Szécsi József:
A héber nyelv revitalizációja
|
A nyelvészek a XIX. században már a holt nyelvek
közé sorolták a héber nyelvet, amelyet csak a vallással
kapcsolatban használnak. Nagyot változott azóta a helyzet! Egy
ország népe beszéli anyanyelvként a Biblia nyelvét és milliók
tanulták vagy tanulják szerte a világon.
Ezzel a csodával foglalkozik Szécsi József új könyve a L’
Harmattan kiadó gondozásában a Magyar Nyelvstratégiai Intézet
támogatásával megjelent "A héber nyelv revitalizációja" című,
nem túl terjedelmes, de nagyon sokrétű, szinte monografikus
munka.
Címe szó szerint a szent nyelv újjáéledését,
megelevenedését jelenti, de a könyv ennél sokkal többet
tartalmaz. Szerény előszava csak "előkészületet" ígér a kérdés
tényleges feldolgozásához, de sokkal többet ad ennél.
Taglalja a héber nyelv történetét, magyarországi pályafutását,
részletesen emlékezik a zsidó diaszpóra ma már sajnos nagyrészt
eltűnőben lévő nyelveire, majd az új héber nyelv, az ivrit
sikertörténete zárja le alapos áttekintését. Bevezetése
meghatározza a héber helyét a sémi nyelvek között, majd hívő
emberhez illően a Bibliával kezdi a törzsanyagot, a benne
megjelenő alapfogalmak kialakulás és formálódása, a fordítások,
az Örökkévaló nevei tömör, lexikoncikkekre hajazó rövid
fejezetekben gyarapítják ismereteinket.
Megadja a tiszteletet az
elődöknek a T’nach-hoz kapcsolódó hazai héber szótárak
ismertetésével, az arám nyelv jelentőségének megvilágítása után
a héber nyelv történetén halad végig, sok névvel és adattal.
Fejezetek sora elemzi a zsidó diaszpóra nyelveit, 40-et említ,
felvillantva olyan különlegességeket, mint a jemeni héber vagy
Kaukázus hegyi zsidóinak nyelve. Természetesen kiemeli a galut
nyelvei közül a jiddist, nagyon érdekes a köznyelvbe átkerült
jiddis szavak felsorolása.
Ki hinné, hogy pl. a jampec vagy a balhé kifejezés zsidó
eredetű? Forrása itt néha téved, így a nebuló vagy szovjet
szavaknak nincs köze a jiddishez.
Zamenhof feltehetőleg származása okán kap fejezetet, az általa
alkotott világnyelv, az eszperantó kedvelt volt a zsidók között
is. E részben olvashatunk Ben Jehuda, a modern héber
megteremtőjének munkásságáról is. Az ivritről szólva utal az új
zsidó irodalomra, említi Bialikot.
Történeti jellegű az ivrit palesztinai győzelmét bemutató utolsó
két fejezet, zárószavai megismétlik a borítón olvasható héber
felszólítást: "Zsidó, beszélj héberül!"
Szécsi József új könyve jó olvasmány a héber nyelv barátainak és
az iránta érdeklődőknek egyaránt!
Róbert Péter
2018.05.13
|