Vendégünk volt Röhrig Géza


 

 

2017.november 9-én csütörtök délelőtt meglátogatta az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemet Röhrig Géza színész, író, költő, hogy előadást tartson.

Aki nem tudná, Röhrig Géza Kossuth-díjas magyar színész, író, költő, énekes, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője.

Előadása már a dátum előtt két héttel már meghirdetésre került több fórumon, így a hallgatóság igen széles körből verbuválódott - hallgatók, oktatók, az egyetem dolgozói, hitközségek tagjai, egyéb érdeklődők töltötték meg a helyszínt, az OR-ZSE zsinagógáját.

Az előadás megkezdése előtt Dr. Oláh János rektorhelyettes üdvözölte a megjelenteket, az előadót és röviden ismertette Röhrig Géza életútját, tevékenységét, művészetét.

A régi ismerős és barát, Kozma György - többek között grafikusművész - egy karakterekből-betűkből álló rajzot alkotott a helyszínen Géza barátjáról, melyet előadása előtt a művésznek ajándékozott.

 

A zsúfolásig megtelt zsinagógában  megtartott - ahogy előzetesen írta "Borkóstoló Rási pincészetében" című  -   előadása helyett sajátos gondolatait mondta el.

A meglepően fiatal megjelenésű Röhrig Géza magyarázatának legfőbb gondolata a szabadság volt.
Bár formailag a heti szakaszhoz igazította gondolatait, tartalmilag saját, megkapóan újszerű világképét vázolta fel. Előadásmódja a színészhez illően magával ragadó volt .

A jó és a rossz, az Örökkévaló által elfogadott, illetve elutasított történésekről, jelenségekről szólt.

A Bábel tornya, amelyet a zsidók az égig kívántak emelni, hogy ezzel tiszteljék az Örökkévalót, leromboltatott és az építők többé már nem beszélhettek azonos nyelven és építkezni sem tudtak tovább, mert ez az egyforma kövekből emelt torony, az azonos nyelv az autokráciát, az alá-fölé rendelődést, a zsarnokságot, a parancsuralmi rendszert tette volna lehetővé.

Ezzel szemben, mondta az előadó, Jákob híres álma, amikor, Lábán országába tartva megpihent, a jóról, az emberi szabadságról szólt. A létrán angyalok szálnak fel és alá, de a létra csúcsáról az Örökkévaló szól Jákobhoz neki és utódainak adva a földet.

Itt tehát az irány fordított: tulajdonképpen az Isten az, aki, szabad akarattal ruházza fel az embert.
Figyelemreméltó volt az is, amit a színekről mondott. Míg a fehéret az elronthatatlanul jó színeként, addig a kéket, utalva az ég és tengerek változó kékjére, a rossz lehetőségeként értelmezte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael zászlójában is ezt a két szint láthatjuk.

Érdekes élmény volt Röhrig Gézát nem csak kiváló színészként, hanem kreatív gondolkodóként is megismerni.

Az előadást a zsinagógában nem megszokott, hosszantartó, spontán tapssal köszöntük meg.
 

UKJ
2017.11.12


Röhrig Géza (Budapest, 1967. május 11- ) életrajza a Wikipédia szerint:

Röhrig Géza megszületése után édesanyja elhagyta a családját, ezért édesapja nevelte őt, aki azonban négy évvel később elhunyt, így a kisfiú állami intézetbe került. Tizenkét éves korától nevelőszülőkhöz, a Rosenthal családhoz került. Az 1980-as években underground zenészként a betiltott Huckleberry (néha Huckrebelly) punkegyüttes alapítója és frontembere volt. Az ELTE bölcsészkarára, magyar–lengyel szakra járt és fél évig Varsóban is tanult. Amikor hazajött, abbahagyta az egyetemet és Madaras József Eszmélet című ötrészes filmjében ő játszotta József Attila szerepét. Felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol filmrendezőként végzett Szabó István osztályában 1993-ban. Röhrig rendezte a Kispál és a Borz zenekar Ágy, asztal, TV című dalának videoklipjét.

Izraelben ismerkedett meg első feleségével, akitől később elvált, de az Amerikai Egyesült Államokba vele együtt költözött ki. 2000-től New Yorkban Bronxban él, ahol a Jewish Theological Seminary-n diplomázott bibliaoktatóként. A haszidizmus követője, dolgozott már óvodában mint nevelő pedagógus és hitoktatóként is.

Másodszor is megnősült. Négy gyereke született, kettő még az első házasságából. Családja jövedelmének biztosítása érdekében egy zsidó temetkezési egyletben ügyintézői (halott mosdató) feladatokat is ellát.

Számos verseskötete jelent meg magyarul. Ő a főszereplője Nemes Jeles László filmrendező Saul fia című játékfilmjének, amely a 2015-ös cannes-i fesztiválon a Zsűri Nagydíját kapta és 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű film díját a 88. Oscar-gálán.

Díjai: Legjobb férfi főszereplő – Magyar Filmkritikusok Díja (2016)
Kossuth-díj (2016)

Kötetei:
Hamvasztókönyv (Múlt és Jövő, 1995) németül: Aschenbuch (Fiebig, 1999)
Fogság (Széphalom, 1997)
A Rebbe tollatépett papagája - képzelt haszid történetek (Múlt és Jövő, 1999)
Éj (Széphalom, 1999)
Sziget (Széphalom, 2000)
Törvény (Múlt és Jövő, 2006)
Honvágy (Múlt és Jövő, 2010)
Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit (Magvető Kiadó, 2016)