Immár 5 éve működik a Kossuth Szabadegyetem. Előadásainak egyik célja az előítéletek megszüntetése. A 2004/2005 -ös tanévben a Debreceni Egyetemen tartott kurzus "A zsidóság és Európa" címet viselte, előadásait a Jószöveg Műhely Kiadó Grüll Tibor és Répás László szerkesztésében a címet megtartva Új fejezetek az antiszemitizmus történeti-társadalmi gyökereiről alcímmel utalva tartalmára jelentette meg.

Egyes írások szociológiai ihletésűek, de többségük történetileg közelíti meg a nagy múltú kérdéskört. Két évezredet ölel át a kötet az ókortól napjainkig, sőt nem idegenkedik a jövőkép felvázolásának kockázatától sem.

Rugási Gyula az ókori zsidó - kereszténységet vizsgálja, az ellentét teológiai gyökereit keresi, érdekes - humort is felcsillantó -stílusban, olyan részletekre is utalva, mint a korai nőkérdés illetve az orthodox zsidó magatartás.

Grüll Tibor Flavius Josephus műve alapján az első zsidó háború okait keresi sok adattal az "utálatos nép" rómaiak általi megvetésétől a konkrét problémákig és sérelmekig. Ez a legterjedelmesebb tanulmány, nagyon jól dokumentált és alátámasztott, a kötet gerince. Egyes Josephustól átvett mozzanatok nem állják ki a modern tudomány kritikáját, pl. egy incidens 10.000 halottja túlzásnak tűnik.(39.l.)

Kulcsár Árpád a korai keresztény antijudaizmus kialakulásával foglalkozik, a III-V.század zsidóellenes kilengéseivel és az első "zsidótörvényekkel", amelyek ugyanazt a gondolkozásmódot tükrözik, mint a XX.század hasonló jogszabályai. Meglepő vádakat idéz egyházi oldalról, pl. részegeskedéssel, bujasággal vádolják a zsidókat. (78-79.l) Rákóczi István "végjegyzeteket" közöl az inkvizíció jellegéről, bemutatva egy lisszaboni autodafét, ítéletvégrehajtást. (Hasonló tömeggyilkosságot ír le Madridból Székely Béla: Az antiszemitizmus és története című 1936-ban megjelent alapművében!)

Vajda Mihály a jobboldali totalitarizmusok antiszemitizmusának ismert XX.századi jelenségeit, ismert nevekkel társadalomlélektani szempontból elemzi, kiemelve a német - zsidó viszonyt.

Csepeli György szintén szociálpszichológiai módszert alkalmaz, bőséges példákkal nemcsak a zsidó történelemből, hanem a jelenből is. Kortárs irodalmat és internetet ajánl tájékozódásra.

Karády Viktor az antiszemitizmus és a modernizációs egyenlőtlenségek hazai összefüggéseit világítja meg, kiemelve a zsidók önfeladásig menő tanulékonyságát.

Karsai László történésztől ritka kérdést tesz fel magyar köztörténeti szempontból is fontos tanulmányában: Túlélhették volna-e a magyar zsidók a holokausztot? Régi kérdés, de most új válaszokkal találkozhat az olvasó.

Heller Ágnes A "zsidókérdés" megoldhatatlansága című könyvéről feltett kérdésekre válaszol, üdvtörténeti kérdésnek minősítve a Holocaustot.

Végezetül Tatár György a modern zsidó állam és a Nyugat viszonyát kutatja, különös tekintettel a mai Európában jelentkező neo-antiszemitizmusra.

Az előzőekből kitűnik, hogy a kötet nagy ívű válogatás, betekintést ad egy régi problémakörbe, amelynek új vetületei is vannak. Nem az első ilyen munka, de friss szemlélete, gazdag tényanyaga érdemessé teszi az olvasók figyelmére.