TANTÁRGYLEÍRÁS

MAGYAR ZSIDÓ TÖRTÉNELEM
(az Országos Izraelita Kongresszustól az első zsidó törvényig)
RABBIHELYETTES ALAPSZAK 7. fv. (BA)

A tárgy kreditpontja: 2 (kettő)
Heti óraszám: 2 óra
Szervezeti egység: Történelem tanszék


a. A kurzus célja, a tárgy tematikája: A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam, vallásközösség) magyarországi történetével az Országos Izraelita Kongresszus egybehívásától az 1938. évi XV. törvénycikk (az úgynevezett első zsidótörvény) elfogadásáig. A hangsúly �mint a korábbi kurzusok során is - a kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a világ (egyik) legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált, mind aktív mind passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a maga komplexitásában vizsgálja a magyarországi zsidó gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet és eszmetörténet több százados útját, nem öncélként, hanem mint a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. A kurzus egyben általános bevezetőül szolgál a magyarországi zsidóság történetével kapcsolatos forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz hozzájárulva ily módon a hallgatók jövőbeli önálló kutatómunkájához is.

Tantárgyi tematika:
1/ Az Országos Izraelita Kongresszus (1868/1869).
2/ A magyar zsidóság vallási megosztottsága, a �égyes fonál�
3/ Az antiszemita mozgalmak és Tiszaeszlár.
4/ Küzdelem a recepcióért, az egyházpolitikai törvények.
5/ Zsidók a dualizmuskori magyar társadalomban (1867-1918).
6/ A századforduló politikai és társadalmi kihívásai és a magyarországi zsidóság (1880-1920) (politikai antiszemitizmus, cionizmus, radikális mozgalmak, a liberalizmus válsága és kritikája).
7/ Egy portré: Herzl Tivadar.
8/ Az első világháború és ami utána következett (forradalom a kommün ellenforradalom).
9/ A magyarországi zsidóság a húszas és harmincas években.
10/ az 1938. évi XV. törvénycikk (az úgynevezett első zsidótörvény).

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: 1 db zárthelyi dolgozat, amelyből minimum 1 db-ot meg kell írni.
Témaköre: az előadásokon addig megbeszélt tananyag.
1 db szóbeli beszámoló + 1 db írásbeli beszámoló, melyekből minimum 1-1 db-ot meg kell tartani.
A szemeszter során előtte minimum egy héttel szóbeli értesítés.
Ha nem írt meg a hallgató minimum 1 db zárthelyi dolgozatot, valamint nem tartotta meg a szóbeli beszámolót, és nem készítette el írásos beszámolóját, akkor a szorgalmi időszak utolsó tanórája után pótolhatja azokat, ha az oktató engedélyezi.
A zárthelyi dolgozat javítására lehetőség nincs!

e. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

f. Az osztályzat kialakításának módja: A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozat, írásbeli és szóbeli beszámoló) és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik (a zárthelyi dolgozat eredménye + a szóbeli és írásbeli beszámolók+ szóbeli vizsga).
A szóbeli vizsga osztályzata a kihúzott tételekre (13 db) adott rövid felelet tartalma alapján, ötfokozatú minősítéssel történik. Ha a félévközi ellenőrzésen (zárthelyi dolgozat) a 2,0 átlagot nem érte el a hallgató, akkor ismétlő vizsgát kell tennie

g. A vizsga típusa: szóbeli

h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a �izsgára való jelentkezés�űrlapon.

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
1/ Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945, (Budapest: Századvég, 1992) �vonatkozó részei.

Komoróczy Géza: Források és dokumentumok a zsidók történetéhez Magyarországon Szöveggyűjtemény. MTA Judaisztikai Kutatóközpont 2005

http://www.hebraisztika.hu/site/szovgyujt.jsp


2/ Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története (reprint) (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986) �vonatkozó részei.
3/ Katz, Jakov: Végzetes szakadás. Az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekből
Magyarországon és Németországban (Budapest: Múlt és Jövő Kiadó, 1999).
4/ Katzburg, Nataniel: Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943 (Budapest: Bábel Kiadó,2002).

Ajánlott irodalom:
1/ McCagg, William O.: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918 (Budapest:
Cserépfalvi, 1992) - vonatkozó részei.
2/ Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon (Budapest: Útmutató Kiadó, é. n. [1997]) �onatkozó részei.
3/ BÉRI-LICHTNER János: Együttélés. A zsidóság szerepe Magyarország legújabbkori történetében (Budapest: Argumentum, 1995) - vonatkozó részei.
4/ Patai, Raphael: The Jews of Hungary. History, Culture, Psychology (Detroit: Wayne State University Press,1996) - vonatkozó részei.
5/ Komoróczy Géza (szerk.): Frojimovics Kinga �Komoróczy Géza �Pusztai Viktória �trbik Andrea: A zsidó Budapest, I�I (Hungaria Judaica, 7) (Budapest: Városháza �MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995) �vonatkozó részei.
 
Puskás Julianna: Zsidó haszonbérlők a magyarországi mezőgazdaság fejlődési folyamatában ( Az 1850-es évektől 1935-ig) Századok, 126 ( 1992) 35-58. o.

Varga László: Zsidó bevándorlás Magyarországon Századok, 126 (1992) 59-79.o.

Gyáni Gábor: Az asszimiláció fogalma a magyar társadalomtörténetben. Valóság 1993. 4.sz.

Hanák Péter: Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században Történelmi Szemle 1974. 4. sz.

Hanák Péter: Zsidókérdés – Asszimiláció – Antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Bp. 1984.

Karády Viktor: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás Bp. 1997.

Katona Tamás: A zsidóság szerepe az 1848-49-es szabadságharcban In: 1100 éves együttélés A magyar és a magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatában ( szerk. Püspöki Nagy Péter) 112-120.o.Bp. 2001.

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még nincs vége (1904) Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó 1968.

Schweitzer József: Modernizmus és tradicionalizmus a XIX-XX. század fordulóján a zsidó vallási gondolkodásban. In: 1100 éves együttélés… 169-172.o.

Piettsch, Walter: Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba. Bp.  1999. Múlt és Jövő 18-35. 133-135. o.

Gyurgyák János: Zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Bp. 2001.

Katz, Jakov: Az előítélettől a tömeggyilkosságig Bp. 2001.7-137.o.

N. Szegvári Katalin: Numerus Clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon. A zsidó és nőhallgatók főiskolai felvételéről Bp. 1988.

Ránki György: A magyarországi zsidóság foglalkozási szerkezete a két világháború között. Történelmi Szemle XXX (1987-1988), 256-266.o.

Varga László: Egy finánctőkés karrier. A Weiss-család és Weiss Manfréd. Történelmi Szemle, 26 (1983), 36-63. o.

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei 1881 – 1931. Bp. 1993.

Kende Péter: Zsidó Magyarország ( 1867-1997) In: 1100 éves együttélés…332-347. o.

Litván György: Zsidók a huszadik századi magyar modernizációban és progresszív mozgalmakban In: 1100 éves együttélés… 308-317.o.