|
|
|
Halmos Sándor:
A DEBRECENI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE |
Utóbbi időben örvendetesen megszaporodtak az egyes zsidó települések
zsidó közösségeinek történetét feldolgozó helytörténeti ihletésű
munkák. Terjedelmében és alaposságában kiválik közülük Halmos Sándor
nemrég megjelent munkája Debrecen zsidóságának történetéről. A
szerző ismert közéleti személyiség városában, nem csak a hitközség,
hanem az egész város ismeri és szereti.
A szerző már több kiadvánnyal adózott a debreceni zsidóság múltjának
és jelenének. Családja bemutatásával kezdi könyvét, majd részletesen
bemutatja a debreceni zsidó közösség történetét 1840-től, amikor
engedélyt kaptak a letelepedésre. Sokat idéz korabeli iratokat,
amelyek a "kapadozó,
nyerészkedő" zsidók elleni előítéletekről tanúskodnak, eleinte még a
lakosság barátságtalansága is nehezen oldódott. Sok nevet és
családot említ. Vázolja a társadalmi emelkedést, amelynek
eredményeképpen a két háború között már az ügyvédek, orvosok 78%-a
tartozott az izraelita felekezethez. Kiemel egyes családokat, mint a
Csengeri família, akik ma is szerepet játszanak a magyar és külföldi
zsidó közéletben.
Több zsinagógát is építenek, mivel az 1868-69-es kongresszus után
itt is több irányzat érvényesül. (A könyv 1866-ot említ, tévesen.)
1906-ban még a haszidok is megjelennek. Az I. világháborúban sok
debreceni zsidó harcol a frontokon, ennek ellenére a forradalmak
után megnő az antiszemitizmus, fehérterror tombol. Figyelmet fordít
az 1921-ben létrejött zsidó gimnáziumra, méltatja Kardos Albert
pedagógiai és tudományos tevékenységét. A Soá tragédiája itt is nagy
csapást mér a közösségre, bár a deportáltak egy része a nagyobb
túlélési lehetőséget adó ausztriai táborokba kerül. Ennek ellenére
rengetegen emigrálnak, bár feltehetőleg sajtóhiba az állítás,
miszerint: Izraelben 400 ezer lakos vallotta magát debreceni
születésűnek (101. lap)
A rendszerváltás meghozta a zsidó szervezeti és kulturális
tevékenység fellendülését, de ugyanakkor visszás jelenségek is
voltak, például 1995 januárjában betörők meggyújtották a Kápolnás
utcai zsinagóga tóráit. A könyv legnagyobb részét a nagy debreceni
kezdeményezés, a határon túli magyar ajkú hitközségek találkozójáról
való részletes beszámoló foglalja el. 1999-ben indult rangos fórum
ma is működik, a könyv az első hét év előadásait, hozzászólásait
tartalmazza, amelyek felölelik a zsidó élet teljességét.
Érdekes, élvezetes olvasmány, akiknek nem volt módjukban mindegyik
konferencián ott lenni, azok számára pótolja részvételt.
Megemlékezik a debreceni zsidóság nagy alakjairól, bemutatja az
egyes életutakat.
Komoly történelmi segédanyag zárja a könyvet, fényképeken,
újságcikkeken kívül szómagyarázat is segíti a jobb megértést
Róbert Péter
2014.09.20
|
|
|
|