|
|
|
Horák Magda:
"Lulu"
Bálint Lajos élete
és munkássága
|
Idén
volt 40 éve Bálint Lajos halálának. Talán leginkább „színházi ember”
volt, de fordított, írt publicisztikát, darabot, szépirodalmat,
képzőművészettel foglalkozott és ha tehette szervezett mindent ami
kultúra.
Horák Magda az Oriold kiadó gondozásában megjelent könyve
terjedelemben csak töredéke az OMIKE (Országos Magyar Izraelita
Közművelődési Egyesület) történetét feldolgozó monográfiájának, de
hasonló alapossággal kezeli tárgyát, vezeti be az olvasót egy kor
kulturális viszonyaiba – egy ember életén keresztül.
Címének Bálint Lajos művésznevét („Lulu”) választja, mintegy
jelezve, hogy nemcsak munkásságát méltatja, hanem emberi közelségbe
is hozza a század egyik jelentős művészetelméleti szakemberét.
Szegény zsidó családban született, de már gyerekként a színház
vonzotta. Ingyenjegyért kisebb szívességeket tesz a művészeknek, ott
van a „klakk” tapsolói közt. Baráti köre felnőve a magyar kulturális
elitjét alkotja, részt vesz a Thália Társaság
alapításában. (Számunkra érdekes tény, hogy az elnök Bánóczi László
édesapja Bánóczi József a Rabbiképző tanára volt!). Anyagi okokból
lakásokon próbálnak a magyar avantgard e jeles színházi képviselői.
Egyetemre csak vizsgázni jár, szervezi a színházat, kritikákat és
napi két újságcikket ír. Mivel újságírói szabadjegye van, bejárja
Nagy-Magyarországot, megismerve a vidéki városokat. Képzőművészet és
az un „testművészetek”, különösen a tánc sem hagyja hidegen, először
nevezi művészeknek az artistákat. Elismerik a Nemzeti Színház
titkára és a drámabíráló bizottság jegyzője lesz .Közben folyik az
első világháború, Bálint Lajos nem katona, de cikkben fígyelmeztett
a zsidó menekültek kapcsán erősödő antiszemitizmusra. Forradalmak
jönnek, őt bízzák meg a Nemzeti Tanácsban a művészeti ügyekkel, majd
a Tanácsköztársaság alatt egy 600 fős nyári színtársulat vezetője.
(Mintha sejtették volna, hogy ősszel már nem lesz a
proletárdiktatúra!)
Utána egy ideig könyvkiadónál tevékenykedik, majd dramaturg, de
színműveket is ír. De beborul az ég! Jönnek a zsidótörvények, neki
is távoznia kell, rajta sem segített, hogy még fiatalon
megkeresztelkedett. Jellemző rá, hogy nemcsak a maga bajára gondolt.
Szervezi az Omike művészakciót, fellépési lehetőségeket biztosítva a
kirekesztett művészeknek. Dramaturg és rendező, képeslap sorozatot
ad ki zsidó festők műveiből. Mivel az akciót a hitközség támogatta
kitért művészeket nem foglalkoztattak, de vele nagy tudása miatt
kivételt tettek. 1944-ben hamis iratokkal bujkál, de utána folytatja
az írást, visszatér a színházi életbe, még sok örömet szerezve
nézőknek és olvasóknak, tanít is fiatal filmeseket.
Gazdag munkásságát a könyv végén bibliográfia összegzi. Nem hagyja
ki a szerző Bálint emberi vonásait, sem olvashatunk jószívűségéről,
türelméről. Sok illusztráció teszi kellemessé a könyv lapozgatását!
Róbert Péter
2014.11.24
|
|
|
|