Vissza

Ungár Richárd: Dob utcai mesék

TÖRTÉNETEK A DOB UTCA TÁJÁRÓL, VAGY KESERNYÉS ZAMATÚ FILOZÓFIAI ESZMEFUTTATÁSOK, HUMORRAL, IRÓNIÁVAL FŰSZEREZVE

Ha kifejező, a színes tartalmat bemutató címet akarok adni írásomnak, amelyben Ungár Richárd barátom harmadik könyvét ismertetem, - bizony ilyen szokatlan formájú, hosszú cím mellett kellett döntenem. Ha a címről szóltunk, akkor a másik címet, az ismertetendő könyv címét is világítsuk meg néhány szóval. Az öt részre tagolt kötet utolsó egysége - ötven oldal - viseli a Dob utcai mesék címet, ami aztán az egész mű címe lett, - de ez nemcsak erre utal. A Szerző bevezetőjében ("Előszó helyett") említi, - amit olvasás közben mi is észlelünk - hogy a "Dob utcai" jelző nemcsak magát a területi egységet, hanem annak 1945 (vagy 1950) előtti többségi lakóit, a tősgyökeres pesti zsidókat, a "Dob utcai fiúkat" jelzi, jelképezi.

Ungár doktor (akiről mindenki tudja, hogy "civilben" Hitközségünk vezető jogásza), e kötet írásaiban új oldaláról mutatkozik be. Az Új Életben rendszeresen közölt karcolatai és megjelent két könyve révén humoros írások, kacagtató történetek szerzőjeként ismertük meg. Mostani könyve megtartva említett-megszokott tulajdonságait, új elemmel egészül ki: írásainak nagy része, a humoros alaphang mellett a filozofikus megközelítés, a bölcselkedő eszmefuttatások mezejére kalandozik. A filozofikus eszmefuttatások azonban sohasem önmagukért történnek, hanem minden esetben valamely, a budapesti zsidóság életét érintő, abban mutatkozó, vagy éppen azt jellemző jelenség kapcsán, annak értelmi megokolása, illetve logikus feltárása során ad bizonyságot a Szerző filozofikus adottságáról, felkészültségéről (pl. Búra alatti hírek, Mese a kövérekről és a soványakról stb.)

A pusztán humoros, vidám elbeszélései is tartalmaznak - csattanóként - valamiféle bölcs következtetést, amit esetenként akár tanításnak is nevezhetünk.

A kötet másik nagy erénye, hogy egyes történetei, főleg a címadó "Dob utcai mesék" című részben kitűnő, kacagtató és "történelmi" hitelességű képet festenek a hajdani, a két világháború közötti pesti zsidó polgárság életéről, életviszonyairól, szokásairól, gondolkodásmódjáról.

A kötetet "Kislexikon - A sajátos zsidó kifejezések magyarázata" zárja, Raj Tamás összeállításában.

Végezetül említenünk kell a könyv legelső írását, amelyben Schőner Alfréd főrabbi, a Rabbiképző rektora személyes emlékeket elevenítő lírai előszavával ajánlja leendő olvasója figyelmébe Ungár Richárd legújabb könyvét. Hozzá csatlakozik a recenzens is: aki szereti a jó humorú, zsidó környezetben játszódó és gondolatébresztő karcolatokat, elbeszéléseket, - mindenképpen olvassa el a "Dob utcai meséket"!

Borsányi Schmidt Ferenc