Ujvári Hedvig: Magyar újságíró európai közegben
Max Nordau
publicisztikai tevékenysége Budapest, Bécs, Berlin és Párizs
között
|
A
Magyar Zsidó Szemle Füzetek sorozatának 6.száma összetett,
sokfelé kapcsolódó témát dolgoz fel. Ujvári Hedvig
sajtótörténész Magyar újságíró európai közegben címmel Max
Nordau, a korai cionista mozgalom egyik vezéregyénisége, talán
Herzl mellett legnagyobb alakja tevékenységének kevéssé
hangsúlyozott oldalát, újságírói tevékenységét teszi vizsgálata
tárgyává. Alcíme ezt tükrözi (Max Nordau publicisztikai
tevékenysége Budapest, Bécs, Berlin és Párizs között) de érdekes
adatokat tartalmaz korabeli politikai viszonyokról és a cionista
mozgalom kibontakozásáról.
Erénye a tanulmánynak, hogy Herzl Tivadar sokszor megjelenik
lapjain. Első fejezetének címe is „Asszimiláció, nyelv és
identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és Herzl
Tivadarnál” erre utal, valósággal párhuzamot a két ember, sőt a
két család között. Bár pesti zsidók lévén mindketten tökéletesen
bírták a magyar nyelvet, írásaik németül látnak napvilágot.
Személyisége megértéséhez érdekes adalék Nordau névváltoztatása.
Nagy jelentőséget kap az 1873-as bécsi világkiállítás, míg a
válságot nem tartja fontosnak. Körképet kapunk a fontosabb
lapokról, kár hogy csak a német nyelvű sajtót elemzi.
A korabeli érdeklődésnek megfelelően nagy teret kapnak az
uralkodók bécsi látogatásai. Mivel az újságírók nagy része ekkor
zsidó volt – de az olvasók jelentős része is – megörökítik a
zsidó vonatkozásokat, így amikor a perzsa sah zsidó küldöttséget
fogadott.
Nordau cikkei - ahogy Herzl Tivadaré is – felülmúlják az
átlagot, szép stílusban jelentős gondolatokat közölnek,
olvasásuk örömet jelent a mai olvasónak is. Sok az érdekes
útirajz, de meglátja a visszásságokat, így ellenszenvvel ír a
berlini millitarizmusról.
Frankofil, nem véletlenül választja Párizst lakhelyének. Olvasva
írásait nem mindennapi tehetség csillan fel, életrajzát ismerve
tudjuk, hogy később ezt teljesen – Herzlhez hasonlóan - népe
szolgálatába állította.
Ujvári Hedvig munkája elsősorban sajtótörténeti értékű, de
hasznos a kor kultúr- és köztörténeti képének megismeréséhez is.
Róbert Péter
2010.12.06
|