Bevezetés a művészetek intermedialitásába
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA)
1.-fé.
A tárgy kreditpontja:
3 (három)
Heti óraszám: 2 óra
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék
A TÁRGY BEMUTATJA:
- a kiegyezést előkészítő, majd az azt megvalósító és konszolidáló
korszak zsidó társadalmi és szellemi világot
- a meghatározó zsidó származású alkotók megjelenését az emancipáció és
az intellektuális fejlődés fő hullámaiban, amelyekben gyors
egymásutánban követik egymást a modernség egyes, egymástól eltérő
tartalmai és folyamatai
- a szellemi modernizmus egyes áramlatainak egymással vívott harcát, sok
esetben ez apák és fiuk elkeseredett harcát jelenti, a modernista fiú
lázadását a pozitivista apa ellen
- az emancipáció eltérő értelmezéseit
- a modernizmus és az antiszemitizmus kialakulásának kölcsönhatását
- a sorsnemzedékek problémáját.
Témakörök
I.A ZSIDÓ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET ALAPVETŐ FOGALMAI ÉS
MEGHATÁROZÁSAI
II. A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ EMANCIPÁCIÓ ÉS EURÓPAI CIVILIZÁCIÓTUDAT
III. A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ EMANCIPÁCIÓ MŰVELŐDÉS- ÉS
TUDOMÁNYTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI
IV. VÁMBÉRY ÁRMIN ÉLETMÜVÉNEK CIVILIZATÓRIKUS VONATKOZÁSAIBÓL -GOLDZIEHER
IGNÁC TÖRTÉNETSZEMLÉLETE
V THEODOR HERZL ÉS MAX NORDAU MUNKÁSSÁGÁNAK RELEVÁNS MAGYAR
VONATKOZÁSAI
VI SORSNEMZEDÉKEK ÉS NEMZEDÉKI SORSOK
VII. NEMZEDÉKI SORSOK ÉS AZ EURÓPAI MODERNSÉG HÁROM HULLÁMA
VIII. DINER-DÉNES JÓZSEF ÉS FOLYÓIRATAI
IX ADY, JÁSZI, ÁGOSTON PÉTER
X A FIATAL LUKÁCS GYÖRGY ÉS A ZSIDÓ-MAGYAR IDENTITÁS PROBLÉMÁI -
BALÁZS BÉLA ÉS A MODERNSÉG MÁSODIK NEMZEDÉKE
XI A HUSZADIK SZÁZAD VITÁJA A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL
XII A MAGYAR SZÁZADELŐ ÁTÉRTÉKELÉSE 1918-19-től
XIII. SZEKFŰ, RITOÓK, NÉMETH LÁSZLÓ
XIV A MAI KUTATÁS FŐ TENDENCIÁI
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell
venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem
tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A
hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek
figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
c. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév
végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
d. Az osztályzat kialakításának módja:
- Az idegen nyelvű irodalmat az adott nyelv nem ismerete miatt ki
lehet váltani - megbeszélés szerint - megfelelő értékű
magyarnyelvű szakirodalommal.
- Jegyet beadott dolgozattal vagy kollokviumon lehet szerezni.
g. A vizsga típusa: kollokvium
h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány
Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem
elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek,
segédletek és szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
Ady Endre, Korrobori. in: Ady Endre Publicisztikai irásai.
III.-kötet. Budapest,1977. 519-522.
Arendt, Hannah, A totalitarizmus gyökerei. (Az
Antiszemitizmus-fejezet). Budapest, 1992.
Hermann Bahr, Der Antisemitismus. Ein internationales Interview.
Herausgegeben und mit einem Anhang versehen von Hermann Greive.
Jüdischer Verlag, 1979. (eredetileg 1894).
Eötvös Károly, A nagy per, mely ezer éve folyik s még nincs vége.
1904
Halász Zoltán: Herzl . Magyar Világ, 1995.
Hatvany Lajos, Urak és emberek. Budapest, 1963.
Kiss Endre, "Sorsnemzedékek" és "nemzedéki sorsok". A zsidó
származásu irók a modern magyar kulturában, in: A határ és
határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról.
Szerkesztette: Török Petra, Budapest, 1997. 23-36.
Kiss Endre, Judentum – Emanzipation – Mitteleuropa. Neuere
Studien. Magyar Zsidó Szemle Könyvek 1. kötet. Sorozatszerkesztő:
Lichtmann Tamás. Budapest, 2009. 1-336.
Komlós Aladár, Diner-Dénes József. in: Jöjj el, szabadság! szerk.
Szabolcsi Miklós, Illés László. - 1967.
R. Várkonyi Ágnes, A pozitivista történetszemlélet
Magyarországon. I.II. Budapest, 1970.
Révész Béla, Max Nordau élete. Budapest, 1940-1941.
Török Petra (Szerk.): A határ és a határolt , Töprengések a
magyar–zsidó irodalom létformáiról. Yahalom, Budapest, 1997.
Vámbéry Ármin, Nyugot kulturája Keleten. Budapest, 1906.
Vita a zsidókérdésről. Huszadik Század, 1917. I.-II.
Ajánlott irodalom
Ágoston Péter, A zsidók utja. Nagyvárad, 1917.
Hannah Arendt, Rahel Varnhagen. Lebensgeschichte einer deutschen
Jüdin aus der Romantik. München, 1959.
Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók
. Múlt és
Jövő Kiadó, 1998.
Déry Tibor, Befejezetlen mondat. Budapest, 1946.
Eötvös József, A zsidók emancipációja. Pest, 1840.
Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon . Útmutató ,
1996.
Farkas Gyula, Az asszimiláció kora a magyar irodalomban
1867-1914. Budapest, 1938.
Gabel, Joseph, Jobboldali és baloldali zsidóellenesség. Budapest,
1995.
Goldziher Ignác, Mítosz a hébereknél és történelmi fejlődése.
Budapest,
2003.
Günter Hartung, Juden und die deutsche Literatur. Zwölf
Untersuchungen seit 1979. Mit einer neu hinzugefügten „Jüdische
Themen bei Kafka”.Leipziger Universitaetsverlag, 2006. 1-494.
Heine, Romanzero. 1851.
Herzl Tivadar: Ősújország . Bethlen Gábor Könyvkiadó , 1993.
Ignotus, Kisérletek. Budapest, 1909.
Kiss Endre, A k.u.k. világrend halála Bécsben. Budapest, 1978.
1-210.
Kiss Endre, Anti-Semitism as a This-Wordly Metaphysics. in:
Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and
Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 29-36
Kolnai Aurél, Politikai emlékiratok. Budapest, 2004.
Komlós Aladár, Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a
Holocaustig. Budapest, 1997.
Marx, Karl, “A zsidókérdéshez”. Karl Marx és Friedrich Engels
művei. I. (Budapest, 1957).
Németh László, Kisebbségben. Budapest, 1939.
Nordau, Max, Die konventionellen Lügen der Kulturmenschheit.
Leipzig, 1883.
Ritoók Emma, A szellem kalandorai. Budapest, 1922.
Schweizer József: A zsidóság a magyar művelődés századaiban. BME
Társadalom-Gazdaságtudományi Intézet , 1994.
Szabolcsi Lajos: Két emberöltő . MTA Judaisztikai Kutató
Csoport-Osiris ,1993.
Szekfű Gyula, Három nemzedék. Budapest, 1920.
Jean-Paul Sartre, Réflexions sur la question juive. Paris, 1954.
Tylor, Edward B., Die Anfaenge der Cultur. Leipzig, 1873.
|