|
Vendégünk volt Röhrig Géza |
2017.november 9-én csütörtök délelőtt
meglátogatta az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemet Röhrig Géza színész, író, költő,
hogy előadást tartson.
Aki nem tudná, Röhrig Géza Kossuth-díjas magyar színész, író, költő, énekes, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője.
Előadása már a dátum előtt két héttel már meghirdetésre került több
fórumon, így a hallgatóság igen széles körből verbuválódott -
hallgatók, oktatók, az egyetem dolgozói, hitközségek tagjai, egyéb
érdeklődők töltötték meg a helyszínt, az OR-ZSE zsinagógáját.
|
Az előadás megkezdése
előtt Dr. Oláh János rektorhelyettes üdvözölte a megjelenteket, az
előadót és röviden ismertette Röhrig Géza életútját, tevékenységét,
művészetét.
A régi ismerős és barát,
Kozma György - többek között grafikusművész - egy
karakterekből-betűkből álló rajzot alkotott a helyszínen Géza
barátjáról, melyet előadása előtt a művésznek ajándékozott.
|
|
A zsúfolásig megtelt
zsinagógában megtartott - ahogy
előzetesen írta "Borkóstoló Rási pincészetében" című -
előadása helyett sajátos gondolatait mondta el.
A meglepően fiatal megjelenésű Röhrig Géza magyarázatának legfőbb
gondolata a szabadság volt.
Bár formailag a heti szakaszhoz igazította gondolatait, tartalmilag
saját, megkapóan újszerű
világképét
vázolta fel. Előadásmódja a színészhez illően magával ragadó volt .
A jó és a rossz, az Örökkévaló által elfogadott, illetve elutasított
történésekről, jelenségekről szólt.
A Bábel tornya, amelyet a zsidók az égig kívántak emelni, hogy ezzel
tiszteljék az Örökkévalót, leromboltatott és az építők többé már nem
beszélhettek azonos nyelven és építkezni sem tudtak tovább, mert ez az
egyforma kövekből emelt torony, az azonos nyelv az autokráciát, az
alá-fölé rendelődést, a zsarnokságot, a parancsuralmi rendszert tette
volna lehetővé.
Ezzel szemben, mondta az előadó, Jákob híres álma, amikor, Lábán
országába tartva megpihent, a jóról, az emberi szabadságról szólt. A
létrán angyalok szálnak fel és alá, de a létra csúcsáról az Örökkévaló
szól Jákobhoz neki és utódainak adva a földet.
Itt tehát az irány fordított: tulajdonképpen az Isten az, aki, szabad
akarattal ruházza fel az embert.
Figyelemreméltó volt az is, amit a színekről mondott. Míg a fehéret az
elronthatatlanul jó színeként, addig a kéket, utalva az ég és tengerek
változó kékjére, a rossz lehetőségeként értelmezte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael zászlójában is ezt a két szint
láthatjuk.
Érdekes élmény volt Röhrig Gézát nem csak kiváló színészként, hanem
kreatív gondolkodóként is megismerni.
Az előadást a zsinagógában nem megszokott, hosszantartó, spontán
tapssal köszöntük meg.
UKJ
2017.11.12
|
Röhrig Géza (Budapest, 1967. május 11- ) életrajza a Wikipédia
szerint:
Röhrig Géza megszületése után
édesanyja elhagyta a családját, ezért édesapja nevelte őt, aki azonban
négy évvel később elhunyt, így a kisfiú állami intézetbe került.
Tizenkét éves korától nevelőszülőkhöz, a Rosenthal családhoz került.
Az 1980-as években underground zenészként a betiltott Huckleberry
(néha Huckrebelly) punkegyüttes alapítója és frontembere volt. Az ELTE
bölcsészkarára, magyar–lengyel szakra járt és fél évig Varsóban is
tanult. Amikor hazajött, abbahagyta az egyetemet és Madaras József
Eszmélet című ötrészes filmjében ő játszotta József Attila szerepét.
Felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol filmrendezőként
végzett Szabó István osztályában 1993-ban. Röhrig rendezte a Kispál és
a Borz zenekar Ágy, asztal, TV című dalának videoklipjét.
Izraelben ismerkedett meg első feleségével, akitől később elvált, de
az Amerikai Egyesült Államokba vele együtt költözött ki. 2000-től New
Yorkban Bronxban él, ahol a Jewish Theological Seminary-n diplomázott
bibliaoktatóként. A haszidizmus követője, dolgozott már óvodában mint
nevelő pedagógus és hitoktatóként is.
Másodszor is megnősült. Négy gyereke született, kettő még az első
házasságából. Családja jövedelmének biztosítása érdekében egy zsidó
temetkezési egyletben ügyintézői (halott mosdató) feladatokat is
ellát.
Számos verseskötete jelent meg magyarul. Ő a főszereplője Nemes Jeles
László filmrendező Saul fia című játékfilmjének, amely a 2015-ös
cannes-i fesztiválon a Zsűri Nagydíját kapta és 2016-ban elnyerte a
legjobb idegen nyelvű film díját a 88. Oscar-gálán.
Díjai: Legjobb férfi főszereplő – Magyar Filmkritikusok Díja
(2016)
Kossuth-díj (2016)
Kötetei:
Hamvasztókönyv (Múlt és Jövő, 1995) németül: Aschenbuch (Fiebig, 1999)
Fogság (Széphalom, 1997)
A Rebbe tollatépett papagája - képzelt haszid történetek (Múlt és
Jövő, 1999)
Éj (Széphalom, 1999)
Sziget (Széphalom, 2000)
Törvény (Múlt és Jövő, 2006)
Honvágy (Múlt és Jövő, 2010)
Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit (Magvető Kiadó, 2016)
|
|
|
|