Vissza

HALMOS SÁNDOR: Élő szó

ELŐSZÓ AZ "ÉLŐ SZÓHOZ"

"...Légy Áron tanítványai közül való: aki a békességet szereti és tesz is érte. 
Szereti az embereket, s közelíti őket a Tórához.
" (Ával /.12.)

E kötet jeles szerzője nemcsak tanítványa, de leszármazottja is a kohanita nemzetségnek. Családi kötődései, múltja, sokirányú egyetemi tanulmányai, lebilincselő olvasottsága és műveltsége, a zsidó- és egyetemes stúdiumokban való jártassága tanításra készteti.
Szóban és írásban.
Iskolai tanárként, egyetemi oktatóként, kutatóként, tudományos kutatás irányítójaként, a zsidó hit- és vallás fáradhatatlan munkásaként-terjesztőjeként nevelve oktat. Minden írásában ez az elkötelezettség és szakmai alázat sejlik fel. Dolgozatai, tanulmányai és cikkei, precíziós pontosságú gondolatokban testet öltött megfigyelései, az itt összeállított írások összessége tükröt tart a társadalom elé.

Sok színnel átitatott - gyakran komor árnyékot is magán viselő korunk - rezdülései, spirituális villanásai, a Halmos Sándor tolla alól kikerült gondolatfüzérek ihletői. Az általa is "megálmodott", majd megvalósított, már a lokalitás jelentőségén messze túlmutató nemzetközi tanácskozások üzenete, a régiókat is megmozgató vers- és prózamondó verseny unikalitása, a történelmi tanulságokból építkező egymást gazdagító beszélgetések, s a - korábban nem mindig kellően ismert - dokumentumok válnak még érthetőbbé.
könyvkép

Eddigi publikációi is hézagpótlóak. E mostani gyűjtemény is integráns része e tehetséges és segítőkész, a szociális kérdésekre különösen affinitív debreceni zsidó oevreje-nek.

Mozaikból építkezik e gazdag szellemiségről tanúskodó kötet, amely hívőként viszi el a Tóra feltétlen szeretetét, veti fel vívódásokkal és útkeresésekkel teli korunk anomáliáit.

Az elismerő szó gesztus értékét, a kritika építő-jobbító - legtöbbször szárnyaszegett - kísérletét, a vigasztalás gyakori reménytelenségét, az ároni megértés - nem mindig helyesen értelmezett - nagyságát hirdeti. Egyben fenséges tradíciónk hagyományhű, de egyéni színekkel vibráló igazságának is szószólója.

Halmos Sándor a debreceni zsidóság egyik meghatározó személyisége, a magyar-zsidó entellektüel típusának egyik képviselője. Tanáremberként az OR-ZSE docense. Közösségi vezetőként a felekezeti béke eszményének reménytelen "foglya". Krónikásként a magyarországi és az izraeli magyarnyelvű zsidó publicisztika, esztétikummal fogalmazó íródeákja.

Alkotóereje teljében lévő oktatótársunk és barátunk érdemes és kortörténeti dokumentumát tartja tehát kézben a nyájas olvasó.

Segítse és inspirálja e munka a "könyv népének", a zsidóságnak jobb megismerését határainkon belül és szerte a Gutenberg-galaxisban még bízó emberek között!

Schőner Alfréd


Egy könyv, amely segíteni akar...

Zsidó embernek ismerős kép néz ránk Halmos Sándor most megjelent könyvének borítójáról: zsinagóga belseje, tóratekercsekkel.
Aki járt Debrecenben könnyen felismeri az ottani zsinagóga szép emelvényét a fotón, ami nem véletlen, hiszen a szerző szűkebb pátriája a nagy alföldi város, ő már régen az itteni hitközség egyik vezetője.
Büszke városára, őt is szeretik Debrecenben, az Élő szó című, a Lícium - Art Könyvkiadónál kiadott könyv megjelenését a város is támogatta. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne ismert és kedvelt a hazai zsidóság egésze és a határon túli hitközségek körében - utóbbiak, mint az évenkénti -egyre sikeresebb - találkozók szíves házigazdáját tartják emlékezetükben.

Mivel az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem docense is, nem meglepő Prof. Schőner Alfréd rektor főrabbi előszava - Előszó az élő szóhoz - amelyből rácsodálkozhatunk Halmos Sándor sokoldalúságára, amelyet ez a könyv is bizonyít. Gondolatok gyűjteményét vehetjük kézbe, zömmel egy-másfél oldalas kis írásokat -ritka a hosszabb, mégis mindegyik kerek egész, nem hagy hiányérzetet az olvasóban.
Általában vallásos jellegűek, a Mindenható akaratát próbálják közvetíteni a mindennapok gyarló emberének, de - különösen a kötet végén - sok általános erkölcsi parancs, a mindennapi élet helyzetei is megjelennek. Vallási tudás ötvöződik gyakorlati ismeretekkel, fennkölt elvek, magasztos gondolatok párosulnak munkahelyi konfliktusokkal, esetleg megélhetési problémákkal.

"Hallgasd szavamat!" - olvashatjuk a cím alatt és valóban a Teremtő szól hozzánk, eligazít az egyre bonyolultabb élet útvesztőiben. Halmos Sándor alapgondolata a béke és a párbeszéd, párbeszéd zsidók és zsidók, zsidók és keresztények, zsidók és nemzsidók (arabok) között.
Tudós emberhez illően felveti az újabb felfedezések bizonyítékait a vallási szabályokkal kapcsolatban. (Tanításaink és természettudományok, 81-83.l.)

Egyes megállapításai tömörségükben szinte jelmondatok is lehetnének: "A munka nem gond, hanem feladat", vagy "Tízparancsolat tíz segítség az emberré válás útján." Sokat idéz, természetesen elsősorban a szent szövegekből, néha máshonnan is, főleg magyar íróktól, költőktől, tudósoktól de Jung pszichológiájára is hivatkozik. Figyelmeztet: "egyszer hazamegyünk", életünk véget ér, találkoznunk kell Istennel, aki kérdezni fog.

Olyan köznapi tárgy, mint a mobiltelefon is helyet kap egy írás erejéig, alkalmat ad magvas gondolatok közlésére. Nagy erénye Halmos Sándornak a magyar problémák iránti érzékenység, a hazai jelleg.
Nem fél keserű szót ejteni a területi veszteségekről, az imádságra Botond buzogányával buzdít, Megemlékezik Tompa Mihály évfordulójáról. (Bár a Pap és költő címnél mi inkább Kiss Arnold rabbira gondolunk!)

Stílusa nagyon szép, szókapcsolatai eredetiek, " ...csak ül, élete nehézségeibe mártva " - így ír a naponta látott koldusról, az évmilliók "létünk alázatra intő mérőszámai" vagy: "a fájdalom elmúlik, a szépség megmarad".
Szelídsége dacára gyakran tűz tollhegyre visszásságokat, pl. az un. "okosító tabletták" ügyében. Bár írásai is betöltik ezt a szerepet: tanulunk, okosodunk belőlünk!

Barna Attila utószava útjelzőtábla-gyűjteménynek nevezi a könyvet. Valóban az: segít eligazodni az egyre bonyolultabb életben, elkerülni az összeütközéseket!

Róbert Péter