ÉTKEZÉSI
TÖRVÉNYEINK: A KÁSRUSZ
 Világviszonylatban
- tehát Magyarországon is - tapasztalható a zsidó vallási hagyományokhoz való
visszatérés, főleg a fiatalabb generáció körében. A hagyományainkhoz
visszatalálók között természetesen jelentkezik az igény az étkezési előírások a
kásrusz (kásrut) - megismerésére és gyakorlására. Figyelemmel az említett
örömteli jelenségre, de azokra is, akik számára nem újdonság a kóser konyha,
fontos eseménynek tarthatjuk a Magyarországról elszármazott és ma Angliában élő
Saul Wagschal rabbi több nyelvre fordított kitűnő munkáját, a Gyakorlati
útmutató a Kásruszhoz. Zsidó étkezési törvények című könyvnek magyar
kiadását. Jelentős esemény azért, mert magyar nyelven ez idáig nem jelent meg ilyen
teljességre törekvő és szakszerűen megírt munka vallásos életmódunknak erről az
alapvető részéről. Ami csekély irodalom egyáltalán kikerült valamelyik kisebb
nyomdából - több mint fél évszázada - az már régen feledésbe merült, a nagyobb
könyvtárakban sem található. A vallási előírásainkhoz visszatalálni
szándékozóknak óriási szükségük van könnyen megérthető kézikönyvekre, hiszen
a magyarországi zsidó családok többségében - sajnos - több évtizede vége szakadt
a kasrut hagyományának, étkezési törvényeink gyakorlásának.
A héber kásrut
(kásrusz) szó a káser - népszerű alakban: kóser - (alkalmas,
helyes, rituális szempontból megfelelő) melléknévből képződik, és (rituális
szempontból) alkalmasságot, megbízhatóságot jelent. Így nevezzük a zsidó
étkezési törvények összességét. Az előírások gyökerei, alapjai a Tórában
találhatók és teljes kialakulásuk a Szóbeli Tanban, vagyis a Misnában, illetve a
Talmudban tárul fel. A Talmud Chullin traktátusa, valamint a Sulchán Árukh
második része, a Jore Dé'á foglalkozik a kásruttal. Az említett forrásokban
megfogalmazott törvények szerint az élőlényeknek csupán egy csekély hányada
tartozik a megengedett élelmek sorába. A törvények és ezek magyarázatai minden fajta
óvintézkedést megtesznek, hogy elkerülhető legyen a vér akár akaraton kívüli,
véletlen elfogyasztása, vagy hogy megvalósuljon a hús és a tejtermékek teljes
elkülönítése, illetve együttes fogyasztásának tilalma.
Wagschal rabbi
könyve természetesen nem csak az alapot jelentő tilalmakat ismerteti, hanem például a
gabonaneműek és az ezekből készült termékek megengedett előállításától ( és
ennek személyi és tárgyi feltételeitől) kezdve végigvezeti olvasóját a kóser hús
ismérvein és ennek elkészítésén keresztül az egyszerűbb kérdéseket felvető hal
és tojás élelmiszerként való alkalmazásáig. A tej és a tejtermékek, valamint a
bor tárgyalásakor felmerül a nem-zsidók részvételének vizsgálata ezen, egyébként
többnyire kósernek tekinthető élelmiszerek, illetve italfajta előállításában. A
tudós rabbi természetesen ebben a fejezetben veszi sorra a különféle italfajtákat,
de még a bor ivásáról is ejt néhány mondatot. A könyvet nem tekinthetnénk
teljességre törekvőnek, ha nem térne ki nagyon részletesen a hús káserolására.
Ezt a talán legterjedelmesebb fejezetet követi "A konyhaeszközök
káserolása".
Amikor már úgy
véljük, hogy szinte mindent tudunk a kóser háztartás elméletéről és
gyakorlatáról, egy új, nagyon érdekes, sokak érdeklődésére számot tartó kérdés
taglalása következik: "Vegetáriánus hotelek és éttermek". Majd a gyerekek
és az étkezési törvények viszonyának vizsgálatán keresztül eljutunk a
"Kásrusz betartása betegség alatt" című fejezethez. Ezt követően
megismerkedünk a "sáátnéz" fogalmával, ami ugyan nem esik az étkezés és
annak törvényei körébe, minthogy a ruházat alapanyagainak keverésére vonatkozó
tilalmat tartalmazza, de valószínűleg azért került a könyvbe, mert a szerző úgy
gondolta, hogy a kásrut elsajátítása már az öltözet vallási szempontú
alkalmasságát is maga után vonja. A peszáchi törvényeken keresztül megismerjük a
kóser kozmetikumokat is, és a kásrut rejtelmeibe történő bevezetésünk a levesek
különféle típusainak ismertetésével, valamint a jegyzetekkel és a tárgymutatóval
ér véget.
A valóban kitűnő
könyvet Yeshaya P. Balog (Balog Péter) fordította nagy hozzáértéssel, aki Izraelben,
egy jesivában folytatja tanulmányait. Ugyancsak ő készítette a héber szavak és
kifejezések magyarázatát hat oldal terjedelemben. A könyv - bár londoni kiadó jegyzi
- budapesti nyomdában készült rendkívül gondos előállítással, kemény kötésben.
Borsányi-Schmidt
Ferenc |
