A zsidó irodalom története
(Bevezetés a zsidó irodalomtörténetbe)
KULTURATÖRTÉNET MESTERSZAK 2.fé.
A tárgy kreditpontja: 3
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék
A tárgy tematikája:
Bevezetés a zsidó irodalom fogalmi problematikájába, a megközelítés
lehetséges módozataiba. A művelődés- és irodalomtörténeti előadás a
szétszóratást követő időkkel kezdődik, a kabbalával, a hispániai szefárd
aranykorral, a jiddis kultúra megszületésével, a haszidizmussal, a
hászkálával, Moses Mendelssohn és Heinrich Heine korával, a
magyarországi zsidóság emancipációjának kezdeteivel, a jelentős zsidó
alkotók fellépésével folytatódik és az asszimiláció korszakával, a
19-20. század fordulójának művészetével ér véget.
Témakörök
1. A zsidó irodalom definíciója és változatai. A (magyar, német, orosz…)
zsidó irodalom lehetősége/lehetetlensége a diaszpórában. Van-e magyar
zsidó irodalom?
2. A szétszóratás után: az elkülönülés és alkalmazkodás kísérletei. A
kabbala. A középkori zsidók kultúrája, a spanyol-mór virágkor, a héber
nyelvű világi költészet. A jiddis nyelv és irodalom kezdetei. Kívülálló
zsidó költő a lovagkorban.
3. A vallásbölcselettől a filozófiáig. A világról alkotott új
gondolkodásmód az újkor és a felvilágosodás között: Baruch Spinoza.
4. A hászkálá – az emancipáció kezdetei. Moses Mendelssohn
5. A haszidizmus misztikuma. A klasszikus jiddis irodalom nagy korszaka.
Tradíció és modernitás.
6. Az asszimilációs kísérlet költője: Heinrich Heine, a modern zsidó
prototípusa.
7. Zsidók a német nyelvű irodalomban és kultúrában. Alkotók és irodalmi
hősök. Zsidókép az irodalomban.
8. A politika-faji antiszemitizmus megszületése és a politikai cionizmus
válasza.
9. A zsidó emancipáció Magyarországon
10. Az első jelentős zsidó költő a magyar irodalomban: Kiss József
11. Bródy Sándor, a magyar naturalizmus megteremtője
12. Asszimiláció a századfordulón. A „magyar” polgárság megszületése és
az ország ipari, társadalmi, kulturális fellendülése a modernitás
korában
13. A Nyugat és holdudvara: költők, szerkesztők, mecénások, zenészek,
képzőművészek
14. Költészet, regény és új dramaturgia. Heltai Jenő, Füst Milán, Molnár
Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő.
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei:
Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak,
ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának
rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a
pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:
A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek
figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma,
témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:
Lehetőség van szóbeli beszámoló megtartására, megírt, vagy esetleg
diavetítéses vázlattal előkészítve. Ezt a beszámolót nem kötelező
vállalni, a szóbeli vizsga is kiválthatja.
e. A félév végi aláírás követelményei:
A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való
részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának
rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
f. Az osztályzat kialakításának módja:
A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a
félévközi beszámoló és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes
figyelembe vételével történik.
g. A vizsga típusa:
Szóbeli vizsga/kollokvium, melyre a vizsgaidőszakban kerül sor. Évközi
beszámoló hiányában a kollokvium teljes értékű vizsgajeggyel
értékelhető.
h. A vizsgára való jelentkezés módja:
Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés"
űrlapon. A hallgató három megadott időpont közül választhat
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje:
A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: 24 órával
korábban jelezni kell a titkárságon ÉS a vizsgáztató tanárnál.
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek,
segédletek és szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
Olvasmányok:
Baruch Spinoza: Etika
Heinrich Heine: Dalok könyve, Héber melódiák, A bacherachi rabbi
Martin Buber: Haszid legendák
Mendele Mojhér Szforim: A sánta Fiske
Sólem Aléhem: Tóbiás a tejesember
Theodor Herzl: Ősújország
Kiss József: Legendák a nagyapámról, Simon Judit, Új Ahasvér
Bródy Sándor. A nap lovagja, Rembrandt
Heltai Jenő, Szép Ernő, Füst Milán versei
Szakirodalom:
Komlós Aladár: Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig
A határ és a határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról.
(Szerk. Török Petra) Budapest, 1997. Az Országos Rabbiképzõ Intézet
Yahalom Zsidó Mûvelõdéstörténeti Kutatócsoportja
Ungvári Tamás: Ahasvérus és Shylock
Ungvári Tamás: Csalódások kora
Kőbányai János: A magyar zsidó irodalom története
|