KÖZÉPKORI ZSIDÓ TÖRTÉNELEM
RABBIHELYETTES ALAPSZAK
3. szemeszter
A
tárgy kreditpontja: 2 (kettő)
Heti óraszám: 2 óra, félévi: 30 óra (egy félév)
Szervezeti egység: Történelem és Vallásbölcselet
Tanszék
A tantárgy feladata a szakképzés céljának
megvalósításában: A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a
zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam, vallásközösség) középkori
történetével a váltakozó földrajzi helyszíneken a talmudi korszak
végétől a zsidó felvilágosodásig (a polgári időszámítás szerint a 18.
század utolsó harmadáig). A hangsúly a kontinuitásra esik, a folyamatos
és élő történelemre, amely a világ (egyik) legrégibb kultúrnépe
életkörülményeinek keretéül szolgált mind aktív, mind passzív
értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a
maga komplexitásában vizsgálja a zsidó gazdaság- és társadalomtörténet,
művelődéstörténet és eszmetörténet több évezredes útjának a megadott
időkeretek közé eső szegmensét, nem öncélként, hanem mint a szellemi
áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. Az előadások egyben
általános bevezetőül szolgálnak a forrásokban és szakirodalomban való
eligazodáshoz hozzájárulva ily módon a hallgatók jövőbeli önálló
kutatómunkájához is.
A tananyag leírása:
1)
Palesztinai és babiloni zsidó élet a talmud korában
2) Bizánci keresztény kormányzat Palesztinában
3) Az arab kalifátus és az iszlám
4) A gáoni korszak arab fennhatóság alatta
5) Az első zsidó telepek Európában
6) A karaiták
7) Zsidóság a Karoling Birodalomban
8) A hispániai arab-zsidó világ virágkora
9) Rabbinikus zsidóság az első évezred végén a második elején
10) A keresztes-hadjáratok kora
11) Németország zsidósága a középkor végéig.
12) Zsidóság a keresztény Spanyolországban, a kiűzetés
A foglalkozásokon való részvétel
követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: az előadások
minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az
OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/
szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
Az
igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: a 25%
megengedhető mulasztás nincs igazoláshoz kötve.
A félévközi ellenőrzések
(beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai,
pótlásuk és javításuk lehetősége: Szemeszterenként egy (1) szóbeli
és egy (1) írásbeli beszámoló (formai követelmény: gépelt szöveg, min.
6.000 karakter), legalább 3 ajánlott forrás, monográfiai
felhasználásával), melyek témakörét a megadott tematika határozza meg. A
zárthelyi dolgozat időpontja: a szemeszter utolsó órája. A szóbeli
beszámoló időpontját a hallgatóval közösen, előzetes egyeztetés alapján
határozzuk meg. A zárthelyi dolgozat a szemesztert követő
vizsgaidőszakban (a vizsga időpontjáig) pótolható, vagy javítható, a
beszámolók esetében erre nincs lehetőség.
A
félév végi aláírás követelményei: a hallgatóknak a félév végi
aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE
Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/
szerint. Az aláírás feltétele a szóbeli beszámoló megtartása.
Az osztályzat kialakításának módja:
a kollokvium eredménye határozza meg az osztályzatot.
A vizsga típusa: kollokvium.
A vizsgára való jelentkezés módja:
feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés"
űrlapon.
Vizsgakövetelmény: a
tematikában felsorolt tananyag tételes ismerete, az előadások valamint a
kötelező irodalom alapján.
Az osztályzat kialakításának módja:
a tételes szóbeli vizsga eredménye (3/5 részben) + az évfolyam dolgozat
értékelése (1/5 részben) + az ajánlott irodalomban való tájékozottság
(1/5 részben).
A vizsgára való jelentkezés
módosításának rendje: a vizsgaidőpont előtt három munkanappal
írásban, a Tanulmány Osztályon.
A vizsgáról való távolmaradás
igazolásának módja: az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. § (4)/ szerint a vizsgáról való
távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell.
Irodalom:
Kötelező irodalom:
1)
Simon Dubnov: A zsidóság története, (Budapest: Gondolat-Bethlen Gábor
Könyvkiadó, 1991).
2) Hahn István: A zsidó nép története, (Budapest: Makkabi Könyvkiadó,
1995).
3) Elie Barnavi (szerk.): A zsidó nép világtörténete, (Budapest:
Gemini-Budapest Kiadó, 1995).
4) Jákov Allerhand: A Talmudtól a felvilágosodásig, (Budapest, Filum
Kiadó, 2002).
5) Elena Romero Castello - Kriel Macias Kapon: A zsidók és Európa,
Budapest: Corvina, 1994).
6) Nicholas de Lange: A zsidó világ atlasza, (Budapest: Helikon
Könyvkiadó, 1996).
Ajánlott irodalom:
1)Ben-Sasson,
Haim Hillel, 1997: A History of the Jewish People.
Cambridge,Massachusetts, Harvard University Press.
2) A szefárd zsidók történeteToledótól
Szalonikiig Esther Benbassa, Aron Rodrigue [ford. Ádám Péter, Csatai
Erika, Szőts Dávid]. Budapest, Osiris, 2003
3) Haumann, Heiko: A keleti zsidók története, (Budapest: Osiris, 2002).
4) Graetz, Heinrich: A zsidók egyetemes története IV-V. (szerk.
Szabolcsi Miksa), (Budapest: Phonix Irodalmi Rt., 1907/8).
5) Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II, (Budapest: Bethlen
Gábor Könyvkiadó, 1994).
6) Johnson, Paul: A zsidók története
(ford. Szántó Judit). Budapest, Európa, 2005,
7 Potok, Chaim: Vándorlások a zsidó nép története (ford. Béresi
Csilla, Steiger Kornél). Budapest : Kulturtrade, 1994)
8) Spitzer,
Shlomo: A középkori zsidó történelemből: askenázi zsidóság a keresztes
háborúk előtt. Budapest : MTA Judaisztikai Kutcsop., 1996.
|