Kaufmann Dávid emlékkiadvány |
Megemlékezés és tisztelgés: e célok vezérelték annak a konferenciának a
szervezőit, amit Kaufmann Dávid, a kiváló tudós hebraista, az
Országos Rabbiképző Intézet egykori professzora halálának századik évfordulója
alkalmából rendeztek - tudhatjuk meg az emlékkötet előszavából, melyet Apor Éva, a
Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményének vezetője írt.
Az 1999. november 29-én, az Akadémia épületében megtartott konferencián a
köszöntőbeszédeket Marosi Ernő, a MTA alelnöke, Schweitzer József főrabbi és
Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora mondták, akik meleg szavakkal méltatták a korán
elhunyt tudós életét és munkásságát - és a felbecsülhetetlen értékű Kaufmann-gyűjteményt,
mely az Akadémia Könyvtárát gazdagítja.
A könyv egyrészt a meghívott tudósok előadásainak anyagát tartalmazza - ezen
kívül magáról Kaufmann Dávidról és gyűjteményének egyes darabjairól is
láthatunk benne képeket.
Kaufmann Dávid 1852-ben
született a morvaországi Kojeteinban, meghalt Karlsbadban 1899-ben. Középiskolai
tanulmányainak elvégzése után a breslaui Jüdish -Theologisches Seminarban teológiát
tanult és ott szerezte meg rabbi oklevelét 1877-ben. A tudományos körök már ekkor
ismerték rendkívüli képességeit és híre Magyarországra is eljutott. A budapesti
rabbiképző a vallásbölcselet és zsidó-történet tanszékére rendes tanárnak
hívta meg, és a fiatal tudós Budapestre költözött, ahol nagyon értékes tudományos
munkásságot fejtett ki. A középkor zsidó történetéből merített monográfiáit
és vallásbölcseleti munkáit maradéktalan elismeréssel fogadták. A zsidó
tudományok terjesztésében fáradhatatlan volt és egy időben a Monatschrift für
Geschichte und Wissenschaft des Judentums (Zsidó történelmi és tudományos havilap)
társszerkesztője is volt. Emellett ritka könyveket és kéziratokat is gyűjtött
páratlan hozzáértéssel. E világhírű gyűjteménye halála után a Magyar
Tudományos Akadémiához került, amelynek megbízásából Weisz Miksa állította
össze a katalógusát. Kaufmann kiváló szónok volt és nemcsak nálunk, de
külföldön is a modern hitszónoklás mesterének tartották. Különböző
folyóiratokba számos kisebb tanulmányt irt, terjedelmesebb művei könyvalakban
jelentek meg.
A Kaufmann-gyűjtemény
három csoportra tagolódik: kódexek és kéziratok, geniza-töredékek, és nyomtatott
könyvek. A kéziratok a héber irodalom összes ágára és korszakára kiterjednek.
Ilyen a héberbetűs arab nyelven írt Kitáb al-muhtavi, Júszuf al-Baszír műve a XI.
századból, vagy a Misna-kódex, mely egy Dél-Arábiából származó zsidó tudós
szorgalmából a teljes Mishnah kritikailag megrostált szövegét nyújtja. A kéziratok
között egy hungaricum is található - Buda visszavételének (1686) egy szemtanútól
héber nyelven írt elbeszélése. A gazdagon díszített, festményes kéziratok, a
zsidó könyvművészet legszebb alkotásai közé tartoznak, ezért a gyűjtemény
inkább műtörténeti, semmint irodalmi szempontból bír nagy értékkel. Ilyen az ún.
Kaufmann-Haggáda, melynek facsimile-kiadása két ízben is megjelent, először Scheiber
Sándor (1957), majd Gabrielle Sed-Rajna (1990) gondozásában. A kéziratok egy külön
osztálya az egyiptomi Genizáhkból szerzett okiratok és töredékek, részint arab,
részint héber nyelven, melyek az élet mindenféle vonatkozásáról közvetlen
tanúságot nyújtanak, a mintegy 2, 000 nyomtatott könyv, pedig ősnyomtatványokban és
régi nyomtatványokban gazdag gyűjteményt alkot.
A világ minden tájáról érkezett
tudósok más-más nézőpontból mutatják be Kaufmann kézirat-és könyvgyűjteményét
- felölelve ezzel a tudományos érdeklődés legtöbb területét.
Benjamin Richler (Jeruzsálem) "Észrevételek a Weisz
katalógussal kapcsolatban" című előadásában kiemelt helyen foglalkozik
Kaufmann Dávid tanítványának, Weisz Miksának a Gyűjteményről kiadott
katalógusával (megjelent 1906-ban). Minden katalógus - elmondása szerint - egyszerre
lehet átok és áldás: pontos magyarázatot adhat egy könyvről, rávilágítva annak
minden részletére; más esetben viszont félrevezetheti használóját, akinek ezután
magának kell az adott kéziratot tanulmányoznia. Weisz katalógusát Richler szerint
mindkettő jellemzi - de ez nem von le munkájának értékéből, hiszen a megjelenés
óta eltelt években, a technika fejlődésének köszönhetően, rendelkezésre állnak
olyan eszközök, melyek jelentősen megkönnyítik a Gyűjtemény tanulmányozását -
így a kritikai hang inkább a katalógus naprakésszé tételének érdekében szólal
meg.
Abraham David (Jeruzsálem) a 16. századi itáliai reneszánsz korabeli
zsidóságot kutató történészként, felbecsülhetetlen értékű kutatási
eszközként beszél a Kaufmann-gyűjtemény héber kéziratairól, melyek a zsidó
kultúra minden területét érintik: "Történelmi források a Kaufmann-
gyűjteményben: A pápai államokból való kiűzetés esete (1569)"
Kutatásai során számos levél-gyűjteményt talált, melyek fontos történelmi
forrásként szolgálhatnak. "Habár sok lényeges adat hiányzik belőlük, ennek
ellenére nagy történelmi értékkel bírnak. Kiaknázatlan kincsek, melyek
hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a zsidó élet különböző területeit -
különösképpen a reneszánsz kori Itáliában."
A kiűzetés történelmi hátteréről szólva elmondja: ezen esemény fordulópontot
jelentett az itáliai zsidó történelemben, a történetírók mégsem tesznek róla
említést. Kivétel ez alól Gedalja ibn Jahja - az ő tollából származnak az alábbi
sorok: "V. Pius megparancsolta: a (zsidó) kalap sárga legyen, szalma színű.
Később parancsba adta: minden zsidó köteles elhagyni királyságát három hónapon
belül, vagy életükkel és vagyonukkal fizetnek. Így történt, hogy egyetlen zsidó
sem maradt, kivéve azt a keveset, aki áttért."
A Gyűjteményben szereplő dokumentumok - Abraham David szerint - alkalmasak arra, hogy
segítsék a kiűzöttek sorsának megértését, és gazdagítsák ismereteinket az
itáliai zsidó történelemmel kapcsolatban.
Bíró Tamás (Budapest) előadásának címe: "Reneszánsz
korabeli csillagjóslás a Kaufmann-gyűjteményben" Az előadás témája
egy olyan tanulmány, mely a reneszánsz korában a legrészletesebben foglalkozik
csillagjóslással - héber nyelven. Írója egy Kalonimosz ben David nevű zsidó tudós;
polihisztor, kinek családja vezető szerepet játszott korának szellemi életében.
Műve, a Tochen Levenim (A téglák száma) alapvető számolási rendszerekkel és
összefüggéseikkel foglalkozik - emellett a bolygók mozgása; a születés pontos
idejének meghatározása is szerepel benne.
"Fontos megjegyezni, hogy az író feltételezhetően azon oknál fogva írt héber
nyelven, mert büszke volt zsidó származására de - hasonlóan a modern héber nyelv
újjáéledésének korához - erős szálak fűzték a környező civilizációhoz. Így
jelent meg benne az igény, hogy egy olyan változatát alkossa meg a korabeli
kultúrának, ami tipikusan zsidó. Amikor Kaufmann Dávid elkezdte a héber kéziratok
gyűjtését, ugyanezt a szemléletmódot képviselte: a tudóst, kinek célja, hogy
összekapcsolja a zsidó kultúrát és a kortárs tudományt - bár egy egészen más
formában" - jelenti ki Bíró előadása konklúziójaként.
Fröhlich Ida (Piliscsaba) "A Holt-tengeri tekercsek és
geniza (1)tanulmányok" előadásában a Kaufmann genizák - melyek két
töredéket tartalmaznak Nehemiás könyvéből - jelentőségét hangsúlyozza, mivel
hasonlóságot mutatnak az 1947 és 1956 között feltárt Qumran-i tekercsekkel, s így
segíthetik a legújabb kutatásokat. Szabados Judit (Nagymaros) a
geniza töredékek restaurációs folyamatáról ad számot, amely 1996-ra
fejeződött be. Beöthy-Kozocsa Ildikó (Budapest) pedig két
14. századi héber kódex helyreállításának folyamatáról ír.
"A zsidó civilizáció vizuális dimenziója: tervek és megvalósulások"
- ezt a címet adta előadásának Gabrielle Sed-Rajna (Párizs) aki
arról beszél, milyen nagy előrelépést tett a zsidó tudományosság akkor, amikor
elvonta figyelmét a szövegektől - melyek kizárólagos alapját jelentették -, és a
képek világa felé fordult. "A vizuális, képi dimenzió felé, mely addig
hiányzott a judaizmusban." Példák sorával igyekszik igazolni kijelentését
miszerint: "A zsidó művészet tudományos vizsgálata napjainkban fénykorát
éli."
Evelyn M. Cohen (New York) "Kaufmann misné tóra
ábrázolások" beszédében kitér a középkori - Maimonidész által
törvénybe iktatott szóbeli tant tartalmazó - kéziratok keletkezésének hátterére.
Ezen felül bepillantást nyerhetünk a szövegek mellett található illusztrációk
megalkotásának folyamatába is.
Hermann I. Schmelzer (St. Gallen) és Ormos István
(Budapest) Kaufmann Dávid életútjáról, tudományos
tevékenységéről, és kézirat ill.-könyvgyűjteményéről adnak összefoglalást a
könyv befejező részében.
A könyv a kortárs zsidó tudományos élet kutatásait tárja elénk. Ezen értekezések
nemcsak azoknak - az angol nyelvet beszélőknek - jelenthetnek érdekes olvasmányt, akik
ismerik, és rendszeresen tanulmányozzák Kaufmann Dávid műveit és gyűjteményét,
hanem azoknak is, akik most találkoznak vele először.
2002-ben jelent meg angolul David Kaufmann Memorial Volume címen, a Magyar Tudományos
Akadémia Könyvtárának kiadásában, a Keleti Tanulmányok sorozat tizedik köteteként
- sorozatszerkesztő: Apor Éva.
Irodalomjegyzék:
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
(weblap)
Magyar Zsidó Lexikon
1 (A Geniza szó egy helyet jelent, ahol olyan héber nyelvű szent
könyveket őriznek, melyek már nem használhatóak, de eldobni sem lehet őket, mert az
Ö-való neve szerepel bennük.)
Reiner Rafael |