Szécsi József:
A héber nyelv revitalizációja
 

A nyelvészek a XIX. században már a holt nyelvek közé sorolták a héber nyelvet, amelyet csak a vallással kapcsolatban használnak. Nagyot változott azóta a helyzet! Egy ország népe beszéli anyanyelvként a Biblia nyelvét és milliók tanulták vagy tanulják szerte a világon.

Ezzel a csodával foglalkozik Szécsi József új könyve a L’ Harmattan kiadó gondozásában a Magyar Nyelvstratégiai Intézet támogatásával megjelent "A héber nyelv revitalizációja" című, nem túl terjedelmes, de nagyon sokrétű, szinte monografikus munka.

Címe szó szerint a szent nyelv újjáéledését, megelevenedését jelenti, de a könyv ennél sokkal többet tartalmaz. Szerény előszava csak "előkészületet" ígér a kérdés tényleges feldolgozásához, de sokkal többet ad ennél.

Taglalja a héber nyelv történetét, magyarországi pályafutását, részletesen emlékezik a zsidó diaszpóra ma már sajnos nagyrészt eltűnőben lévő nyelveire, majd az új héber nyelv, az ivrit sikertörténete zárja le alapos áttekintését. Bevezetése meghatározza a héber helyét a sémi nyelvek között, majd hívő emberhez illően a Bibliával kezdi a törzsanyagot, a benne megjelenő alapfogalmak kialakulás és formálódása, a fordítások, az Örökkévaló nevei tömör, lexikoncikkekre hajazó rövid fejezetekben gyarapítják ismereteinket.

Megadja a tiszteletet az elődöknek a T’nach-hoz kapcsolódó hazai héber szótárak ismertetésével, az arám nyelv jelentőségének megvilágítása után a héber nyelv történetén halad végig, sok névvel és adattal.

Fejezetek sora elemzi a zsidó diaszpóra nyelveit, 40-et említ, felvillantva olyan különlegességeket, mint a jemeni héber vagy Kaukázus hegyi zsidóinak nyelve. Természetesen kiemeli a galut nyelvei közül a jiddist, nagyon érdekes a köznyelvbe átkerült jiddis szavak felsorolása.

Ki hinné, hogy pl. a jampec vagy a balhé kifejezés zsidó eredetű? Forrása itt néha téved, így a nebuló vagy szovjet szavaknak nincs köze a jiddishez.

Zamenhof feltehetőleg származása okán kap fejezetet, az általa alkotott világnyelv, az eszperantó kedvelt volt a zsidók között is. E részben olvashatunk Ben Jehuda, a modern héber megteremtőjének munkásságáról is. Az ivritről szólva utal az új zsidó irodalomra, említi Bialikot.

Történeti jellegű az ivrit palesztinai győzelmét bemutató utolsó két fejezet, zárószavai megismétlik a borítón olvasható héber felszólítást: "Zsidó, beszélj héberül!"

Szécsi József új könyve jó olvasmány a héber nyelv barátainak és az iránta érdeklődőknek egyaránt!

Róbert Péter
2018.05.13



Vissza