A zsidó filozófia története
a 19. és 20. században
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA)
4.-fé.
A tárgy kreditpontja: 4
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék
A tárgy tematikája:
A félévi előadássorozat bemutatja:
- az egyetemes európai filozófiának a zsidósággal kapcsolatos
legfontosabb állomásait a 19. és a 20. században
- a zsidóság problematikájának megjelenését az európai filozófia e
korszakaiban
- a zsidó filozófusok törekvéseit a politikai és szellemi emancipáció és
a zsidó hagyomány, illetve a zsidó társadalmi problematika
szembesítésére
- a zsidó vonatkozású filozófiák pluralitását
- a zsidó vonatkozású filozófiák pluralitásán belül a zsidóság sajátos
problémáinak filozófiai reflexióját.
Témakörök
1.ZSIDÓSÁG ÉS ZSIDÓ GONDOLKODÁS NAPÓLEON UTÁN
2.HEINE, A GÖRÖGÖK ÉS A NAZERÉNUSOK
3. A FIATAL MARX, AZ ELIDEGENEDÉS ÉS AZ ANTISZEMITIZMUS VÁDJA
4. MOSES HESS, HEGEL, RÓMA ÉS JERUZSÁLEM
5. MOSES HESS A FILOZÓFIAI NEOLOGIZMUS MEGALAPÍTÓJA
6. NIETZSCHE ÉS A ZSIDÓSÁG – RICHARD WAGNER
7. HERMANN COHEN HELYE A ZSIDÓ FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉBEN
8. HERMANN COHEN, A KLASSZIKUS IDEALIZMUS ÉS A JUDAIZMUS KERESZTEZŐDÉSI
PONTJÁN
9. FRANZ ROSENZWEIG
10. MARTIN BUBER ÉS GERSCHOM SCHOLEM
11. WALTER BENJAMIN ÉS A FRANKFURTI ISKOLA
12. EMMANUEL LÉVINAS
13. ALEXANDER BERNÁT, A MAGYAR COHEN. DISZCIPLINÁRIS FILOZÓFIA ÉS
JUDAIZMUS
14. A FIATAL LUKÁCS GYÖRGY ÉS A ZSIDÓ-MAGYAR IDENTITÁS PROBLÉMÁI
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell
venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem
tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A
hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek
figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
c. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév
végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
d. Az osztályzat kialakításának módja: Jegyet beadott dolgozattal
vagy kollokviumon lehet szerezni
g. A vizsga típusa: kollokvium
h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány
Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem
elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek,
segédletek és szakirodalom listája:
Az idegen nyelvű irodalmat az adott nyelv nem ismerete miatt ki lehet
váltani – megbeszélés szerint – megfelelő értékű magyarnyelvű
szakirodalommal.
Kötelező irodalom
Martin Buber, (1999): Én és te. Budapest, 1999. (Európa)
Hermann Cohen, Religion der Vernunft aus den Quellen des Judentums (Religion
of Reason out of the Sources of Judaism), 1919.
Heinrich Heine, Lutetia. 1854.
Moses Hess, Rom und Jerusalem Leipzig: Eduard Mengler (1862)
Kiss Endre – Lichtmann Tamás, Heine. Német Filológiai Tanulmányok XXVI.
Debrecen, 2002. 1-334.
Kiss Endre, Judentum - Emanzipation - Mitteleuropa. Neuere Studien.
Magyar Zsidó Szemle Könyvek 1. kötet. Sorozatszerkesztő: Lichtmann
Tamás. Budapest, 2009. 1-336.
Marx, Karl, "A zsidókérdéshez". Karl Marx és Friedrich Engels művei. I.
(Budapest, 1957).
Franz Rosenzweig, Der Stern der Erlösung, 1921. (Egyes részletek
magyarul is)
Ajánlott irodalom:
Hannah Arendt, Rahel Varnhagen. Lebensgeschichte einer deutschen Jüdin
aus der Romantik. München, 1959.
Gabel, Joseph, Jobboldali és baloldali zsidóellenesség. Budapest, 1995.
Heinrich Heine: Prinzessin Sabbat: Über Juden und Judentum.
Herausgegeben und eingeleitet von Paul Peters. Bodenheim, 1997.
Kiss Endre, A k.u.k. világrend halála Bécsben. Budapest, 1978. 1-210.
Kiss Endre. Alexander Bernát Spinozája és a diszciplinává váló magyar
filozófia. in: Magyar Zsidó Szemle. Új folyam, 1. szám. Budapest, 2004.
95-125. http://www.scribd.com/doc/39239080/Magyar-Zsido-Szemle-Uj-folyam-5-szam
Lazarus, M., Die Ethik des Judentums, 2 Bde., Frankfurt/M. 1901/02,
Egelsbach (Mikroreprint) 1996
Lévinas, E., Teljesség és végtelen. Fordította Tarnay László. Pécs
(Jelenkor), 1999.
Nordau, Max, Die konventionellen Lügen der Kulturmenschheit. Leipzig,
1883.
Scholem, G., Über einige Grundbegriffe des Judentums (1970)
Simon, H. & M., Geschichte der jüdischen Philosophie, Berlin 1984,
Stuttgart 1999.
Vajda, G., Jüdische Philosophie, Bern 1950 (Bibliographische
Einführungen in das Studium der Philosophie, hrsg. v. J.M. Bochénski, H.
19).
Volkmann, M., Eine andere Frankfurter Schule. Das Freie Jüdische
Lehrhaus 1920-1927, Tübingen 1994 (Prophezey-Schriften, 2).
|
