Berkovits Juda:
Néhány "élményem"
Birkenautól Buchenwaldig
.
 

Vészkorszaki visszaemlékezések korát éljük. Alapjában véve ez helyes jelenség, mert sajnos az idő múlásával vészesen fogy azok száma, akik személyesen el tudják mondani mi történt velük a rettenet éveiben. Egyre kevesebb a túlélő, meg kell hát örökíteni személyes és kollektív tragédiájukat, azért is, hogy ilyen szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg soha többé.

Ezt tette a Kassáról családjával 13 évesen elhurcolt Berkovits Juda is. Néhány "élményem" Birkenautól Buchenwaldig című könyve a haláltáborba való érkezéssel kezdődik. Értelmes gyerek, jó megfigyelő, térképet rajzol a Mezőgazdasági kommandónak nevezett kisebb melléklágerről, vázlatot ad a barakkok belsejéről ahová apjával kerül.

Anyja, igazi "jidise máme", nem hagyja el öccsét, Mengele kézmozdulatára a gázkamrába mennek… Juda egy régebbi fogoly - nem ingyen adott - tanácsára idősebbnek mondja magát, így marad ideiglenesen életben. Hajnalonként az éjjel jöttek üres vagonjai mellett a krematóriumok lángjai fényénél vonulnak munkába. Éhezés, verés, embertelen munkakörülmények…

Megpróbálja istápolni családját, ruhát lop a női táborban lévő nővéreinek, de főképpen apját segíti. 1945.januárjában "halálmenetben " cipeli Buchenwaldba, itt éri az amerikai felszabadítás. Beteg apját nem tudja az amerikai katonai kórházba juttatni, a tábori rabbi sem, csak imára buzdítja. Tanúja lesz annak, hogy az amerikai katonák arany ékszereket rakodnak bőröndökben a teherautókra.

Később megtudjuk, hogy ez a nácik által elrabolt zsidó értékek egy része volt, az ún. Melmer-arany. Viszontagságosan utaznak hazafelé, zsúfolt vonatokon "állandóan zsidózó" orosz katonák között, akik "zabrálnak", de őket ez nem tartja vissza mert nincs semmijük, amit elvehetnének tőlük. Házukban mások laknak, akik barátságtalanul fogadják a halálból visszajötteket, de azért akadnak akiktől élelmet, jó szót kapnak.

Juda elhagyja szűlőföldjét, amely kitaszította és megtagadta. Izraelbe alijázik és csak 1996-ban látogat vissza, már Yehudaként. Beszél a fiataloknak - akik már nem láttak eleven zsidót egyet sem - a deportálásról, a gettónak kijelölt kassai téglagyárról, a bevagonírozásról. Figyelemmel hallgatják, többször is visszalátogat.

Terjedelmes Függelék zárja a vékony könyvet. Inkább magyarázó jellegű, nem személyével foglalkozik. Megjelennek benne a zsidóság általános kérdései, adatok és események. Természetesen a népirtásra, Auschwitzra és Buchenwaldra fokuszál, de kevésbé ismert részletek is felvillannak. Utolsó oldalakon egy Értelmező szótár vezet be ennek a szégyenteljes kornak a szókincsébe.

Akik elolvassák ezt a könyvet talán teljesebb képet kapnak és jobban megértik azt, ami szinte felfoghatatlan !
 

Róbert Péter
2015.04.09