Vissza

Kaufmann Dávid emlékkiadvány

Megemlékezés és tisztelgés: e célok vezérelték annak a konferenciának a szervezőit, amit Kaufmann Dávid, a kiváló tudós hebraista, az Országos Rabbiképző Intézet egykori professzora halálának századik évfordulója alkalmából rendeztek - tudhatjuk meg az emlékkötet előszavából, melyet Apor Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményének vezetője írt.

Az 1999. november 29-én, az Akadémia épületében megtartott konferencián a köszöntőbeszédeket Marosi Ernő, a MTA alelnöke, Schweitzer József főrabbi és Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora mondták, akik meleg szavakkal méltatták a korán elhunyt tudós életét és munkásságát - és a felbecsülhetetlen értékű Kaufmann-gyűjteményt, mely az Akadémia Könyvtárát gazdagítja.

A könyv egyrészt a meghívott tudósok előadásainak anyagát tartalmazza - ezen kívül magáról Kaufmann Dávidról és gyűjteményének egyes darabjairól is láthatunk benne képeket.


Kaufmann Dávid 1852-ben született a morvaországi Kojeteinban, meghalt Karlsbadban 1899-ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a breslaui Jüdish -Theologisches Seminarban teológiát tanult és ott szerezte meg rabbi oklevelét 1877-ben. A tudományos körök már ekkor ismerték rendkívüli képességeit és híre Magyarországra is eljutott. A budapesti rabbiképző a vallásbölcselet és zsidó-történet tanszékére rendes tanárnak hívta meg, és a fiatal tudós Budapestre költözött, ahol nagyon értékes tudományos munkásságot fejtett ki. A középkor zsidó történetéből merített monográfiáit és vallásbölcseleti munkáit maradéktalan elismeréssel fogadták. A zsidó tudományok terjesztésében fáradhatatlan volt és egy időben a Monatschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums (Zsidó történelmi és tudományos havilap) társszerkesztője is volt. Emellett ritka könyveket és kéziratokat is gyűjtött páratlan hozzáértéssel. E világhírű gyűjteménye halála után a Magyar Tudományos Akadémiához került, amelynek megbízásából Weisz Miksa állította össze a katalógusát. Kaufmann kiváló szónok volt és nemcsak nálunk, de külföldön is a modern hitszónoklás mesterének tartották. Különböző folyóiratokba számos kisebb tanulmányt irt, terjedelmesebb művei könyvalakban jelentek meg.

kaufmanportre.jpg (13678 bytes)


A Kaufmann-gyűjtemény három csoportra tagolódik: kódexek és kéziratok, geniza-töredékek, és nyomtatott könyvek. A kéziratok a héber irodalom összes ágára és korszakára kiterjednek. Ilyen a héberbetűs arab nyelven írt Kitáb al-muhtavi, Júszuf al-Baszír műve a XI. századból, vagy a Misna-kódex, mely egy Dél-Arábiából származó zsidó tudós szorgalmából a teljes Mishnah kritikailag megrostált szövegét nyújtja. A kéziratok között egy hungaricum is található - Buda visszavételének (1686) egy szemtanútól héber nyelven írt elbeszélése. A gazdagon díszített, festményes kéziratok, a zsidó könyvművészet legszebb alkotásai közé tartoznak, ezért a gyűjtemény inkább műtörténeti, semmint irodalmi szempontból bír nagy értékkel. Ilyen az ún. Kaufmann-Haggáda, melynek facsimile-kiadása két ízben is megjelent, először Scheiber Sándor (1957), majd Gabrielle Sed-Rajna (1990) gondozásában. A kéziratok egy külön osztálya az egyiptomi Genizáhkból szerzett okiratok és töredékek, részint arab, részint héber nyelven, melyek az élet mindenféle vonatkozásáról közvetlen tanúságot nyújtanak, a mintegy 2, 000 nyomtatott könyv, pedig ősnyomtatványokban és régi nyomtatványokban gazdag gyűjteményt alkot.


A világ minden tájáról érkezett tudósok más-más nézőpontból mutatják be Kaufmann kézirat-és könyvgyűjteményét - felölelve ezzel a tudományos érdeklődés legtöbb területét.

Benjamin Richler (Jeruzsálem) "Észrevételek a Weisz katalógussal kapcsolatban" című előadásában kiemelt helyen foglalkozik Kaufmann Dávid tanítványának, Weisz Miksának a Gyűjteményről kiadott katalógusával (megjelent 1906-ban). Minden katalógus - elmondása szerint - egyszerre lehet átok és áldás: pontos magyarázatot adhat egy könyvről, rávilágítva annak minden részletére; más esetben viszont félrevezetheti használóját, akinek ezután magának kell az adott kéziratot tanulmányoznia. Weisz katalógusát Richler szerint mindkettő jellemzi - de ez nem von le munkájának értékéből, hiszen a megjelenés óta eltelt években, a technika fejlődésének köszönhetően, rendelkezésre állnak olyan eszközök, melyek jelentősen megkönnyítik a Gyűjtemény tanulmányozását - így a kritikai hang inkább a katalógus naprakésszé tételének érdekében szólal meg.

Abraham David (Jeruzsálem) a 16. századi itáliai reneszánsz korabeli zsidóságot kutató történészként, felbecsülhetetlen értékű kutatási eszközként beszél a Kaufmann-gyűjtemény héber kéziratairól, melyek a zsidó kultúra minden területét érintik: "Történelmi források a Kaufmann- gyűjteményben: A pápai államokból való kiűzetés esete (1569)" Kutatásai során számos levél-gyűjteményt talált, melyek fontos történelmi forrásként szolgálhatnak. "Habár sok lényeges adat hiányzik belőlük, ennek ellenére nagy történelmi értékkel bírnak. Kiaknázatlan kincsek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a zsidó élet különböző területeit - különösképpen a reneszánsz kori Itáliában."

A kiűzetés történelmi hátteréről szólva elmondja: ezen esemény fordulópontot jelentett az itáliai zsidó történelemben, a történetírók mégsem tesznek róla említést. Kivétel ez alól Gedalja ibn Jahja - az ő tollából származnak az alábbi sorok: "V. Pius megparancsolta: a (zsidó) kalap sárga legyen, szalma színű. Később parancsba adta: minden zsidó köteles elhagyni királyságát három hónapon belül, vagy életükkel és vagyonukkal fizetnek. Így történt, hogy egyetlen zsidó sem maradt, kivéve azt a keveset, aki áttért."

A Gyűjteményben szereplő dokumentumok - Abraham David szerint - alkalmasak arra, hogy segítsék a kiűzöttek sorsának megértését, és gazdagítsák ismereteinket az itáliai zsidó történelemmel kapcsolatban.

Bíró Tamás (Budapest) előadásának címe: "Reneszánsz korabeli csillagjóslás a Kaufmann-gyűjteményben" Az előadás témája egy olyan tanulmány, mely a reneszánsz korában a legrészletesebben foglalkozik csillagjóslással - héber nyelven. Írója egy Kalonimosz ben David nevű zsidó tudós; polihisztor, kinek családja vezető szerepet játszott korának szellemi életében. Műve, a Tochen Levenim (A téglák száma) alapvető számolási rendszerekkel és összefüggéseikkel foglalkozik - emellett a bolygók mozgása; a születés pontos idejének meghatározása is szerepel benne.

"Fontos megjegyezni, hogy az író feltételezhetően azon oknál fogva írt héber nyelven, mert büszke volt zsidó származására de - hasonlóan a modern héber nyelv újjáéledésének korához - erős szálak fűzték a környező civilizációhoz. Így jelent meg benne az igény, hogy egy olyan változatát alkossa meg a korabeli kultúrának, ami tipikusan zsidó. Amikor Kaufmann Dávid elkezdte a héber kéziratok gyűjtését, ugyanezt a szemléletmódot képviselte: a tudóst, kinek célja, hogy összekapcsolja a zsidó kultúrát és a kortárs tudományt - bár egy egészen más formában" - jelenti ki Bíró előadása konklúziójaként.

Fröhlich Ida (Piliscsaba) "A Holt-tengeri tekercsek és geniza (1)tanulmányok" előadásában a Kaufmann genizák - melyek két töredéket tartalmaznak Nehemiás könyvéből - jelentőségét hangsúlyozza, mivel hasonlóságot mutatnak az 1947 és 1956 között feltárt Qumran-i tekercsekkel, s így segíthetik a legújabb kutatásokat. Szabados Judit (Nagymaros) a geniza töredékek restaurációs folyamatáról ad számot, amely 1996-ra fejeződött be. Beöthy-Kozocsa Ildikó (Budapest) pedig két 14. századi héber kódex helyreállításának folyamatáról ír.

"A zsidó civilizáció vizuális dimenziója: tervek és megvalósulások" - ezt a címet adta előadásának Gabrielle Sed-Rajna (Párizs) aki arról beszél, milyen nagy előrelépést tett a zsidó tudományosság akkor, amikor elvonta figyelmét a szövegektől - melyek kizárólagos alapját jelentették -, és a képek világa felé fordult. "A vizuális, képi dimenzió felé, mely addig hiányzott a judaizmusban." Példák sorával igyekszik igazolni kijelentését miszerint: "A zsidó művészet tudományos vizsgálata napjainkban fénykorát éli."

Evelyn M. Cohen (New York) "Kaufmann misné tóra ábrázolások" beszédében kitér a középkori - Maimonidész által törvénybe iktatott szóbeli tant tartalmazó - kéziratok keletkezésének hátterére. Ezen felül bepillantást nyerhetünk a szövegek mellett található illusztrációk megalkotásának folyamatába is.

Hermann I. Schmelzer (St. Gallen) és Ormos István (Budapest) Kaufmann Dávid életútjáról, tudományos tevékenységéről, és kézirat ill.-könyvgyűjteményéről adnak összefoglalást a könyv befejező részében.

A könyv a kortárs zsidó tudományos élet kutatásait tárja elénk. Ezen értekezések nemcsak azoknak - az angol nyelvet beszélőknek - jelenthetnek érdekes olvasmányt, akik ismerik, és rendszeresen tanulmányozzák Kaufmann Dávid műveit és gyűjteményét, hanem azoknak is, akik most találkoznak vele először.
2002-ben jelent meg angolul David Kaufmann Memorial Volume címen, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadásában, a Keleti Tanulmányok sorozat tizedik köteteként - sorozatszerkesztő: Apor Éva.


Irodalomjegyzék:

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (weblap)
Magyar Zsidó Lexikon


1 (A Geniza szó egy helyet jelent, ahol olyan héber nyelvű szent könyveket őriznek, melyek már nem használhatóak, de eldobni sem lehet őket, mert az Ö-való neve szerepel bennük.)

Reiner Rafael