Schőner Alfrédné:
HÉBER ÉNEKEK AZ NYELVOKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN


Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvénysorozat második tagjaként, Dallamaink a világban - A szétszóratás hatása a zsidóság zenéjére címmel megrendezett tudományos ülésszakon (Budapest, 2008. november 27.)

 

Az 1970 és 1990 között e sorok írója aktív részt vevője, formálója volt a magyarországi zsidó oktatás szervezésének.

Ennél fogva alkalma volt figyelemmel kísérni a 4-18 éves korosztály zsidó azonosságtudatának alakulását, melyhez nagymértékben hozzájárult a Talmud Tórákon, az akkori egyetlen ortodox zsidó óvodában és a BIH (értsd: Budapesti Izraelita Hitközség) Anna Frank Gimnáziumában szerzett zsidó nevelés.

Mielőtt a fent említett időszakról beszélnénk, meg kell jegyeznünk, hogy a második világháborút követő periódus a zsidó oktatás és nevelés majdnem teljes megbénításához vezetett.

"A néhány évig tartó átmeneti felélénkülés után 1948-ban a többi felekezeti iskolával egy időben államosították az országban akkor létező és a mintegy 13 000 tanulót érintő, közel negyven zsidó tanintézetet. Közülük az állam és az egyház megállapodása értelmében "a magyar közoktatás terén szerzett eddigi érdemei elismeréseként" az alsó- és a középszintű tanintézetekből csak a budapesti fiú- és a leánygimnázium, valamint vallási jellegű feladatainak ellátása végett a felsőfokú Országos Rabbiképző Intézet maradt fenn." 1

A megmaradt zsidó iskola törekedett arra, hogy a magyar és az egyetemes kultúra megismertetése mellett tanulóit bevezesse a zsidó kultúra mélységeibe is. Azonban az oktatás tartalmát, a tananyagot, az egyes tantárgyak heti óraszámát az állami tantervek határozták meg, így a tantervben mindössze heti két vallástan óra szerepelt, mely a zsidó stúdiumokban való elmélyülésre nem lehetett elég. S bár a zsidó gimnazisták szombat délelőttönként zsinagógába jártak, még ez sem volt elegendő zsidó identitásuk megéléséhez, ezért különféle más próbálkozásokkal, ötletekkel kísérleteztek a zsidó életélményt biztosítani számukra. Jó taktikának bizonyult a Chanuka és Purim bálok megrendezése a Goldmark teremben, hiszen ez nemcsak a gimnázium saját tanulóit, hanem az egész ország zsidó ifjúságát odavonzotta. A zsidó gimnázium tanulói készítették a báli műsorokat, melyekre nagy lelkesedéssel és odaadással készültek, hogy tudassák a magyarországi zsidósággal, hogy ők a zsidó vallás letéteményesei.

A héber nyelv tanítása azonban lehetetlen volt. Bár a második világháború előtt s néhány évig utána is a zsidó gimnáziumban tanítottak hébert, sőt néhány évig a Tarbut gimnázium még a háború után is működött Budapesten, ahol az oktatás nyelve a héber volt, ezekben az évtizedekben szigorúan tilos volt a héber nyelv tanítása, mivel az akkori államhatalom szerint ez cionizmusnak számított, mely úgymond sértette a Magyar Népköztársaság érdekeit.

A cionista mozgalmakat már a negyvenes évek végén betiltották, vezetőiket bebörtönözték. "1949 tavaszán 150 éves legális cionista múlt ért véget."2 A modern héber nyelvet oktató rabbikat, tanárokat szintén üldözték. Betiltották a modern héber nyelv tanítását minden megmaradt zsidó oktatási intézményben, beleértve nemcsak a zsidó gimnáziumot, de a Rabbiképzőt is, ahol pedig szinte csak zsidó stúdiumokat oktattak, és rabbikat képeztek.

Mégis az engedélyezett vallásoktatás keretein belül különböző rejtett kísérletek születtek annak érdekében, hogy az eltérő korosztályokat különféleképpen közelebb hozzuk a modern héber nyelv megismeréséhez. Ennek a célnak az eléréséhez a legrövidebb út a modern héber nyelven való éneklés bizonyult volna. A gimnázium énektanárai, Dr. Soltész Elekné, majd később Lisznyai Mária, aki a Dohány utcai zsinagóga orgonistája volt abban az időben is, az énekórákon inkább a zsidó liturgia dallamait tanították a zeneirodalom legismertebb darabjainak oktatása mellett. A már fent említett Chanuka és Purim bálok műsoraiban a gimnázium énekkara adta elő az ünnepeket reprezentáló héber nyelvű énekeket. Ám a hatalom "résen volt", és szigorúan ragaszkodott az imákból oly jól ismert áskenázi kiejtéshez, a magyarországi zsinagógai gyakorlat imádkozási szokásainak rendjéhez, mely számukra megtartotta a zsidóságot a négy történelmi egyház egyikének, nem véve tudomást arról, hogy Izrael Államának hivatalos nyelve a modern héber, mely minden, a diaszpórában élő zsidó számára rendkívül fontos, s a közös kommunikáció nyelve. Illetve talán ezt a közös kommunikációt nem szívlelte. De Izrael akkor már legalább két évtizede nemkívánatos cionizmusával "feketelistán" volt Magyarországon, 1967-ben Magyarország hivatalosan is megszakította Izrael Államával a diplomáciai kapcsolatot.

A '80-as évek második felében azonban Lisznyai Mária létrehozta az Anna Frank Ifjúsági Kórust és Zenekart, mely tagjai között tudhatta az Anna Frank Gimnázium diákjait és a Dohány utcai templomkörzet Talmud Tórájának tanulóit. A kórus létszáma megnövekedett, és immár nemcsak a 14-18 éves korosztályt ölelte fel, hanem a 4-14 éveseket is odavonzotta. A gyerekek nagy lelkesedéssel jártak az énekkari próbákra és a fellépésekre, amely már nem korlátozódott a bálokra, hanem az ország szinte minden nagyobb városának hitközségétől meghívást kapott vendégszereplésre. Így került sor a debreceni, a miskolci a szegedi fellépésekre. De énekeltek a budapesti templomkörzetek kultúrtermeiben és a Goldmark teremben is.

Az Élet menete - March of the Living mozgalom 1988-ban vált ismertté Magyarországon. Az izraeli, kanadai, amerikai, európai fiatalok Budapestről indultak Lengyelországba, hogy végigjárják az Auschwitz - Birkenau utat, megmutatva a világnak, hogy Ám Jiszráél Cháj, a zsidó nép él. A kórus egyik legszebb Goldmark termi emléke volt, hogy ezeknek a külföldi fiataloknak az akkor már megalakult Bethlen téri gyerekkórussal3 és a Goldmark kórussal együtt héber dalokkal köszöntötte a vendégeket. A Goldmark kórus "a kezdeti időszakban a Rabbiképző Intézet hallgatóiból (rabbi és kántorjelöltek), az Anna Frank Gimnázium tanulóiból, édesapám régi (háború előtti és utáni) zsidó kórusainak tagjaiból, valamint ezek hozzátartozóiból és ismerőseiből állt."4 - írja Ádám Mária karnagy az édesapjáról, Ádám Emilről, a Goldmark kórus alapító karmesteréről írt cikkében. Ezen az eseményen - a sok külföldi jelenlévő okán - a kommunikáció szinte egyetlen "nyelve" a héber énekek világa volt.

Még ugyanebben az évben, Chanuka második napján az Anna Frank Ifjúsági Kórus és Zenekar a Bécsi Hitközség meghívására a Bécsi Zsinagógában lépett fel. 5 Majd 1990-ben Izraelben vendégszerepelt különböző városokban nagy sikerrel.6
A kórus műsorára tűzött dalok közé fokozatosan kerültek be már nemcsak az áskenázi kiejtéssel énekelt számok, hanem a modern héber énekek is. Így vette fel repertoárjába a Jerusálájim sel záháv, vagy az Ádon olám, a Jerusalajim, Jerusalajim, vagy a Kol Háolám Kulo, illetve az Éli, Éli... című énekeket. Az izraeli fellépések alkalmából külön kiemelték, hogy a kórus milyen szép modern héber kiejtéssel énekel. Természetesen a kórus tagjai pontosan tudták, miről szólnak ezek a dalok, s így lassan-lassan belecsúszott a fülükbe a modern héber kiejtés, mely immár nem volt idegen számukra.

A közös iskolai kirándulások és a közös balatonfüredi nyaralások alkalmával a modern héber énekek ismét előkerültek, és így azok a tanulók is elsajátították őket, akik nem voltak kórustagok. Különös figyelmet fordítottak a vallástanárok az ilyen alkalmakkor recitált étkezés utáni áldás (Birkát Hámázon)7 modern héber kiejtéssel történő megtanítására és közös énekeltetésére.

A '80-as évek legvégén Magyarország és Izrael között újra indultak a diplomáciai tárgyalások, 1990-ben újra megnyitotta kapuit az Izraeli Nagykövetség. 1988-ban a Szochnut segítségével megérkezett Izraelből az első héber nyelvtanár, Eliezer Even. A tanítás rendjébe, a tantervbe még ekkor sem lehetett beiktatni a héber nyelvet, de informális oktatás keretében, több évtizedes kihagyás után újraindította a gimnázium a modern héber nyelv oktatását.

A Frankel Leó úti zsinagóga működésébe 1977-1985 között volt betekintésem.8 Az új rabbi első és egyik legfontosabb feladatául tűzte ki a Talmud Tóra létrehozását, ami akkor már hosszú-hosszú évek óta nem működött. E nem könnyű feladat megoldása újra és újra a hitközségi hatalmasságok ellenállásába ütközött. Ezzel együtt, először csak néhány gyerekkel, de sikerült beindítani a tanítást. Fokozatosan emelkedni kezdett a létszám, s 1985-re már kétszáz gyermek tanult az ünnepek, a Tóra, a zsidó szokások és hagyományok világáról

Különös fontossággal bírt e kezdeményezés és kockázatos munka, hiszen abban az időben semmilyen zsidó formális oktatási intézmény 14 éven aluliak számára nem állt rendelkezésre. A zsidó családok kezdték már elfelejteni a tradíciókat, így nem volt, aki a gyermekeket bevezethette volna a zsidó vallás rejtelmeibe. Ugyanakkor az Állami Egyházügyi Hivatal egyáltalán nem nézte jó szemmel az effajta "akciókat", hiszen ilyenkor a Talmud Tóra foglalkozásokon nemcsak a gyerekek, hanem fiatal szüleik is részt vettek, úgymond gyülekeztek egyrészt kísérőként, másrészt tanulóként, mert ők sem szerettek volna kevesebbet tudni gyermekeiknél. Ugyanez a jelenség volt tapasztalható más kis egyházaknál is.9
A gyerekek elfogulatlanok, s nagyon szerettek a Frankel Talmud Tórába járni, ahol játékosan, jókedvűen, vidám énekléssel, sok-sok mókával jutottak el a komoly tudásig, a felnőtté válásig, a bát micváig, a bár micváig, ahol az egész közösség ünnepelte őket.

Fogékonyságukat hasznosítva tanították őket, s így csúszott bele a fülükbe a modern héber nyelv hanglejtése, dallama és persze szövege. A hagyományos liturgiai betétek mellett életkori sajátosságaiknak megfelelően a többi mellett a Hájom jom sisi című dal a S'má jiszráél ivrit kiejtéssel, vagy a Besáná hábáá és a Hálelujá - mely 1979-ben az Eurovíziós dalfesztivál10 első helyezettje volt - mind-mind elnyerte a tetszésüket, s szinte észrevétlenül sajátították el a modern héber nyelv alapjait. Immár az is természetes volt, hogy a Tu bisvát tu bisvát kezdetű dalt a fák újéve alkalmából rendezett ünnepélyen szintén modern héber kiejtéssel énekelték.

A gyerekeknek rendezett purimi és chanukai ünnepségek oly népszerűek voltak, hogy már nemcsak a budai Talmud Tórások vettek részt rajtuk, hanem Budapest valamennyi templomába járó szülők hozták Budára gyerekeiket e rendezvényekre. Így tehát kitágult a kör, a közösen elénekelt héber dalok már azokhoz is eljutottak, akik nem jártak rendszeresen tanulni, csak úgymond szórakozni jöttek a Frankelbe.

Mindezt azonban csak nagy körültekintéssel nagyon óvatosan lehetett véghezvinni, hiszen valaki mindig figyelte tevékenységünket, ami nemcsak ránk nézve volt veszélyes, hanem a Talmud Tóra bezárásához is vezethetett volna.

1990 után persze minden megváltozott. A rendszerváltás előnyös fordulatot hozott a zsidó iskolarendszerben. Létrejött a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola11 és az Amerikai Alapítványi Iskola (American Endowment School, Maszoret Avot)12 és a BIH Anna Frank Gimnáziuma az előbb említett két másik iskolával egyetemben tizenkét évfolyamosra bővült, később nevét is megváltoztatta, ma Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola néven működik. Mindhárom tanintézetben a vallástanoktatás mellett oktatják a modern héber nyelvet. A '90-es években még izraeli tanárok tanították az ivritet, mára azonban - az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem jóvoltából - többnyire az OR-ZSE végzettjei tanítják mindhárom zsidó iskolában a modern héber nyelvet és a vallástant. Már a zsidó gimnáziumban is bevezették az emeltszintű érettségit héber nyelvből, mely középfokú nyelvvizsgával egyenértékű, s ennek érdekében a heti óraszámot is megemelték. "Célunk, hogy a nyelvi előkészítő tanfolyamon kapott lendülettel minél több tanulót juttassunk el tanulmányai során a héber középfokú nyelvvizsgáig, s hogy minél többen válasszák a hébert érettségi tárgynak." 13- írja Klein Judit a héber munkaközösség vezetője a Scheiber Sándor Gimnáziumban. Ugyanígy a Lauderben és a Wesselényiben is van emeltszintű érettségi modern héber nyelvből.

Az OR-ZSE Nyelvi Lektorátusán nyelvtanári gyakorlatom, a zsidó gimnázium igazgatása, valamint az izraeli héber nyelvstúdiókban szerzett tapasztalataim segítik munkámat.

A nyelvi lektorátus biztosítja az egyetem minden szakán a szükséges nyelvórákat. Hogy a bibliai- és a modern héber nyelvoktatás megfelelő színvonalon folyjon, szakonként a heti óraszámnak megfelelően új tanterveket készítettünk, új tanárokat alkalmaztunk, ma már legtöbb tanárunk saját végzettjeinkből kerül ki. A modern héber nyelv tanításában izraeli tankönyveket használunk, tanáraink izraeli továbbképzésekre járnak a Szochnuttal való együttműködés keretein belül.

Hallgatóink azelőtt egy egész szemesztert töltöttek Izraelben, mára ez a tanulmányi idő - pénzhiány miatt - erősen lecsökkent. Ugyanakkor minden hallgatónk tanulmányai alatt legalább egyszer eljut Izraelbe, ahol megérinti a nyelvi környezet és a zsidó azonosságtudat szele, mely újabb és újabb motivációt biztosít ahhoz, hogy tovább folytassa héber nyelvi tanulmányait.

Héber nyelvtanáraink módszertani fejlesztést végeznek, szakmai értekezleteket tartanak annak érdekében, hogy tanítványaikat mind magasabb szintű nyelvtudással vértezzék fel. Szakmai tanfolyamokon vesznek részt, s hallgatóikat szintén erre biztatják.

2002-ben a Nyelvi Lektorátus létrehozott egy államilag akkreditált nyelvvizsgaközpontot, melyben bibliai- és modern héber nyelvből lehet három szinten (B1, B2, C1) "C" típusú (szóbeli+írásbeli) nyelvvizsgát tenni.14 Azóta 2007-ben végrehajtottuk nyelvvizsgaközpontunkban a Közös Európai Referenciakerethez való szintillesztést, így nyelvvizsgáinkat euró-kompatibilissé tettük, az általunk kiadott héber nyelvvizsga bizonyítványokat egész Európában elfogadják.15 Nyelvvizsgaközpontunkban nemcsak saját hallgatóink vizsgáznak, hanem minden 14. életévét betöltött magyar és nem magyar állampolgár megszerezheti az OR-ZSE Nyelvvizsgaközpontban alap (B1)- közép (B2), illetve felsőfokú (C1) nyelvvizsgáját.

Most pedig engedjék meg, hogy bemutassam, ma, - amikor már szabadon oktathatjuk a modern héber nyelvet, s könnyen akárki elutazhat Izraelbe, ami a rendszerváltás előtt csak keveseknek adatott meg, - hogyan állítjuk a héber nyelv tanításának szolgálatába a héber dalok tanítását. Látni fogják, mennyire megváltozott a héber nyelv oktatásának módszere.

Szeretném ezt megmutatni egy olyan éneken keresztül, melynek címe Jerusalaim, Jerusalaim, s melynek szövegét a magyar származású Avigdor Hameiri írta. 16

Óravázlat (mikro-tanítás)

A mikro-tanítás óravázlata csak a 90 perces dupla óra egy részére készül.. Az ének tanításának célja, hogy a hallgatók könnyebben és szívesebben fogadják be az amúgy is megtanítandó új anyagot.

1. Bevezetésként meghallgatjuk a Jerusalaim, Jerusalaim című éneket, hogy a hallgatók ráhangolódjanak a dal atmoszférájára. Eközben a hallgatók kezükbe kapják az ének szövegét. Így egyszerre gyakorolják a hallás utáni értést és az írott szöveg értését.
A táblára fel van téve egy Jeruzsálem látkép. (5 perc)

Így a dallam, a héber szöveg és a vizualitás egységet képez, hogy az új szavakat, szófordulatokat, kifejezéseket tartalmazó új anyag, maga a vers könnyebben befogadható legyen.

2. Most egy újabb kép segítségével, mely a Hár HáCofimot ábrázolja, hiszen a szöveg első sora a Scopus hegyet idézi, megmagyarázható a HáCofim elnevezés. Megtaníthatjuk azt is, hogy itt található a Jeruzsálemi Héber Egyetem. (4 perc)

Ide a hallgatónak kell beírnia héberül az egyetem nevét.

...............................

3. Ezen a ponton be lehet mutatni Izrael többi nevezetes hegyéről készült képeket, majd be lehet azonosítani azokat a térképen, hogy földrajzi tudásukat is bővítsék, miközben a tanárral héberül beszélik meg, hogy melyik hegyet hogy hívják, illetve a képaláírásokat megcsinálják. (2 perc)






.......................................................

.......................................................................

.......................................................................

.......................................................................

4. Ezután következik a "piszgá" szó jelentésének, majd e szóval alkotott kifejezések megmagyarázása. (2 perc)

5. Előre elkészített kérdésekre adott válaszokkal a szöveg értelmezése következik és annak ellenőrzése, hogy a hallgatók értették-e a szöveget. (5 perc):

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Az új szókincs begyakorlása mondatok mondatása segítségével, mely a beszédkészség fejlesztésére szolgál. (2 perc)
6. Végül az ének közös éneklése a magnó segítségével. (5 perc)

 

Felhasznált irodalom:

FELKAI László: Zsidó iskolázás Magyarországon (1780-1990), Budapest, é.n.

FELKAI László: A budapesti zsidó fiú- és a leánygimnázium története, Budapest, é.n.

OR-ZSE ÉVKÖNYV 2001-2003, szerk.: Schőner Alfréd és Oláh János, Budapest, 2003

OR-ZSE ÉVKÖNYV 2004-2007, szerk.: Schőner Alfréd, Budapest, 2008-11-22

KÁRMÁN György :A zsidó liturgikus zene Történelmi vázlat és a magyarországi neológ zsinagógák hagyománya, Budapest, 2004.

A BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola ÉVKÖNYVE A 2003/2004-ös tanévről Az 5764. zsinagógai évről, szerk.: Sugár Sára, Budapest, 2004

A BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola ÉVKÖNYVE A 2004/2005-ös tanévről Az 5765. zsinagógai évről, szerk.: Sugár Sára, Budapest, 2005

SZÁZÉVES A CIONIZMUS, Izrael népe, ünnepei és erkölcsi értékei, A Bar-Ilan Egyetem kiadványa, ford.: Tóth Sándor, Budapest, 1997

A MAGYARORSZÁGI FIATAL ZSIDÓ VEZETŐK KÉZIKÖNYVE, Jeruzsálem, 5742 - 1992. január. 2. szám

RÓBERT Péter: 60 éve: "Tarbut" iskolák Magyarországon, in: http//www.or-zse.hu/hirdetes/tarbut2005 htm

NOVÁK Attila: Cionizmus érett korban, in: MÚLT ÉS JÖVŐ, szerk. Kőbányai János, Budapest, 1998/2-3

DR. KISS Erika: A Frankel Leó utcai zsinagóga
in: http://rabbi.hu/resp/hallgatoi/drkiserika-frankelzsinag2008.htm

1 Felkai László: Zsidó iskolázás Magyarországon (1780-1990), Budapest, é.n. p. 126 Felkai idézi az Egyezményt. Az egyezmény jegyzőkönyvében olvasható idézet az Új Magyar Központi Levéltár, XXXVIII. 8-a. 6. doboz. 11. tétel.

2 Dr. Alexander Emed: A magyarországi cionista mozgalom története (1902-0948) in: Bethlen téri füzetek, Budapest, é.n.

3 A BIH gyermekkórusának nagysikerű bemutatkozása, in: ÚJ ÉLET, XL. évfolyam, 24. szám, 1985. december 15. p. 5

4 Ádám Mária: Ádám (Rrothmann) Emil tanár-karnagy-zeneszerző élete és munkássága, in: OR-ZSE Évkönyv 2001-2003 szerk.: Schőner Alfréd és Oláh János, Budapest, 2003. p. 247

5 Az Anna Frank Gimnáziumból jelentik in: ÚJ ÉLET, XLIV. évfolyam, 1. szám, Budapest, 1989. január 1. p. 2.

7 Hogy később minél szélesebb körben érthető és elmondható legyen az asztali áldás a MAZSIHISZ, és az Országos Rabbiképző Intézet - Zsidó Egyetem közös kiadásában megjelent Asztali Áldás Szefárd fonetikus átírással és magyar fordítással, szerk. és a fonetikus átírást készítette: Németh Zoltán, Budapest, 1998.

8 Schőner Alfréd beiktatása a Budai Körzet templomában, in: ÚJ ÉLET, XXXII. évfolyam, 2. szám, Budapest, 1977. január 15.

9 Ünnepi tanulmányok Szigeti Jenő 70. születésnapjára, Miskolc, 2007

10 http://hu.wikipedia.org/wiki/Eurov

11 Frojmovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória és Strbik Andrea A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem, szerk.: Komoróczy Géza, Budapest, 1995, p. 615

12 Kapunyitás a Wesselényi utcai iskolában, in: ÚJ ÉLET, XLV. évfolyam 17. szám, 1990. szeptember 1. p. 1

13 Klein Judit: A héber munkaközösség a 2004/2005-ös tanévben in: Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola Évkönyv 5765 2004-2005, Budapest, 2005, p. 26

14 Tájékoztató a héber nyelvvizsgákról OR-ZSE NYVK, szerk. Schőner Júlia, Kárpáti Judit, Budapest, 2002

15 Avermaet, Piet - Figueras, Neus - Takala, Sauli - Verhelst, Norman: Közös Európai Referenciakeret, Council of Europe on Publication in English and French Language Policy Division, Strasbourg, 2004

16 Avigdor Hameiri, mint költő, a modern héber irodalom jeles egyéniségévé nőtte ki magét. Egyebek között Madách Ember tragédiáját is lefordította héberre. Ő maga is a Rabbiképző végzettje.

Vissza a TUDOMÁNY-hoz