„Legyen áldott az Örökkévaló a Világ Alkotója,
aki életben tartott bennünket, aki megtartott bennünket és engedte
számunkra, hogy megérjük a mai napot!”
A régi mondás úgy tartja, a „cseppben benne van a tenger”. Szabadjon
e gondolatot kiegészíteni oly módon, hogy a „mozaiktöredékben is
benne van maga a kép”, így tehát kis mozaikokat szeretnék
feleleveníteni, figyelmetekbe ajánlani. Ezekből a mozaikokból
kirajzolódik a polgári időszámítás szerint 2009-ben, a zsidó naptár
számítása szerint 5769-ben az a kép, ahogy látjuk, látom Izrael
Államát.
Nem olyan régen, egy viszonylag fiatal, tragikus sorsú, ember az
űrbe szállt. Ő volt Izrael első asztronautája. És felülről az űrből,
amikor lenézett a nagy sűrűségbe, látott egy zöldellő, hatalmas
oázis, ahol minden zöld volt, minden virágzott. És mikor megkérdezte
társaitól, akik járatosak voltak a galaktika kutatásban, hogy mi az
a világítóan, melegítően, áldóan a mélységig hatoló zöld szín, azt
válaszolták, amit ott lent a sűrűben látsz, az a sziget - Izrael.
Mozaiktöredék csupán?
Ha azt mondod szirénahang és egy perc néma felállás, emlékezés a
holocaustra, emlékezés az elmúlt évtizedek tragikus hőseire, hősi
halottaira, akkor ez Izrael.
Ha örömtüzeket, tűzijátékot látsz, az is Izrael.
Hogyha elmész a Jád Vásem múzeumba, ahol szörnyűségek sokaságát
eleveníti fel a modern tudomány, s elhagyva a borzalmak és emlékek e
szörnyű világát, abból kilépve kitárulkozik eléd a csodálatos
színben pompázó Jeruzsálem, igen ez Izrael.
Ha a legújabb statisztikai adatokat idézed, hatmillió kilencszáz
ezer lakosa van Izraelnek. Zsidók és arabok. Igen ez Izrael.
Mozaiktöredékek csupán?
Tóra tanulás B’né B’ráktól Jeruzsálemig, világi tudományok
Jeruzsálemtől Haifáig, a negevi Ben Gurion Egyetemtől a Bár Ilán
Egyetemig, a Techniontól a Nobel díjig, igen ez Izrael.
Ha a héber nyelvet hallod a maga zeneiségében, harsány mivoltában,
jókedvében, igen ez Izrael.
Ha kibucba mész és látod ezeket a szent lelkületű embereket átszőve
a modernkor szellemével és mindenütt sok-sok gyermeket, igen ez
Izrael.
Mozaiktöredékek csupán?
Ha megérted, megérinted a Siratófalat és érzel valamit a
Végtelenből, ha megérinted a Kotelt, és úgy érzed, hogy közel van
hozzád az Örökkévaló, igen akkor ez Izrael.
Amikor repülőgéppel szállsz oda, és a tengeri út után meglátsz egy
virágzó szigetet, és hogy autófolyamok áramlanak az autópályákon
mindenütt mélyen alattad, igen ez Izrael.
Ha önvédelmi háborúkról hallasz és beszélsz rokonnal, baráttal,
testvérrel, aki nemcsak a holocaust éveit élte át, hanem az elmúlt
háborúkat is, azt mondod igen ez Izrael.
Mozaiktöredékek csupán?
Te, aki ebbe a templomba jársz évtizedek óta, és együtt imádkozol
velünk itt e helyen, és kiejtetted a szót, ami alig két évtizede
ebben az országban még tilos volt, és beszéltél arról, amiről nem
volt szabad, s kimondtad azt, amit mindannyian éreztünk, akkor
tudtuk, hogy a gondolat közepén ott áll az a fogalom Izrael. Akkor
csak suttogva szóltunk róla, csak lelkünk mélyén pezsgett a szó,
amikor még gondolkodni is tilos volt, igen, az volt Izrael.
„Salamon oszlopai” Timnában
Amikor imádkozunk, és
imádságunk nyelvében visszanyúlunk a múltba, azt mondjuk, igen ez
Izrael.
Amikor látjuk a fejlődést, és a feszültséget, a terrorcselekményeket
s a másik oldalon az örömöt a szombati áhítat lélek-andalító
magányában, amikor látjuk izraeli testvéreinket, a mieinket, ahogy
küzdenek a jelenért, a holnapért, mindannyiunkért, azt mondjuk, igen
ez Izrael.
Mozaiktöredékek csupán?
Amikor látod a mosolygós tekintetet és a fáradt redőzött homlokot,
amikor látod az örömöt és látod a mindennapok gondját, azt mondod,
igen ez Izrael.
Amikor azt mondod, hogy Közel-Kelet és demokrácia, mondhatnók a
Közel-Kelet egyetlen demokráciája, akkor ez Izrael.
Alig egy emberöltővel ezelőtt még titokban hallgattad az izraeli
rádió, a Kol Jiszráél magyar nyelvű adását. Manapság nézed az
interneten az Izraeli Televíziót, s lassan nem is csodálkozol, hogy
immáron harmadszor e rövid néhány év vagy évtized alatt a Maccabi
Tel-Aviv kosárlabda csapata „végig veri” Európát, és szinte
hihetetlen módon Moszkvában - 6000 szurkoló előtt - kivívja a
Bajnokcsapatok Európa Kupája győzelmet, igen, ez is Izrael.
Amikor elesett embert látsz, és látod a megértő tekintetet, amikor
nem ismered azt a szót, hogy kiközösítés, hanem azt vallod,
befogadás, amikor azt látod, hogy szeretet és azt hallod, hogy
tolerancia és elfogadod a másságot, igen ez Izrael.
Mozaiktöredékek csupán?
Amikor azt látod, hogy kinyitják a kapukat, és azt mondják, hogy
„jöjjetek csak nyitva lesz a ház” akkor igen, ez Izrael. Amikor
hívnak, és amikor jössz, amikor látogatásra mész, amikor imával
fohászkodsz, igen ez Izrael.
Oázis, Eilát mellett
Mozaiktöredékek
csupán?
Amikor imáinkban ott jártunk, és amikor először letettük oda a
lábunkat, s lelkünk az ősök szellemét idézte, valami olyasmit
éreztünk, ami egyedi és megismételhetetlen, igen ez Izrael.
Hogy Magyarországon, szülőföldeden élsz, a te jogod és lehetőséged.
Becsületesen élni, dolgozni itt e honban. Imáidban, vagy tetteidben
azonban ott van Izrael. A lehetőség, amely mindannyiunk számára
adott. A visszatérés, a hazatérés.
Mozaiktöredékek csupán?
Jom Háácmáut napján, a függetlenség 61. évfordulóján, itt e
közösségben is imádkozunk úgy illik, hogy szálljon fohászunk és
zárjuk e gondolatsort. A mozaikok csillogó, néha megkopott,
színekben villódzó, de néha töredezett összhatása a jelen valóságát
és a jövőt körvonalazó összképét sejteti. Igen, ez is Izrael!
„Mennyei Atyánk Világ Alkotója, add,
hogy meghallgatásra találjon fohászunk, add, hogy meghallgatásra
találjon lelkünk minden egyes rezdülése, és legyen Izraelnek, az
egész világnak osztályrésze a békesség, a nyugalom, a megértés és a
szeretetet!”
Schőner Alfréd
2009.04.26
|