Vissza

Naftali Kraus:
Az áldozat visszatér...
 

Írói tehetségének, színes elbeszélő készségének új oldalát mutatja be olvasóinak Naftali Kraus, a jól ismert, cikkei és könyvei révén méltán népszerű izraeli író-újságíró, aki 1990 óta jelen van a magyarországi zsidó könyvkiadásban, a zsidó közéletben, és művei folytán a magyarországi zsidó oktatásban is, hiszen közkedvelt írásait tananyagként használják a zsidó iskolákban, és kézikönyv-referensz anyagként a nem-zsidó könyvtárakban is.

Azt mondottuk, hogy jelen van a magyarországi zsidó közéletben, - és ezt szó szerint értettük! Hiszen, amikor éppen otthon tartózkodik, Tel-Avivban, szellemisége, gondolatai, kimondott és ki-nem mondott szavai, sokak által forgatott könyvei annyira érzékelhetően és erőteljesen képviselik egyéniségét, személyiségét, - hogy valóban úgy érezzük, hogy Naftali Kraus szüntelenül jelen van, itt tartózkodik Budapesten, vagy éppen Debrecenben.

Sok könyves szerzőnk új oldaláról mutatkozik be, hiszen eddigi írásai szinte kivétel nélkül, a Tóra heti szakaszait, vagy a T'nákh, a zsidó Biblia könyveit ismertetik, magyarázzák, kommentálják, méghozzá olyan stílusban, olyan megvilágításban, hogy a csorbítatlanul hagyott szakszerűség mellett népszerű olvasmányként is megállják a helyüket.

Naftali Kraus legújabb könyve kettős feladatot tűzött maga elé, illetve kettős feladatot teljesít. Irodalmi formában, szépírói eszközökkel nyújtja olvasóinak a szerző önéletrajzát, és ugyanakkor nagyon plasztikusan, reális látásmóddal rögzíti kora (vagyis az önéletrajz felölelte időszak) magyarországi zsidó közéletét, valamint az alijázása és az azt követő évek izraeli történetének a könyv adta keretekbe illő szeletét. Mindezt azzal a specialitással fűszerezve teszi, hogy az izraeli éveket a friss olé szemüvegén keresztül, az ő látásmódjával rögzíti.

A szerző - könyvünk hőse - gyermekként a budapesti gettóban töltötte a háború utolsó hónapjait, ahol nap-mint nap tapasztalhatta, hogy milyen keskeny sáv választja el az életet a haláltól. Szerencsésen, családjával együtt megélte a gettó és Budapest felszabadulását. A háborút követő évek magyarországi zsidó viszonyait bennfentes értesülésekkel fűszerezve vázolja. Néhány, még létező jesivában folytatott tanulmányok után megtalálja a cionista szervezetekbe vezető utat. Naftali Kraust már ekkor, a gyermekkorból alig kilépve, a pontos helyzetfelismerés jellemzi. Világosan körvonalazódik gondolkodásában, hogy a magyarországi politikai fejlődés nem a demokráciába, hanem a diktatúrába, a néhány évvel korábbi diktatúrától különböző, más színű diktatúrába vezet, amely talán közvetlenül nem veszélyezteti a zsidó életet, de az ortodox beállítottságú jesiva-bócher által elképzelt és kívánt zsidó vallásos életet igen. Minden törekvése egy sikeres alija megvalósítására irányul. Ennek és az Erecbe érkezés körülményeinek, és a kezdeti évek kalandosnak is nevezhető eseményeinek élettel teli, érdekes, sőt izgalmas leírása után az izraeli meggyökeresedés, a pályakezdés és a gyors, nagy ívű kibontakozás, az igazi hivatás "testre szabásának" tanúi lehetünk.

A Hitközség és az Egyházügyi Hivatal hajdani vezető személyiségeinek színes portréját megfestve elbeszéli első és mind gyakoribbá váló magyarországi látogatásait, amelyek egyben missziók is voltak a vallási élet megújítása, felélesztése ügyében. Értesülünk a rendszerváltás után megalakult zsidó iskolák és egyéb intézmények problémáiról, útkereséseiről. Figyelemmel kísérhetjük a lubavicsi Rebe küldöttének Magyarországra érkezését, és az itteni Chábád-kirendeltség létrejöttének körülményeit.

Nemcsak Naftali Kraus rendkívül színes és mozgalmas élettörténetét ismerjük meg ebből a kitűnő, nagyon olvasmányosan megírt könyvből, hanem a felölet kor magyarországi és az országhatárokon túli zsidó közszereplőiről is élethű képet kapunk. Bepillanthatunk a lubavicsi Rebe "udvarába"; részesei lehetünk a Vele való találkozásoknak és annak a rendkívüli légkörnek, ami a Rebét körül vette, és a Hozzá zarándoklókat is megérintette. Ugyanígy megismerjük a "ceausescui aranykor" Romániájának főrabbiját, dr. Moses Rosent, akiről kiderül, hogy nem egyoldalúan negatív figurája volt korának, hanem a romániai zsidók sokat köszönhetnek ügyes taktikázásának. Ilyen és ehhez hasonló intimitásokba avatja a szerző olvasóját, s mindezek közben alkalmat talál arra, hogy visszafogottan, de jelentőségét nem csökkentve leírja saját küzdelmes, de sok örömet is adó akcióit a magyarországi zsidóság megtartása, szellemi - lelki karbantartása terén.

E könyv az elmúlt 58 esztendő magyar-zsidó krónikája, és Naftali Kraus, a jótollú krónikás érdekes eseményekben és eredményekben gazdag életének filmszerűen pergő foglalata.

Az elmondottak és a sok el-nem-mondott erénye, érdekes történetei, fordulatai alapján mindenkinek javasoljuk Naftali Kraus könyvének elolvasását, aki érdeklődik a magyarországi zsidóság jelene és elmúlt 50 éve iránt.

Borsányi Schmidt Ferenc