuzban a 17. napot böjtnapnak hirdették, és ettől a naptól kezdve
áv hó 9.-ig három gyászhetet tartunk. Zakariás próféta látomása
szerint (8./19.) a jövőben támuz 17. áv 9., tévét 10. és tisri 3.
(com Gedáljá) böjtnapok örvendetes és ünnepnapokká fognak válni!
Ámen, így legyen!
2005.07.11
Eliezer Slomovits |