Bevezetés a filozófiatörténetbe
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA)
1.-fé.
A tárgy kreditpontja:
3 (három)
Heti óraszám: 2 óra
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék
A tárgy tematikája:
A tantárgy arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e, létezik és
létezett-e speciálisan zsidó filozófia, s ha igen, hogyan lehetséges ez?
Mindenekelőtt tisztázandó, hogy a zsidó történeti és eszmetörténeti
hagyományon belül mik azok a bölcseleti csomópontok, amelyek mentén
szisztematikus gondolkodás alakulhatott ki, avagy amelyekre a biblikus
és rabbinikus hagyománytól kezdődően egy filozófiai igényű, a racionális
argumentációra alapozó gondolkodás épülhetett. A kiindulópont tehát nem
mellőzheti a hit és tudás fogalmának tradicionális, illetve a zsidó
önfelfogásból következő speciális elgondolásának vizsgálatát. De
hasonlóképp meghatározó a történelemről, vagyis nem pusztán az egyes
történésekről, hanem a történelem egészéről, annak fogalmáról,
értelméről és menetéről kialakított zsidó felfogás, amely ugyancsak
ismeri az „evilági” és „evilágon túli”, metatörténeti megközelítésmódot.
A történelem sajátos zsidó felfogásának vizsgálata megkerülhetetlen,
ugyanis erre az alapra épülnek rá az emberről, a szabadságról, a szabad
akarati döntésről, a jóról és rosszról vagy az ember erkölcsi
felelősségéről alkotott nézetek és gondolatok. Ezért szükséges
foglalkozni a történetfilozófiai, üdvtörténeti és eszkatológiai
gondolkodás kezdeteivel, az apokaliptikus történelemszemlélettel, a
görög és római történeti gondolkodással, a kereszténység üdvtörténeti
szemléletével és a héber biblia történelemképével, továbbá Flavius
Josephussal, a zsidó történelmi gondolkodás nagy összegzőjével, aki
ugyanakkor már a hellenisztikus történelembölcselet módszereit is
hasznosítja
Mérhetetlenül kiterjedt határterület fedezhető fel a mindennapi tudat és
a filozófiai ISMERETELMÉLET, LOGIKA vagy éppen DIALEKTIKA területei
között, mégpedig az érintett filozófiai tudományterületeknek azon a
szisztematikus helyén, amelyiken a filozófiailag kifejtett és
tartalmilag meghatározott konkrét ismeretelméletet, logikai vagy
dialektikai koncepciót MEGELŐZŐ "természetes" beállítódásokat kívánják a
maguk legitim eszközeivel megragadni. Az, hogy ezek a megelőző,
"természetes" sajátosságok nem lehetnek mások, mint a mindennapi tudat
funkcionálásának elvei, magától értetődik.
Témakörök
1.) A mindennapi tudat funkcionálásának, működésének alapelveit hosszas
töprengés és a verifikáció előzetes formáinak igénybevételével
állapítottuk meg. Ily módon a "természetes antropomorfizáció" elvét, a
"spontán materializmus" elvét, a "nagyapa-elvet", a "monokauzalitás"
elvét, az "utólagos teleologizálás" elvét, a "spontán harmonisztika"
elvét, a "saját előny" elvét, a "viszonyok allandó forradalmasitásának
és egyidejü fenntartásának" elvét, a "lineáris haladás" elvét, a
"szisztematikus kritika" elvét, a "természetes és mesterséges univerzum
bipolaritásának" elvét, a "különböző identitások problémátlan
összeegyeztetésének" elvét valamint a "nagy átalakulások
értéksemlegességének" elvét különböztettük meg.
2) A modern mindennapi tudat egyes történelmi korszakainak
meghatározását végeztük el, s ennek során a modern mindennapi tudat
történelmében az INDIVIDUALIZMUS, a TOTALITARIZMUS, a FOGYASZTÓI és a
POSZTMODERN korszakokat különböztettük meg. Természetesen rendelkeztünk
érvényes érvekkel arra nézve, miért kezdjük a modern mindennapi tudat
történetét az individualizmus korszakával (a múlt század 60-es éveitől
hozzávetőlegesen az Első Világháborúig), mégsem gondoljuk, hogy a modern
mindennapi tudat formációinak kialakulása egészen pontosan
meghatározható lenne. Miközben a posztmodern mindennapi tudattal a jelen
fenoménvilágát kívánjuk leírni, a négy korszak együttese korántsem
jelent történeti folytonosságot, a négy korszak nem más, mint annak a
négy tudatformának az egymásutánja, amikor megalapozott módon
beszélhetünk arról, hogy a mindennapi tudatnak világosan rekonstruálható
közös tartalmai vannak.
3. A mindennapi tudat és a filozófia viszonyának elemzése Hegel „Wer
denkt abstrakt?” című műve alapján.
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell
venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem
tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A
hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek
figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
c. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév
végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
d. Az osztályzat kialakításának módja: A beszámoltatás módja, a
szemeszter végén közzétett esszécímek egyikének írásos feldolgozása
g. A vizsga típusa: kollokvium
h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány
Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem
elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek,
segédletek és szakirodalom listája:
Kötelező irodalom
1) Voltaire: Filozófiai ábécé. A “Filozófia”, a "Józan ész" és a
"Türelem" cikkek. (Kossuth Könyvkiadó 1996.)
2) Kant: Mi a felvilágosodás (Vidrányi Katalin ford.).
3) Kiss Endre, "A mindennapi tudat tizenhárom alapelve",VALÓSÁG,1986-12,
26
4) Victor Klemperer, LTI – Lingua Tertii Imperii: Notizbuch eines
Philologen (1947)
Ajánlott irodalom
Alexandriai Philón Jelentése a Gaius Caligulánál járt küldöttségről.
Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2010.
Alexandriai Philón: Mózes élete. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994.
Buber, Martin: A próféták hite. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1991.
Assmann, Jan: Uralom és üdvösség. Politikai teológia az ókori
Egyiptomban, Izraelben és Európában. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest,
2008.
Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai
identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest,
1999.
Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatológia. Atlantisz Könyvkiadó,
Budapest, 1994.
Gábor György: A diadalíven innen és túl. Pogány, zsidó és keresztény
narratívák – a „hetvenes” háború emlékezete. Akadémiai Kiadó, Budapest,
2009.
Gábor György: „Az otthon idegensége – az idegenbeliség otthonossága
(Alexandriai Philón az idegenségről)”, in: Gábor György: Az idő nélküli
hely. Vallásfilozófiai és vallástörténeti tanulmányok. Jószöveg Műhely
Kiadó, Budapest, 2008. 99-134.
Theodor W. Adorno, Das Bewusstsein der Wissenssoziologie. in:
PRISMEN.Kulturkritik und Gesellschaft. Frankfurt am Main, 1955.
Henri Lefebvre, LA VIE QUOTIDIENNE DANS LE MONDE MODERNE. Paris, 1968.
3.
Lukács György, A TÁRSADALMI LÉT ONTOLÓGIÁJÁRÓL. Budapest, 1976. I.
kötet.
Siegfried Kracauer, VON CALIGARI ZU HITLER. Eine psychologische
Geschichte des deutschen Films. Frankfurt am Main, 1979. 10).
|
