Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem
kiadványsorozatának, a Zsidó Történeti és Irodalmi Tárnak legújabb darabja
Kaufmann Dávidnak, a Rabbiképző mindmáig talán leghírnevesebb, az alapítók első
nemzedékéhez tartozó tanárának emlékét idézi.
Schmelzer Hermann Imre, st.
galleni rabbi, ottani egyetemi előadó, aki évekig Intézetünk hallgatója volt, nagy
tárgyi tudással és elhivatottsággal vezeti végig olvasóját a fiatalon elhunyt
tudós professzor életén és munkásságán. Írásának magas színvonalát jelzi, hogy
a nem túlzottan nagy terjedelmű íráshoz ötven bibliográfiai tételt számláló
jegyzet járul, amelyek a klasszikusnak számító forrásokon kívül a legújabb
publikációkat is tartalmazzák, - természetesen csak azokat, amelyeket a tanulmány
felhasznált.
Schmelzer professzor írásából
megtudjuk, hogy Kaufmann Dávid breslaui rabbinikus tanulmányai mellett az ottani egyetem
hallgatója is volt, majd rabbi-oklevelének megszerzése után a lipcsei egyetemen
folytatta tanulmányait, és 1874-ben ott doktorált. Disszertációjára épült
1877-ben, huszonöt éves korában kiadott, széles körű elismertséget szerzett, a
zsidó vallásfilozófia fontos kérdéseit tárgyaló műve, amely nagymértékben
hozzájárult, hogy még abban az évben meghívják a megnyitás előtt álló budapesti
rabbiképző tanári karába.
Azt az érdekes irodalom- és
kultúrtörténeti adatot is megtudjuk, hogy Kaufmann Júda Háléviről tartott
előadása is hozzájárult Erzsébet királyné közismert érdeklődésének
felkeltéséhez a középkori zsidó költő-filozófus iránt.
Arról is olvashatunk, hogy Kaufmann – bár vallási elkötelezettsége alapján
konzervatív és hagyományhű volt – komoly érdeklődéssel fordult a “zsidó
felvilágosodás” - a hászkálá - kérdései és eredményei felé.
Schmelzer idézi Blau Lajos kevésbé
ismert és éppen ezért figyelemre méltó megjegyzését: “Cionista volt, mielőtt
még e név létezett.”
Ugyancsak innen tudjuk, hogy “A magyar nyelvet olyannyira elsajátította, hogy
előadásait működésének utolsó tíz esztendejében magyarul tartotta.”
A rendkívül alaposan és olvasmányos stílusban írott tanulmány azzal az
összegezéssel zárul, hogy “Száz év távlatából […] megállapíthatjuk, hogy
Kaufmann művei, dolgozatai napjainkban is a judaisztikai tudományokban jelen vannak.”
Héber nyelvű sírfelirata – egy Júda
Hálévi idézet – tanúsítja kivételes géniuszát: “Művei szárnyakat adtak
emlékének.”
Borsányi Schmidt Ferenc |