Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címéből, valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel.
A szerkezet egyes részeinek alá- és fölérendeltségi viszonyát a modern jelölés a tizedes számrendszer alkalmazásával teszi szemléletessé.

Hagyományos jelölési mód                                                    Modern jelölési mód

I. Első rész                                                                                        1.
  A. Első fejezet                                                                                               1.1.
  1. Első alcím                                                                                     1.1.1.
2. Második alcím                                                                               1.1.2.
            a. Első szakaszcím                                                              1.1.2.1.
            b. Második szakaszcím                                                        1.1.2.2.
3. Harmadik alcím                                                                             1.1.3.
B. Második fejezet                                                                            1.2.
1. Első alcím                                                                                     1.2.1.
2. Második alcím                                                                               1.2.2.
 

II. Második rész                                                                                 2.
Első fejezet                                                                                       2.1.
1. Első alcím                                                                                     2.1.1.
            a. Első szakaszcím                                                              2.1.1.1.
            b. Második szakaszcím                                                        2.1.1.2.
2. Második alcím                                                                               2.1.2.

A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni.
A tartalomjegyzék elkészítése csak a szövegszerkesztés után történhet, az oldalszámok ismeretében. Szerkesztéskor célszerű a Word szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzék készítőjét használni.

Mottó
A mottó nem szükséges része a szakdolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.

Főszöveg
A szakdolgozat szövegének megfogalmazásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
-           A téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye (esetleg korrajz, rövid életrajz).
-           A téma fontossága, problémafelvetés, a hipotézisek (felvetések) megfogalmazása.
-           Az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a szakirodalom és az esetleges gyakorlati tapasztalatok alapján.
-           A kutatási módszerünkre vonatkozó tájékoztatás.
-           Elemzés, értékelés, véleményünk kifejtése.
-           Hipotézisünk bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata tények, összefüggések, adatok alapján.
-           További feladatok, tennivalók, nyitva maradt (a szakdolgozat keretei között meg nem oldható) kérdések, stb.
A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. A tagolás soha ne legyen öncélú.

Jegyzetek
A szakdolgozatírás során különböztessük meg a hivatkozott és a felhasznált irodalmat! Az előbbit a Jegyzetek, az utóbbit a Bibliográfia részben tüntessük fel!
A jegyzetek a főszöveget kiegészítő rövid megjegyzések, irodalmi hivatkozások. Ide kerülnek az idézetek, továbbá olyan, a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások, amelyek esetleg a tárgyalásmenetet akadályoznák, magyarázatok, összehasonlítások (vö. = vesd össze).
A mai magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet, ezért a szakdolgozat végső kialakításakor a formát egyeztetni kell a konzulenssel.
Az alkalmazható hivatkozások:
-           sorszámozott rendszer
A hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében számozni kell szögletes zárójelbe vagy felső indexbe tett számmal. A sorszámokat a lap alján vagy a szakdolgozat végén a Jegyzetekben kell feloldani. E rendszer előnye, hogy nem töri meg a főszöveg folyamatosságát.
-           hagyományos rendszer
A hivatkozást valamennyi bibliográfiai adattal együtt a főszövegben kell közölni kerek zárójelben. Előnye, hogy azonnal tájékoztat az újabb információról, hátránya, hogy megtöri a gondolatmenet folyamatosságát.
-           szerző-évszám rendszer
A megfelelő helyen kerek zárójelben kell megadni a hivatkozott mű szerzőjének családnevét és szóközzel elválasztva a megjelenés évét írásjel nélkül. A szerző-évszám rendszerű hivatkozást a mű végén betűrendes irodalomjegyzék egészíti ki, amely tartalmazza a hivatkozott mű teljes bibliográfiai adatait.
Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni:
-           Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott).
-           Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot kell írni.
-           Ha a szakdolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni.
Internetes hivatkozásra is van lehetőség. Ebben az esetben az internetes oldal használatának dátumát is közölni kell.
Pl.:
HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp.: OSZK, 1999. [2003. 01. 31.]
http://w3.oszk.hu/hektor.htm

Kiss Endre: A globalizáció és a belátható jövő. In: INCO [online].4.évf.2002.1.sz. [2003.01.31.]
<http://www.inco.hu/inco7/global/ovocikk0.htm>

Bibliográfia
A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a szakdolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált. Ha sokféle forrás került felhasználásra célszerű azokat valamilyen szempont szerint csoportosítani. A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás. Az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof., PhD, br., gr. stb.).
A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány szabályozza. A gyakorlat azonban ettől eltérő is lehet, ezért az adatelemek körét, leírásának sorrendjét és központozását a konzulenssel egyeztetni kell. A fent hivatkozott szabvány a publikált könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük található fejezetekre és cikkekre vonatkozó bibliográfiai hivatkozások leírására és megjelenítésére vonatkoznak.
 

Példák különböző dokumentumtípusokra:

A) Az irodalomjegyzék tételeinek formai követelményei
monográfiák esetében:
Fülöp Géza : Az információ. Budapest : Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar , 1996. 178 p.

időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent munka esetében:
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári Levelező/lap, 1998. 1. sz.
p. 6-15.

Horváth Tibor : A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok / közread.
Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest :
Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ , 1978. p. 11-57.

kéziratos forrás esetében:
Kovács Máté: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés : Kézirat. 1967. 5 fol. Kovács

Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára, Fond 210/225.

Internet forrás esetében:
Olson, N. B. (ed.) : Cataloging Internet ressources : A manual and practical guide. Second
edition. 1997. In: http://www.purl.org/oclc/cataloging-internet

B) A hivatkozások formai követelményei
A monográfiákra történő hivatkozások:
1. Fülöp Géza : Az információ. p. 23.

időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent közleményekre történő
hivatkozások:
1. Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári Levelező/lap, 1998. 1. sz.
p. 8.

2. Horváth Tibor : A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok. p. 46-47.

kéziratra történő hivatkozás
1. Kovács Máté: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés : 3. fol. Kovács Máté
hagyatéka, OSZK Kézirattára, Fond 210/225.

Internet forrásra történő hivatkozás:
1. Olson, N. B. (ed.) : Cataloging Internet ressources. In: http://www.purl.org/oclc/cataloging-
internet

Mellékletek
A szakdolgozat mellékletébe kerülnek azok az anyagok, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a kész műben. Ide tartozik az adattár, a táblázatok (jegyzéke), az ábrák (jegyzéke), valamint az egyéb mellékletek néven összefoglalható kiegészítések és a különböző mutatók.

 2.       A szakdolgozat formai követelményei

Margó
A szövegszerkesztés megkezdése előtt szükséges a margók méretének beállítása. Méretezés: bal margó 4 cm, jobb 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm.

Betűtípus
Választáskor a legfőbb szempont az olvashatóság legyen. A betűkészlet tartalmazza a magyar mellékjeles betűket különös tekintettel az ő és ű betűkre. Betűtípus: Times New Roman.

Betűméret
A szakdolgozat szövegét legcélszerűbb 12 pontos betűvel nyomtatni. A nagyobb, 14-16 pontos betűk a címlap készítésekor és a fejezetcímek írásakor használhatók.

Sortávolság
Kiválasztásakor a fő szempont az olvashatóság legyen. Az optimális sorköz a másfeles (1,5-es) méret.

3.       A szakdolgozat terjedelme

A szakdolgozat terjedelme minimum 40 oldal (mellékletek nélkül), kb. 60.000 karakter.
Benyújtandó példányszám:
            2 db köttetett példány,
            1 db spirál-fűzött példány,
             1 db CD-re írt példány.