|
|
|
Gerle János - Csáki Tamás:
Lajta Béla
|
Tavaly
volt Lajta Béla, a nagy zsidó építész születésének és jövőre lesz
halálának évfordulója, idén viszont egyik jelentős alkotásának, a
Szeretetkórháznak a centenáriumát ünnepelhetjük.
Talán ezek a dátumok ihlették a Holnap Kiadó gondozásában napvilágot
látott igényes kötet szerzőit: Csáki Tamást és Gerle Jánost - aki
munka közben sajnálatosan elhunyt - emlékének megörökítésére.
Előszóban a magyar építészet legnagyobb újítójának nevezik Lajtát,
majd a tanulmányok sora igazolja ezt a minősítést. Csáki Tamás
bevezető tanulmánya az életutat követve munkásságát is összegzi,
szinte minden alkotását méltatja.
Külön fejezet szemelget a kortársak Lajtával foglalkozó írásai
között, körképet adva a kor magyar építészetéről is. Az első
közlemény még Leitersdorferként számítja "az ifjabb építői gárda
legjobbjai közé", a következőben Patai József a magyar zsidó
építőművészetről írva emeli ki munkásságát.
Kortársai rövid írásai után Klein Rudolf "Lajta építészete és a
zsidó szellem" címmel három "zsidósági fokot" állapit meg munkáiban,
kulcsfogalomnak tekintve a judaikusság, zsidó szelleműség és
zsidósság (zsidó-szerűség) jelentkezését.
Lajta Béla levelei, írásai, nyilatkozatai összegyűjtve képet adnak
szakmai nézeteiről és kapcsolatairól, de udvariasságáról, emberi
jóindulatáról is. Nagy tervei voltak a háború utánra Budapest
fejlesztésére - ezek nemcsak az ő korai halála, hanem a mostoha
történelem miatt nem valósulhattak meg.
Műveinek áttekintő jegyzéke - Csáki Tamás alapos munkája - nemcsak
épületeket, de még az általa tervezett síremlékeket is felsorolja,
mintegy megelőlegezve Klein Rudolf tanulmányát Lajta funerális
művészetéről, amely sok képpel kalauzol el a budapesti zsidó temetők
világába. A fejezet tartalmazza főbb munkáinak leírását és a
korabeli véleményeket, nem hallgatva az esetleges negativ
véleményeket sem. Döbbenetes, hogy Lajta mindenre gondolt
épületeinél, nem hagyva ki az esetleges apró részleteket sem.
Munkái zöme mai napig díszei fővárosunknak, néha változott
tulajdonossal, pl. a Szeretetház épületét ma az idegsebészet
használja, a Malonyay villa román kulturális intézet, de egységesen
továbbra is hirdetve a tervező zsenialitását.
Függelékben bibliográfia és névmutató ad támpontot a további
tájékozódáshoz Lajta Béla életművében.
Lajta Béla a magyar építészet legnagyobb
újítója. Másfél évtizedes pályája korszakokat ível át, szüntelenül
megújuló építészetével a historizmustól jutott el az expresszionista
funkcionalizmusig. Tevékenységével kortársainál erősebben kötődött
az európai stílusváltozásokhoz, s a nemzeti építészet ideálja iránti
elkötelezettsége mellett is meghatározták pályáját külföldi
építészekhez fűződő kapcsolatai. A nagy kivétel Lajta számára
Lechner Ödön, a mester, a példakép, a munkatárs, aki kezdetben
formát adott a nemzeti építészet iránti elhivatottságának. Lajta a
lechneri vonalat más tanítványoknál hívebben és bensőségesebben
vette át, azután új forrásterületet nyitott a magyar formanyelv
számára, aminek révén építészete a hiányzó láncszem szerepét tölti
be a Lechner és a Kós Károly által képviselt irányzat között. Lajta
kortársait megelőzve fordult a népi építészet emlékei felé, kutatva,
mit hasznosíthat a korszerű alkotófolyamat a paraszti hagyományból.
Elsőként fordult saját tervezői munkájában a finn nemzeti romantika
építészei felé és elsőként figyelt fel Adolf Loos modernségére.
Elsőként hozott létre szimbolikus és monumentális műveket,
elsősorban a temetőművészetben, amelynek megújítója volt.
Róbert Péter
2014.11.29
|
|
|
|