TANTÁRGYLEÍRÁS

KÖZÉPKORI ZSIDÓ TÖRTÉNELEM
RABBIHELYETTES ALAPSZAK
3. szemeszter

A tárgy kreditpontja: 2 (kettő)
Heti óraszám: 2 óra,  félévi: 30 óra (egy félév)
Szervezeti egység: Történelem és Vallásbölcselet Tanszék
 

A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam, vallásközösség) középkori történetével a váltakozó földrajzi helyszíneken a talmudi korszak végétől a zsidó felvilágosodásig (a polgári időszámítás szerint a 18. század utolsó harmadáig). A hangsúly a kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a világ (egyik) legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált mind aktív, mind passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a maga komplexitásában vizsgálja a zsidó gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet és eszmetörténet több évezredes útjának a megadott időkeretek közé eső szegmensét, nem öncélként, hanem mint a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. Az előadások egyben általános bevezetőül szolgálnak a forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz hozzájárulva ily módon a hallgatók jövőbeli önálló kutatómunkájához is.

 A tananyag leírása:

1) Palesztinai és babiloni zsidó élet a talmud korában
2) Bizánci keresztény kormányzat Palesztinában
3) Az arab kalifátus és az iszlám
4) A gáoni korszak arab fennhatóság alatta
5) Az első zsidó telepek Európában
6) A karaiták
7) Zsidóság a Karoling Birodalomban
8) A hispániai arab-zsidó világ virágkora
9) Rabbinikus zsidóság az első évezred végén a második elején
10) A keresztes-hadjáratok kora
11) Németország zsidósága a középkor végéig.
12) Zsidóság a keresztény Spanyolországban, a kiűzetés

 A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: a 25% megengedhető mulasztás nincs igazoláshoz kötve.

 A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: Szemeszterenként egy (1) szóbeli és egy (1) írásbeli beszámoló (formai követelmény: gépelt szöveg, min. 6.000 karakter), legalább 3 ajánlott forrás, monográfiai felhasználásával), melyek témakörét a megadott tematika határozza meg. A zárthelyi dolgozat időpontja: a szemeszter utolsó órája. A szóbeli beszámoló időpontját a hallgatóval közösen, előzetes egyeztetés alapján határozzuk meg. A zárthelyi dolgozat a szemesztert követő vizsgaidőszakban (a vizsga időpontjáig) pótolható, vagy javítható, a beszámolók esetében erre nincs lehetőség.

A félév végi aláírás követelményei: a hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint. Az aláírás feltétele a szóbeli beszámoló megtartása.

 Az osztályzat kialakításának módja: a kollokvium eredménye határozza meg az osztályzatot.

A vizsga típusa: kollokvium.

A vizsgára való jelentkezés módja: feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.

Vizsgakövetelmény: a tematikában felsorolt tananyag tételes ismerete, az előadások valamint a kötelező irodalom alapján.

Az osztályzat kialakításának módja: a tételes szóbeli vizsga eredménye (3/5 részben) + az évfolyam dolgozat értékelése (1/5 részben) + az ajánlott irodalomban való tájékozottság (1/5 részben).

A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: a vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. § (4)/ szerint a vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell.

Irodalom:

Kötelező irodalom:

 1) Simon Dubnov: A zsidóság története, (Budapest: Gondolat-Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1991).
2) Hahn István: A zsidó nép története, (Budapest: Makkabi Könyvkiadó, 1995).
3) Elie Barnavi (szerk.): A zsidó nép világtörténete, (Budapest: Gemini-Budapest Kiadó, 1995).
4) Jákov Allerhand: A Talmudtól a felvilágosodásig, (Budapest, Filum Kiadó, 2002).
5) Elena Romero Castello - Kriel Macias Kapon: A zsidók és Európa, Budapest: Corvina, 1994).
6) Nicholas de Lange: A zsidó világ atlasza, (Budapest: Helikon Könyvkiadó, 1996).

Ajánlott irodalom:

1)Ben-Sasson, Haim Hillel, 1997: A History of the Jewish People. Cambridge,Massachusetts, Harvard University Press.
2) A szefárd zsidók történeteToledótól Szalonikiig Esther Benbassa, Aron Rodrigue [ford. Ádám Péter, Csatai Erika, Szőts Dávid]. Budapest, Osiris, 2003
3) Haumann, Heiko: A keleti zsidók története, (Budapest: Osiris, 2002).
4) Graetz, Heinrich: A zsidók egyetemes története IV-V. (szerk. Szabolcsi Miksa), (Budapest: Phonix Irodalmi Rt., 1907/8).
5) Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II, (Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1994).
6) Johnson, Paul: A zsidók története (ford. Szántó Judit). Budapest, Európa, 2005,
7 Potok, Chaim: Vándorlások a zsidó nép története (ford. Béresi Csilla, Steiger Kornél). Budapest : Kulturtrade, 1994)
8) Spitzer, Shlomo: A középkori zsidó történelemből: askenázi zsidóság a keresztes háborúk előtt. Budapest : MTA Judaisztikai Kutcsop., 1996.