"ÉNEKELJ AZ ÖRöKKÉVALÓNAK ÚJ
ÉNEKET"
ELMENT A MŰVÉSZ, A ZSIDÓ ZENE
MINDENT TUDÓJA
KÁRMÁN GYÖRGY
(1933-2008)
A Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége, és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Kármán György
orgonaművész, a Zsidó Egyetem Liturgia tanszékének vezetője,
egyetemi tanár életének 75. évében elhunyt.
Kármán György évtizedeken keresztül tanította nagy tudással,
odaadással és szerénységgel a kántorokat, judaisztika tanárokat, és
emellett kiváló művészi tevékenységével, szakmai tudásával segítette
a zsinagógai élet ünnepeit és mindennapjait. A Magyar Televízió
vallási műsorainak szerkesztőjeként közvetítette a zsidóság hitét és
szertartásait a nagyközönségnek.
A MAZSIHISZ és az Egyetem Kármán Györgyöt saját halottjának tekinti.
Temetése 2008. május 18-án vasárnap, délelőtt 11.00 órakor volt a
Kozma utcai zsidó temetőben. Dr. Schőner Alfréd főrabbi búcsúztatta.
(a beszéd itt olvasható)
Emlékét, emberi példáját, művészetét és egyéniségét hittestvérei,
tanítványai, barátai és kollégái megőrzik.
**************************************
Szegeden született 1933.
március 6-án. Tanulmányait 1949 és 1958 között a Zeneakadémia
zongora szakán, Ungár Imre növendékeként végezte. 1966-tól 1998-ig a
budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének
korrepetitor-tanára; 1958 és 1977 között az MTV főmunkatársa
(operaszerkesztő, a televíziós zenei népművelés, a zenei vetélkedők
és portréműsorok egyik elindítója); 1977-től 1990-ig az Országos
Filharmónia osztályvezetője. 1990 óta külső munkatársként ismét az
MTV-nél dolgozik: a zenei és vallási műsorok szerkesztője (zenei
publicisztikai műsorok: Zene, zene; Metronóm; Zenéről mindenkinek -
Kocsis Zoltán vezetésével; emlékműsorok, portréműsorok: Dohnányi,
Járdányi, Goldmark, Fischer Annie; Utódok reménysége, zenei munkái
még: Violinkulcs a képernyőn (Zeneműkiadó, 1974); Hebrew Melodies
for Sabbath and High Holidays (Hungaroton, 1977). 1968 óta az
Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógájának orgonistája. 1996
óta zsidó liturgikus zenét tanít az ORZSE-n, 2000 óta tanszékvezető
egyetemi magántanár volt.
2008.05.16
|
Dr. Schőner Alfréd főrabbi:
AZ UTÓDOK REMÉNYSÉGE
Búcsú Kármán Györgytől
Budapest, 2008.május 18.
A számára oly szeretett szülővárosban, ahol
gyermekéveit töltötte, a világ legszebb zsinagógájának, a 100 éves
születésnapján drámai hangvételű előadást tartott. Idézem szavait:
’’Hineni heoni mimáász…’’ – Anyanyelvünkre fordítva: ’’Én, az
érdemtelen, remegve és félve járulok eléd…’
Ezekkel, a szavakkal kezdi meg könyörgését az előimádkozó
Nagyünnepek délelőttjén, a Muszaf, a főima előtt. Vajon ki ez a
cházán, az előimádkozó, és miért remeg, fél, ha az Örökkévaló elé
járul?” - írja 2006-ban, Debrecenben megtartott előadásában, aki a
magyarországi neológ zsidó megtestesítője volt......
Ő nem érdemtelen, hanem érdemmel felvértezve járulhat most a
Mindenható trónusa elé…
Majd a legdrágábbakról, szüleiről szólt, jubileumi születésnapján:
„Születésnapot megérni a Mindenható kegyelme, nem emberi érdem.
Szálljon e percben, gondolatban Kádis az Ég felé, mártírhalált halt
édesapámért, akitől hitemet, zsidóságomat örököltem - és a
hatmillióért, akik tűzbe-vízbe mentek, hogy az Ő nevét
megszenteljék. Édesanyámért, aki felnevelt, akitől a zene, a
művészet szeretetét, a tanulás és az emberséges gondolkodás,
mindennél előbbrevaló feladatát kaptam” – írja.
(http://www.or-zse.hu/ev/karman70.htm)
Néhány adat életéről, kivonat egy gazdag
curiculum vitae-ből.:
Szegeden született 1933. március 6-án. Tanulmányait 1949 és 1958
között a Zeneakadémia zongora szakán, Ungár Imre növendékeként
végezte. 1966-tól 1998-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti
Szakközépiskola ének korrepetitor-tanára; 1958 és 1977 között az MTV
főmunkatársa (operaszerkesztő, a televíziós zenei népművelés, a
zenei vetélkedők és portréműsorok egyik elindítója); 1977-től
1990-ig az Országos Filharmónia osztályvezetője. 1990 óta külső
munkatársként ismét az MTV-nél dolgozik: a zenei és vallási műsorok
szerkesztője.
- Zenei publicisztikai műsorok kerülnek ki kezéből. PLD:
- Zene, zene;
- Metronóm;
- Zenéről mindenkinek;
- emlékműsorok,
- portréműsorok: Dohnányi, Járdányi, Goldmark, Fischer Annie;
- S a kedvenc: Az Utódok reménysége.
- Zenei munkái még: Violinkulcs a képernyőn (Zeneműkiadó, 1974);
Hebrew Melodies for Sabbath and High Holidays (Hungaroton, 1977).
1968 óta az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógájának
orgonistája.
- Ötven esztendőn keresztül volt a Magyar
Televízió munkatársa.
- 1996 óta alapító tanszékvezetőként zsidó liturgikus zenét tanít az
ORZSE-n,
- 2000 óta tanszékvezető egyetemi magántanár volt. Két kiadást is
megért kétkötetes munkáját a Zsidó liturgia történetéről…
alapmunkának tekintendő.
- Pótolhatatlan a veszteségünk. Jövő héten kapta volna meg az
Professor Emeritus címet….
MOST KICSIT VISSZA A HÁBORÚS ÉVEKHEZ. Így ír:
„Ötéves voltam, l938-ban, amikor mártírhalált szenvedett
Édesapám, (emléke a hatmillióéval, Izrael Államának hőseivel és
mártírjaival legyen áldott) először kézen fogva szlichajsz első
hajnalán elvitt a szegedi régi zsinagógába. Félelmetes, jéghideg
őszi idő volt, emlékszem, süvített a szél. ’’Szlichecol az idő’’ –
mondta Apám. A zsinagógában kellemes meleg fogadott, a középen álló
hatalmas vaskályhát Fein bácsi, a samesz fűtötte. A Frigyszekrény
melletti rabbi székben Lőw Immánuel foglalt helyet, ott volt Frenkel
Jenő rabbi is.
Az ima után a felnőttek beszélgetni kezdtek. Apám szavaira
emlékezem: ’’Ezeken a hajnalokon a sámesz kopogtat a hívők ajtaján,
hívja őket az imákra. Így kopogtatnak a mai komor idők a zsidóság
ajtain, ablakain...’’ Őt munkaszolgálatosként l942-ben Ukrajnába
vitték.” – írja Hommage á Israel konferenciára írott, de már el
nem mondott előadásában. (az
előadás szövege itt olvasható)
Családszeretete példaértékű.
„Mindannyiunk apja volt” - mondják családjának tagjai…
Családi kötődéséről így ír: „Gyermekeim, unokáim sokszor eljöttek
a Rabbiképző zsinagógájába, hallgatták az orgonás
istentiszteleteket, megtanultak ünnepi énekeket. Hagyománnyá vált a
családi, baráti körben, otthonunkban megtartott hanukai
gyertyagyújtással egybekötött tanulás a makkabeus szabadságharcról”-
emlékezik írásában.
Feleségének, gyermekeinek, testvérének, unokáinak léte, kis
dédunokájának születése éteri magasságokba emelte. Feleségét féltő
szeretettel óvta.
Soá túlélő, akit egy osztrák család, a Knapp
család bujtatott…Megvalósítva a talmudi elvet, „ Aki egy ember
megment, olybá tekinthető, mintha a Világ egészét mentette volna
meg.”
Az ORZSE Liturgia tanszék, illetve a szakok
alapító tagja, szakvezető, tanszékvezető…
Művész és tudós egyszerre. Klaviatúrájából több ezer év zenei
kavalkádja ejtette ámulatba a zene iránt érdeklőket.
Rabbilelkek ismerője: Lőw, Frenkel, Birnfeld, Schindler,
Benoschofszky, Scheiber,. tanul tőlük, s amely által kiegészül a XX.
és XXI. századi egyedi jellegű hungarikum: A MAGYAR Zsidó
Zeneművészet.
Pedagógus. A hallgatók szeretete. Hallgatóink
könnyekkel küzdenek. S a mi szívünket a csüggetés és a félelem hatja
át…
Hogyan tovább…?
Ha újra képezünk kántorokat-, Lesz jövőnk! Mondotta, és igaza volt!
Évtizedek kataklizmája után 12 fiatal neológ kántor adta- adja át a
hagyomány láncolatát
Kántorok képzője, a magyarországi zsidó folklór gyűjtője, kutatója.
Tanulmányából idézek: "a Chaszid dallamokat magam is sokra
tartom, növendékeinknek a Löcho dajdit chászid motívumokkal is
tanítom. Megható, amikor a Judaisztika szakon fiúk-lányok vizsgára
készülve a lépcsőkön ülve ismételgetik a pattogó ritmusú dalt.
Elgondolkodtam, lám a Sulzer dallam és ez a chászid motívum hivatott
tolmácsolásban egyforma érték. A két háromszáz éves Chászid dallam
különben számomra azért is fontos, mert olyan, mint egy térkép:
magán hordozza a vándorlás irányát, azon országok levegőjét, ahol
elődeink jártak. Zúg bennük a Don, a Volga, a Visztula, de a Tisza
is, gondoljunk kállói Cádik két ismert nótájára: Szól a kakasra,
vagy a Sírnak-rínak a bárányokra. Egyébként ahol járok országban,
világban, mindenütt keresek, kutatok, tudom, hogy van Kárpátaljai,
Kelet-Magyarországi, és sokfajta más stílus.
Ezeket szeretném növendékeimmel megismertetni, a dallamok nem
sértődnek meg, ha keverednek, gazdagodnak. A közösségek igénye is
változatos. Figyelemmel kell lenni arra, hogy mindenki azt kapja,
amit megszokott, amihez ragaszkodik."- fogalmazta meg a nagy
igazságot művében.
A művészi pályájának talál leglángolóbb sikere az UTÓDOK REMÉNYSÉGE…
című munkája volt.
Utódok reménysége… műsorcím és hitvallás…
Feleki Rezső, Garami László, Fóti Márton életművének kutatója. „A
XIX. század óta a magyarországi cházánut, a kántorművészet
megteremtésében igen sok meghatározó egyéniség vett részt. Nagy
nevek működtek itthon és külföldön egyaránt. Leszármazottaik,
növendékeik ma is a közép-európai, ezen belül a hazai cházánut
örököseinek vallják magukat..” – írja a Daléneklés és a Házánut
művésze című tanulmányában.
Az ORZSE Zsinagógája. Előtte: Szeged, Lágymányos,
Újlak…A zene megszólaltatásával emeli az áhítatot.
Néhány héttel 75. születésnapja előtt Neginá Bimkomo olvasta a
Hetiszakasz részét.
Édesapjáról írta legutolsó előadásában:
„Dr. Kármán Andor posztumusz állampolgárságot kapott Izrael
Államától, a zsinagógai naptár szerint 5752. elul havában. Az erről
szóló okiratot annakidején a Héber Egyetemen tanuló unokája, András,
a Jád Vásém Intézetben vette át, 1992. szeptemberében. A díszes
diploma első mondatai Jehezkiél próféta könyvének 37. fejezetéből
idéznek:
’’...Hiné áni mévi bohem ruáh vihjiszem...’’ – ’’...Íme, én
hozok belétek szellemet, hogy feléledjetek...’’
Most én mondom, a rabbi hitével: Én hozok szellemet, hogy
eljön az idő , amikor feléled a földi porhüvely.
Négy napig szenvedett. Talán ez a négy nap maga volt a kétség , a
kétségbeesés és a reménytelenség. Majd érkezik a döbbenete telefon
hívás. GYURI meghalt.! Mintha megállt volna az idő, mint amikor
nincs levegő, csak csend, csak csend és könnyek.
„ …ÉS HIÁNYOZNI FOGSZ MERT ÜRES LESZ A HELYED…”-
olvassuk a Szentírásban ( I. Sam. 20. 18.)
Múlt szombaton, még mellettem ült szeretett zsinagógánkban.
Áhítattal mondta az áldást, imádkozott családjáért, övéiért. Tegnap,
pedig üres volt a helye, de valahogy úgy éreztük, velünk van, velünk
marad és biztat: Folytassátok a művet, mert ez az UTÓDÓK REMÉNYÉGE!
|