Sebestyén Mihály: Penelopé ruhája
|
Sebestyén
Mihálynak a Mentor Könyvek gondozásában megjelent esszékötete az
erdélyi zsidóság történetével foglalkozó írásait gyűjti
csokorba, címét Lőw Lipót 1847-es nyilatkozatából kölcsönzi,
amelyben a rabbi azt a reményét fejezi ki, hogy "a zsidókérdés
nem lesz többé hasonlatos Penelopé ruhájához, mely ma szövetik,
hogy holnap felbontassék." Hát a könyvet olvasva nem osztozunk
optimizmusában!
Bevezetője - amelyet szerényen "nyúlgátnak" nevez az idő
sodrában - érzékelteti a téma bonyolult voltát, az erdélyi
zsidók történelmileg kialakult sajátos helyzetét , majd
tanulmányok követik egymást Bethlen Gábor befogadó oklevelétől a
második világháború tragédiájáig. Gyakran kitekint a szomszédos
román fejedelemségekre, ahol Európában utolsónak lettek
egyenjogúak a zsidók.
Nem szabad elfelejteni, hogy a kiegyezésig
Erdély közigazgatásilag nem tartozott Magyarországhoz, aminek a
zsidók számára előnyös oldala volt, hogy pl. a türelmi adót nem
kellett fizetniük. (A szomszédos Partiumban igen!) Már korán
voltak tervek beillesztésükre, idézi az erről tanúskodó tervek
dokumentumait, amelyek találkoznak a zsidók saját emancipációs
törekvéseivel, amelyekre jó példa a Kemény Józsefhez, a
politikus grófhoz intézett kérvényük.
Részvételük a
szabadságharcban majd' két évtized múltán hozta meg az
egyenjogúságot számukra, de a földbirtokok zsidó kézre jutása
felkavarta az antiszemitizmus "indulat- és féligazsághabarékját",
hiába szólal fel ellene Jókai a képviselőházban.
Elemzéseket
olvashatunk az erdélyi zsidóság rétegződéséről,
állásfoglalásairól a történelem néha viharos változásai során.
Trianon után ugyan nemzetiségként tartja őket számon a román
statisztika, de hűségesek maradnak a magyar nyelvhez és
kultúrához, még az itt az anyaországnál erősebb cionista
mozgalom is. (A ma Izraelben megjelenő Új Kelet kolozsvári
hetilap volt!) Felvázolja az alternatívák "aranyalmáit",
amelyeket oly nehéz volt leszakasztani!
A Soá borzalmai
megváltoztatják az erdélyi zsidóság helyzetét, az északiak
osztoznak a magyar vidéki hitsorsosok végzetében, a délieket a
kivándorlás emészti fel.
A könyv másik, terjedelmében kisebb része esettanulmányokat,
arc- és jellemképeket közöl, mindegyik jól eltalált valóságízű
írás. Családtörténetek - köztük a szerző famíliája is - hozzák
közel az olvasóhoz a nagy történelmi változásokat, ahogy azt a "gyalogzsidók"megélték.
Nevek és adatok hitelesítik mondanivalóját.
Sokrétű, érdekes olvasmánnyal találkozik, aki kézbe veszi
Sebestyén Mihály művét!
Róbert Péter
2017.02.22
|