Körner András:
Hogyan éltek?
A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940

A múlt iránt érdeklődő olvasók jól ismerik a Corvina kiadó Mindennapi történelem sorozatát, amely az egyes történelmi korok embereinek életét jeleníti meg, sok képpel és magvas leírásokkal. Hétköznapi élet az egyes kötetek címe és ennek meg is felel, bemutatva az adott évszázad mindennapjait.

Körner András Budapesten született Amerikában élő építész Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940 című könyve is ezt a koncepciót viszi tovább, de ő a lakosság egy csoportját emeli ki, az ő életüket vizsgálja. Szándéka azért értékes, mert sajnos ez a csoport azóta nemcsak létszámában fogyatkozott meg tragikusan, de hagyományos életformája is a múlt ködébe vész - mégpedig nem a fejlődés során, hanem egy iszonyatos történelmi tragédia, a bűnös politika által előidézett népirtás által .

229 oldalon, 250 képpel három fejezetben tárgyalja a zsidók öltözékét, lakását és megélhetését. A képek aláírása gyakran terjedelmes, valóságos elemzés igazit útba az ábrázolt jelenség társadalmi hátteréről.

Bevezetése nemcsak a szerző szándékait közli, de történelmi áttekintést ad a zsidóság három nemzedékének szerepéről Magyarországon. Kiemel néhány a zsidók által sűrűbben lakott tájegységet (Máramaros, Kárpátalja) de a fotók nagy része a fővárosban készült. A magyar fényképezés történetének nagy alakjainak munkáit láthatjuk, pl. Erdélyi Mór sikerült képeit ,de sok fotóval jelentkezik a kelet-európai Roman Vishniac is. Izgalmasak a megörökített helyszínek is, vallanak szokásokról, vagyoni helyzetről.

Mezítlábas vidéki gyerek éppúgy látható, mint jól öltözött polgár, egy a közös bennük: zsidók. Természetesen sok üzlet és kávéház, kelt nosztalgiát a boldog békeidők után, de szántóvető éppúgy megtalálható a képeken, mint a kor hírességei. Öltözékük árulkodik a tradíciókhoz valló viszonyukról és életmódjukról, lakásuk szegénységükről vagy gazdagságukról. Sok a reklám, ezek jórészt az asszimilációt tükrözik, bár felfedezi a héber cégtáblákat is.

Körner András szövege nemcsak összeköti a képeket, hanem személyes hangon, eredeti megközelítéssel ír a sokféle zsidó élet egyes területeiről. Bemutatja saját családját és sok más családot is, köztük a magyar történelemben - különösen a gazdasági életben és kultúrában - szerepet játszott nevek viselőit.

Lukács József bankár (Lukács György filozófus édesapja) villája nemcsak vagyonról, de jó ízlésről is tanúskodik, arrébb láthatjuk az Örkény-család patinás patikáját. Ott a képeken a századok óta változatlan öltözék, de az erdélyi jesivákban a Talmud mellett már valamilyen szakmát oktatnak.

Nem tudunk szabadulni a gyakran vidám képeket nézve a tudattól, hogy gyanútlan "modelljeik" zöme milyen szörnyű sorsnak néz elébe, és ez az egész világ erőszakosan semmisült meg.

Epilógusában a szerző megállapítja: "Az élet szegényebb nélkülük Magyarországon". Sajnos igaza van!

Irodalomjegyzék és névmutató segíti a további tájékozódást a felvetett témákban.

Róbert Péter
2014.02.10