Harumné Jenifer, zsidó művelődéstörténet szak II. évf.:
Az Újpesti zsinagóga


 

Az újpesti hitközség megalapítását Károlyi István gróf tette lehetővé, aki 1835-ben bérleti szerződést kötött a Nagysurányból érkező első telepessel Lőwy Izsákkal.

A gróf által ’’zsidó gyarmatnak’’ nevezett Új –Megyer területére további bérleti szerződésekkel sorra érkeztek a zsidó iparos és kereskedő családok.

Az első időkben a napi istentisztelet megtartásához Lőwy Izsák saját házában nyilvános imaházat alakított ki.

Tizenhárom család élt a településen amikor 1838-ban megalakult a helyi hitközség, melynek elnökévé Lőwy Izsákot választották.

Ezernyolcszázharminckilencben közadakozásból építették fel első zsinagógájukat a Károlyi István gróf által adományozott telken a Bocskay utcában.

Az 1844-től hivatalosan is Újpestnek nevezett helységben a hitközség létszáma és anyagi ereje is folyamatosan gyarapodott. A zsidó családok száma elérte az ötvenet.

Az 1880-as évekre a Bocskay utcai templom már szűknek bizonyult. A hívek ismét tanújelét adták áldozatkézségüknek, amikor közadakozásból a Beniczky utca 8. szám alatt (ma: Berzeviczy u. 6.) felépítették a jelenleg is működő, több mint ezer főt befogadó neológ zsinagógát.

Az épület felszentelésére 1886 szeptember 23.-án került sor

A korabeli híradásokból és a városi levéltárban őrzött dokumentumokból tudjuk, hogy a templom felavatása: „ünnep volt Újpest, zsidó és keresztény polgárai számára, amit az is jelez, hogy a dr. Rosenberg Sándor aradi főrabbi által vezetett szertartáson a nagyközség elöljáróságán kívül, nagy számban vettek részt a más felekezetű polgárok és lelkészek is.”



1. ábra A zsinagóga korabeli képe

 



2. ábra az újpesti zsinagóga


A korabeli sajtó tudósításai szerint az épületet Greiner (vagy Graner) budapesti építész tervezte.

.A historizmus budapesti építészettörténetében azonban nem fordul elő ez a név, így felvetődik, hogy elírás történt, és az épület a Monarchia nagy zsinagóga építőjének a bécsi Jakob Gartnernek fiatalkori műve.

A kivitelezést Böhm Mátyás építőmester irányította.

A saroktelek tájolása miatt, az utcáról az előkert mögött a téglalap alakú épület keleti végfala látható. Bejárati előcsarnoka a belső udvar felől közelíthető meg. A templom harmonikusan illeszkedett be a korabeli kisvárosias környezetbe, kiemelkedett a földszintes zártsorú polgárházak közül, de mégsem nyomta el őket.

A zsinagóga keleti romantikus stílusban épült. Ezt a mór stílust akkor már 15 – 20 éve nem használták a hazai építészetben, de a múlt század 70-80-as éveiben a zsinagógák építésénél még mindig ez volt a fő irányzat.

Az épület falait vörös és sárga téglákból rakták ki, átlós raszterű mintadíszítéssel. Kétoldalt zömök hagymakupolás tornyok vannak, köztük helyezkedik el a nagy rózsaablak.
Alatta található egy bibliai idézet Ézsaiás próféta könyvéből héber és magyar nyelven.


’’ mert házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára’’


A templom belseje három hajós, oldalkarzatos elrendezésű csarnok.. A mellékhajók végében találhatok a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok sora tartja a karzatot, amelyeken ugyanolyan oszlopok támasztják alá a kétszintű mennyezetet.

A z egyszerű oszlopokkal és ívekkel díszített frigyszekrény függönyét az épület 1996-ban történt felújításakor készítették..
A függöny feletti ívmezőben találhatók a törvénytáblák.
A frigyszekrény feletti karzat volt az orgona eredeti helye. Az 1910-ben felállított hangszer 1944-ben megsemmisült. A jelenlegi Angster-féle orgonát a kecskeméti zsinagógából hozták át, és mivel az eredeti helyén nem fért el a bejárati előcsarnok feletti orgonakarzaton helyezték el.
A bimát finoman tagolt rács határolja, amely az 1909-es átalakítás idején készülhetett.
A Tóraszekrény körüli padok Hajós Alfréd tervei alapján készültek.


 

3. ábra A karzat és az orgona.


4. ábra A zsinagóga belső tere


Ézsaiás 56. 1-8

Ézsaiás próféta könyvében a zsidó nép történetének azon időszakáról ír, amikor az emberek elfordultak Istentől és törvényeit megszegték. Keményen ostorozza a barbár szokásokat, az erőszakot, a zsarnokságot, az erkölcstelen életet .
A könyv 55. fejezetében beszél Isten kegyelméről azok számára akik x keresik Kijelenti, hogy Isten keresése és hívása visszatérés a jó útra. Azok számára akik tiszta szívvel keresik, Isten válaszol , megígéri a nyugalmat és boldogságot az x birodalmában.

Ézsaiás 56.1-2

A próféta ebben a két mondatban folytatja üzenetét, melynek lényege az egyenjogúság hirdetése azok számára akik hisznek Istenben. Megmagyarázza, hogyan kéne ezt a hitet kinyilvánítani.
Figyelmezteti népét és rajtuk keresztül mindenkit aki meghallgatja, hogy az igazságot szolgálják és jót cselekedjenek, mert Isten a közeljövőben el fogja bírálni az emberek cselekedeteit. Megmenti azon gyermekeit akik megtartották parancsolatait és igazságosan megbünteti azokat akik ellene szegülnek.
A próféta üzenete minden korra érvényes, Isten bármely napon megmutathatja hatalmát, megbünteti a tévelygőket és megmenti igaz gyermekeit. Arra ösztönzi a népet, hogy életüknek minden napján tartsák be Isten igéit. A két legfontosabb üzenet a szombat megtartása (ember és Isten közötti igék ) és tartózkodás a rossz cselekedetektől (ember és ember közti igék )

Ézsaiás 3-8

Isten szeretete és kegyelme megmutatkozik minden hívő ember iránt. Kettőt emel ki az emberek sorából, a gojt és az eunuchot. A nem zsidó számára megígéri, hogy ha megtartja iránta való frigyét, nem tesz különbséget közte és zsidónak született embertársai között, minden áldásban ugyanúgy részesülni fog. Az eunuchnak megígéri a szövetség megtartásának fejében, hogy neve örökké élni fog az ő házában.

Ézsaiás 56.7

’’Mert házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára’’

Ez a prófécia visszavezethető Salamon király idejére az első Szentély megépítésének korára
Az első Szentély imaháznak épült, nemcsak a zsidó népnek, hanem a nem zsidóknak is.
Salamon megkérte Istent, hogy azokat az embereket akik messzi földről jöttek engedje be az Ő házába imádkozni és teljesítse kérésüket, mivel ezáltal megmutatja a zsidók istenének hatalmát a világ felett.
Ez a bibliai gondolat azt az akaratot fejezi ki, hogy a zsinagóga univerzális központi hely legyen minden ember számára.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az Újpesti zsinagóga utcafrontján olvasható idézet is.

Az osztrák-magyar kiegyezéssel az 1867-es esztendő a magyarországi zsidók számára meghozta a törvényes emancipációt.
Újpest nagyközség zsidósága 1868-ban felépítette új neológ zsinagógáját.
A kétnyelvű, héberül és magyarul írt Ézsaiás idézetet a templom utca felé eső keleti falán helyezték el. Ezzel a gesztussal kívánták megmutatni nyitottságukat, befogadó készségüket Újpest más felekezetű polgárai iránt.


Bibliográfia:

1, Magyarországi zsinagógák. Műszaki könyvkiadó, Budapest 1989.
2, Orbán Ferenc Magyarország zsidó emlékei nevezetességei. Panoráma Budapest 1991
3, Újpesti helytörténeti értesítő 2004. június 11. évfolyam 2.sz.
4, Bazsó Gábor – iványi János Az újpesti zsinagóga
5, www.yeshua.co.il 

Vissza

   Vissza a TUDOMÁNY-hoz