Mandler Dávid:
Kelet és Nyugat mezsgyéjén
Vámbéry Ármin és a Brit Birodalom
 

Vámbéry Ármin, a nagy Kelet-kutató már életében megosztó személyiség volt, sokan dicsérték és sokan támadták. Ez folytatódott a halála óta eltelt évszázadban is, sok könyv foglalkozott munkáságával, személyiségével. Ezekhez csatlakozik Mandler Dávid, New Yorkban élő fiatal tudós Kelet és Nyugat mezsgyéjén- Vámbéry Ármin és a Brit Birodalom című, a Múlt és Jövő Kiadó gondozásában a centenáriumra megjelent könyve, amelyből sok újat megtudhatunk erről a kiváló orientalistáról.

Noha az alcím angol kapcsolatokat sejtett, de ennél többször találunk benne zsidó vonatkozásokat. Bár a bevezetés első mondata a "zsidó magyarok" erős pozícióját említi az Osztrák - Magyar Monarchiában, később kitűnik, hogy az egyetemi tanárnak sem felejtették el, hogy Wamberger Hermannak született.

"Self-made man", nyomorgó zsidógyerekből - aki még sánta is - lesz a brit közélet Ázsia-szakértője. Katolikus, majd protestáns iskolákba jár, Ágai Adolf a padtársa, hamar kibújik belőle a nyelvzseni, de azért csak házitanító, a Dob utcában bérel egy fél (!) ágyat. Az Orczy-ház híres kávéházából, amely valóságos munkaközvetítő ekkortájt szerzi megbízásait, későbbi írásaiban a közép-ázsiai rabszolga vásárokkal hasonlítja össze ezt a helyet! Mielőtt elvesztené a reményt, felfigyelve tehetségére akadnak pártfogói. Kemény Zsigmond az író, Hunfalvy Pál akadémikus és mások, köztük Eötvös József is. A báró német nyelvű ajánlólevélben kéri számára a Pesti Zsidó Hitközség vezetőjének támogatását, de hiába!

Első utazásai után Angliában szerez nagy népszerűséget, talán azért mert figyelmeztet az orosz terjeszkedés veszélyére. Megalapozza tudományos hírnevét és valószínűleg kapcsolatba kerül az angol titkosszolgálattal. Könyvei elutasítják a fehér faji felsőbbrendűség akkor érvényes koncepcióját, árnyalt szemlélete diskurzust akar a különböző kultúrák között.

Hazatérve bekapcsolódik a magyar közéletbe, tehát ismét szembekerül a zsidókérdéssel. Ő a bölcsészkar első protestáns tanára!

Részletesen elemzi a könyv vitáit tehetséges tanítványával, Goldziher Ignáccal,. Mindketten az iszlámmal foglalkoznak, Vámbéry rokonszenvez a zászlaját bontogató cionizmussal, Goldziher nem. Olvashatunk Vámbéry találkozásáról Herzl Tivadarral, akinek részben ő eszközölte ki, hogy a szultán fogadja. Eddig keveset tudtunk erről, annál többet a magyarság eredetétől vallott felfogásáról, amely szemben állott a később hegemóniát szerzett finn-ugor elmélettel. Szerinte az ősmagyarok heterogén, keveredett nép voltak, de törökfajúak.

Külön egységet képez a könyv függeléke, amelyben a szerző egyéni kutatásainak eredményeként kimutatja Vámbéry szerepét a Drakula-mitosz keletkezésében.

Mandler Dávid könyve komoly tudományos munka, ezt a terjedelmes bibliográfia is bizonyítja.

Róbert Péter
2016.02.22