Vajon hol lakott a magyar festőnő, akinek képe az Uffiziben látható? Miért akart Laborfalvi Róza a Bródy Sándor utcába költözni? Ki volt a magyar török pasa?

Új könyvvel találkozhatnak a Józsefváros lakói és kedvelői. "Háztól házig utcától utcáig. Történetek a megújuló Palotanegyedről" címmel az új kiadvány olyan házakat mutat be, amelyek nem középületek, amelyekben laknak, ha nem is a régi mágnások és vagyonos polgárok, de olyan budapestiek, akik nem árt, ha tudják, kik lakták előttük a patinás házakat és a lakásokat, amelyeket ugyan nagyrészt már megosztottak a szükség szerint.

Az utóbbi években megújult ez a városrész és a CAPE (Civilek a Palotanegyedért Egyesület) azon igyekszik, hogy tartalommal töltse meg ezt a szép folyamatot. Elősegítik ezt a kerületi önkormányzat ilyen tárgyú kiadványai, amelyből az előző - Útikönyv a Palotanegyedhez - inkább általános ismerteket adott, a mostani pedig az egyes házak történetét ismerteti.

A polgármesteri ajánlás után Alföldi György és Perényi Máté rövid írásai vezetik be a könyvet, majd az utcák betűrendjében haladva nyitunk be az egyes házakba. Megtudjuk az utcák régi nevét, de a házak számozása többnyire nem változott. Nagy emberek laktak itt, úgy hogy valóságos kulturális és történeti sétát tehetünk, anélkül, hogy felállnánk a székből. Jókai Bródy Sándor utcai otthona csak néhány lépés Tisza Kálmán palotájától, Cholnoky a földrajztudós se lakott messze Puskás Tivadartól a Gyulai utcában.

Néhány házat Zofahl Lőrinc épített, aki az Orczy-házat is tervezte - nem a mágnások, hanem a Pestre települő első zsidók számkára. Minden házról megtudjuk az építészeti leírást, néha tervrajzzal, de sok-sok történetet is az egykori lakókról. Előkelő házak voltak ezek, sokszor szőnyeg volt a lépcsőházban, igaz többnyire csak az első emeletig, a háziúr lakásáig.

A könyv szól az eltűnt porolókról, amelyeknek nemcsak higiéniai, hanem társasági és kommunikációs jelentősége is volt. Viszont a Rökk Szilárd azaz Somogy Béla utca 7-ben a lakások bejáratánál látható kabátporoló fogasok már sehol másutt nem láthatóak!

Ki hinné, hogy a Kőfaragó utca 5.szám alatt hét festő is lakott, köztük egy valódi grófnő? A Józsefvárosnak ezen a részén is megtaláljuk a fővárosi zsidóság képviselőit, nem annyira a lakók, mint a házak tulajdonosai között és a sajnos jórészt megszűnt jó nevű üzletek cégtábláin.

Még a lovag és pasa címmel rendelkező Freystadtler is, aki a Gutenberg térre hatemeletes házat emeltetett, otthonosan érezhette volna magát a szemben lévő Rabbiképzőben, de hát ő inkább a hölgyekre költött! Megfért egy Krúdy utcai bérházban Baktay (Gottesmann) Ervin a nagy India-kutató és Hindy Iván Budapest utolsó városparancsnoka (1946-ban kivégezve).

Nemcsak az elmének és a szívnek kedves olvasmány ez a könyv, gyönyörű színes képek teszik kellemessé forgatását.

Az aláírások néha nem pontosak, pl. 1946-ban még nem volt DISZ, legfeljebb MADISZ, de ez nem zavarja az olvasás örömét. Ne felejtsük az utószó egyik szerény mondatát: amit közöltek csak töredéke az összegyűjtött kutatási anyagnak.

Ez feljogosít arra, hogy reméljük és várjuk az újabb kiadványokat!

Róbert Péter
2017.08.21