Horák Magda:
"Lulu"
Bálint Lajos élete és munkássága
 

Idén volt 40 éve Bálint Lajos halálának. Talán leginkább „színházi ember” volt, de fordított, írt publicisztikát, darabot, szépirodalmat, képzőművészettel foglalkozott és ha tehette szervezett mindent ami kultúra.

Horák Magda az Oriold kiadó gondozásában megjelent könyve terjedelemben csak töredéke az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) történetét feldolgozó monográfiájának, de hasonló alapossággal kezeli tárgyát, vezeti be az olvasót egy kor kulturális viszonyaiba – egy ember életén keresztül.

Címének Bálint Lajos művésznevét („Lulu”) választja, mintegy jelezve, hogy nemcsak munkásságát méltatja, hanem emberi közelségbe is hozza a század egyik jelentős művészetelméleti szakemberét.

Szegény zsidó családban született, de már gyerekként a színház vonzotta. Ingyenjegyért kisebb szívességeket tesz a művészeknek, ott van a „klakk” tapsolói közt. Baráti köre felnőve a magyar kulturális elitjét alkotja, részt vesz a Thália Társaság alapításában. (Számunkra érdekes tény, hogy az elnök Bánóczi László édesapja Bánóczi József a Rabbiképző tanára volt!). Anyagi okokból lakásokon próbálnak a magyar avantgard e jeles színházi képviselői. Egyetemre csak vizsgázni jár, szervezi a színházat, kritikákat és napi két újságcikket ír. Mivel újságírói szabadjegye van, bejárja Nagy-Magyarországot, megismerve a vidéki városokat. Képzőművészet és az un „testművészetek”, különösen a tánc sem hagyja hidegen, először nevezi művészeknek az artistákat. Elismerik a Nemzeti Színház titkára és a drámabíráló bizottság jegyzője lesz .Közben folyik az első világháború, Bálint Lajos nem katona, de cikkben fígyelmeztett a zsidó menekültek kapcsán erősödő antiszemitizmusra. Forradalmak jönnek, őt bízzák meg a Nemzeti Tanácsban a művészeti ügyekkel, majd a Tanácsköztársaság alatt egy 600 fős nyári színtársulat vezetője.

(Mintha sejtették volna, hogy ősszel már nem lesz a proletárdiktatúra!)

Utána egy ideig könyvkiadónál tevékenykedik, majd dramaturg, de színműveket is ír. De beborul az ég! Jönnek a zsidótörvények, neki is távoznia kell, rajta sem segített, hogy még fiatalon megkeresztelkedett. Jellemző rá, hogy nemcsak a maga bajára gondolt. Szervezi az Omike művészakciót, fellépési lehetőségeket biztosítva a kirekesztett művészeknek. Dramaturg és rendező, képeslap sorozatot ad ki zsidó festők műveiből. Mivel az akciót a hitközség támogatta kitért művészeket nem foglalkoztattak, de vele nagy tudása miatt kivételt tettek. 1944-ben hamis iratokkal bujkál, de utána folytatja az írást, visszatér a színházi életbe, még sok örömet szerezve nézőknek és olvasóknak, tanít is fiatal filmeseket.

Gazdag munkásságát a könyv végén bibliográfia összegzi. Nem hagyja ki a szerző Bálint emberi vonásait, sem olvashatunk jószívűségéről, türelméről. Sok illusztráció teszi kellemessé a könyv lapozgatását!
 

Róbert Péter
2014.11.24