A Magyar Zsidó Szemle első öt évfolyamáról
Műhelykonferencia

Egyetemünk idén is részt vállal a hazai tudományos élet szokásos novemberi akciójában. Így került sor november 17-én a Magyar Zsidó Szemle első évfolyamait bemutató műhelykonferenciára, az OR-ZSE Kaufmann Dávid Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport rendezésében.

Kiss Endre professzor megnyitójában hangsúlyozta, hogy ezeknek az éveknek a feldolgozása egy tudományos projekt kezdete és a jövő további eredményeket ígér. Ezután Vitaindító előadások következtek.

Bányai Viktória

Az ifjúság megtartása: a hitoktatás kérdése a Magyar-Zsidó Szemle első évfolyamaiban címmel vizsgálta a kor pedagógiai problémáit. Felmerült a héber nyelv kérdése, méltatta Bacher Vilmos és Bánóczi József - a Rabbiképző tanárai - érdemeit, szólt a tanterv hiányáról. Szociológiailag figyelemreméltó a szegényebb gyerekek nagyobb érdeklődése a hittan felé.

Kiss Endre

Vallás, tudomány, nemzet, történelem. Goldziher Ignác a Magyar Zsidó Szemle születésénél. A konferencia szervezőjének előadása más zsidó tudósok munkásságát (pl. Gratz) is vizsgálta, sokat idézve publikációikból.

Komoróczy Szonja

A magyar zsidók nyelvhasználata és a jiddissel kapcsolatos írások a Magyar Zsidó Szemlében témakörét hozta közel a hallgatósághoz. Utalt Winkler Mihály XVIII.sz-i bonyhádi plébános kutatásaira és a jiddissel kapcsolatos későbbi szemléletváltásra.

Lichtmann Tamás oktatónk

irodalmi nyomokat keresett és talált a Magyar Zsidó Szemle első öt évfolyamában. Sok név és téma Kiss József zsengéje éppúgy helyet kapott lapjain mint Kecskeméti Lipót Gabirol forditásai.

Oláh János rektorhelyettes

A Magyar Zsidó Szemle szerepe a zsidó néprajz, mint új diszciplína létrehozásában című előadásából megtudhattuk, hogy pl. a Magyar Nyelvőr című lapot évtizedeken keresztül két zsidó tudós szerkesztette. Időbe telt amíg - az asszimiláció korában -felismerték a zsidó néprajz fontosságát.

Rugási Gyula oktatónk magasröptű filozófiai előadása

(Kaufmann ibn Gabirol értelmezése - a kis írások, illetve az "Attributenlehre” tükrében.) vizsgálta a XIX.század tudományos elképzeléseit és eredményeit.

Kárpáthi Judit oktatónk (Fókuszban a Közel-Kelet. Magyar Zsidó Szemle 1884-1888) az orientalisztikus érdeklődés megélénkülésében látta a tradició mellett a sajtó figyelmének a magyarázatát. Megjelent a cionizmus előképe is, írtak Montefiore születésnapjáról is.

Zima András oktatónk a pozitivizmus és historizmus kérdéseinek jelentkezését mutatta ki a Magyar Zsidó Szemle első éveinek történeti írásaiban, hivatkozva a kor nagy historikusaira.

Ábrahám Vera

(Szeged a Magyar Zsidó Szemle első évfolyamaiban. A Pillitz-ügy) egy korabeli szabadelvű rabbi meghurcolását elevenítette fel, utalva a lap helyreigazítási közleményére...

Hrotkó Larissa

( Zsidó társadalmi gender-viszonyok megismerése a Magyar Zsidó Szemle 1884-es évfolyamának szövegelemzése alapján) női szempontból vizsgálta a hitközségi iskolák helyzetét, korabeli statisztikák alapján. Bemutatta Goldziher Ilona pedagógiai tevékenységét is.

Ujvári Hedvig irodalomtörténész:

Testi (sz)épség. Az "izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában.Nagyon érdekes adatokat hallhattunk az egykori zsidók fizikai állapotáról, későbbi sportolásról. Ismertette az antiszemita vádakra adott cionista válaszokat.

Hábermann Zoltán oktatónk a XIX. századvégi asszimiláció megjelenését találta meg a Magyar-Zsidó Szemle tükrében. Az emancipáció kezdeti sikerei, a békebeli aranykor nosztalgiát válthatott ki néhány évtized múlva!

Romeisz Dóra előadása Goldmark Károly életútját elevenítette fel, utalva rá, hogy a művész mindig magyar zeneszerzőnek vallotta megát.

Róbert Péter oktatónk a Magyar Zsidó Szemle és az I. Világháború kapcsolatát kereste a lap hasábjain. Kevesebbet foglalkozott a tudományos lap a háborúval, de nem zárkózhatott el teljesen. Kiemelte az aránylag frissen elnyert egyenjogúságért hálás magyar zsidóság áldozatkész hazafiságát.

Az előadások sorát viták, hozzászólások szakították meg. Kiss Endre - ahogy az előző konferenciák során már megszoktuk - elnökként moderálta ezeket, mindegyik előadást összegezve és méltatva.

Az esti órákba nyúlt az egész napos műhelykonferencia, de mindenki elégedetten távozott.

Sok érdekeset és hasznosat hallottunk ezen a novemberi napon!

2015.11.19
Róbert Péter.