A pesti Broadway monográfiája

Szinte közhellyé vált a Nagymező utcának és környékének New York színházi negyedével való hasonlósága, sok leírás foglakozott már a Terézvárosnak ezzel a részével, ahol összesűrűsödtek a kultúra és szórakozás változatos lehetőségei.

A képzőművészként is kiváló Surányi j Andrásnak – aki Tel Avivban is kiállított - a Fekete Sas kiadó gondozásában megjelent A pesti Broadway című könyve mégis tud újat nyújtani.

Alcímében tett ígéretének - Személyes bejárás történelmi kitérőkkel – teljes mértékben megfelelve házról-házra vezeti az olvasót és mindenről van érdekes mondanivalója. Megjelennek a lapokon színészek, igazgatók, irodalmárok, nemcsak szavakban hanem képen is, részint a szerző saját fotóival, részint korabeli plakátokkal, hírlapi anyaggal bemutatva. Nagyon jó helytörténeti bevezető után megismerhetjük a mulatók alapításának és virágzásának históriáját, az orfeumok színházzá emelkedésének folyamatát.

Somossy, (azelőtt Singer) a volt Klapka-honvéd minden vállalkozása sikeres, a könyv nemcsak terézvárosi mulatóit mutatja be, de kitér a lágymányosi Konstantinápolyra is.

Összefonódik a könnyű műfaj sikere a magyar nyelv győzelmével a németajkú fővárosban, a híres pesti kabaré diadalával, aminek nem mond ellen az hogy ennek a szép átalakulásnak az úttörői még nagyrészt un. „olcsó galiciáner neveket hordanak” (Ezt nem pejorativen érti, a jegyzetben meg is magyarázza!).

Ismert és elfeledett szerzők vonulnak fel előttünk, sajnos sokuk sorsa tragédiába fordul a történelem szomorú fordulatai miatt. Ez nem véletlen hiszen szinte kivétel nélkül a nácik által halálra szánt embercsoportból kerültek ki háború előtti Budapest szellemi kiválóságai.

Rejtő Jenő sokakkal együtt pusztul el, másokat a színpadról, publikálástól tiltanak el jogfosztó törvények. Az Arizona valóságos Casblanca szerű nemzetközi kémközpont lesz a háborús években, a Rozsnyay-család mégsem éli túl a vihart.

Napjainkig követi az intézmények történetét, beleszőve két terézvárosi család (Zimmerer és Cohn familiák) történetét, felvetve olyan kérdéseket, hogy vajon kinek kémkedett Rökk Marika a sztár? Kitér a Radnóti Színpad kávéházi múltjára, de a területileg szomszédos Operára is.

Szövegmagyarázati segédlet zárja a munkát, érdekes adalékokkal - nemcsak a Terézvárosról, többek között zsidó kifejezések magyarázatával.

Érdemes elolvasni ezt a minden tekintetben szép könyvet, az élményt a hibás nevek és néhány nyomdahiba sem tudja elrontani!
 

Róbert Péter
2010.01.03.