TANTÁRGYLEÍRÁS

KORAÚJKORI ZSIDÓ TÖRTÉNELEM
RABBIHELYETTES ALAPSZAK, 4. szemeszter

 A tárgy kreditpontja: 2 (kettő)
Heti óraszám: 2 óra,  félévi: 30 óra (egy félév)
Szervezeti egység: Történelem és Vallásbölcselet Tanszék
 

A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam, vallásközösség) koraújkori történetével a váltakozó földrajzi helyszíneken a szefárd zsidók kiűzetésétől a zsidó felvilágosodásig (a polgári időszámítás szerint a 18. század utolsó harmadáig). A hangsúly a kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a világ (egyik) legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált mind aktív, mind passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a maga komplexitásában vizsgálja a zsidó gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet és eszmetörténet több évezredes útjának a megadott időkeretek közé eső szegmensét, nem öncélként, hanem mint a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. Az előadások egyben általános bevezetőül szolgálnak a forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz hozzájárulva ily módon a hallgatók jövőbeli önálló kutatómunkájához is.

 A tananyag leírása:

1) A szefárd diaszpóra: Dél-Itália, Török Birodalom, Hollandia
2) Hollandia zsidósága
4) Kabbalisztikus mozgalmak: A cfati központ és Lúria Askenázi
3) Messianisztikus mozgalmak és Sabbataj Cvi
4) Magyarországi zsidóság története az Árpád-korban
5) Magyarországi zsidóság története a 13-16. században
6) A lengyelországi zsidóság története a 16. századig
7). A lengyel zsidóság története a 16. századtól a 18.század végéig
8) A haszidizmus,
9) Magyarországi zsidóság története a török korban
10).Cári Birodalom zsidóságának kialakulása
11) Demográfiai és gazdásági változások az askenáz zsidóság körében a koraújkorban
12) A zsidó felvilágosodás első hulláma

 A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: a 25% megengedhető mulasztás nincs igazoláshoz kötve.

 A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: Szemeszterenként egy (1) szóbeli és egy (1) írásbeli beszámoló (formai követelmény: gépelt szöveg, min. 6.000 karakter), legalább 3 ajánlott forrás, monográfiai felhasználásával), melyek témakörét a megadott tematika határozza meg. A zárthelyi dolgozat időpontja: a szemeszter utolsó órája. A szóbeli beszámoló időpontját a hallgatóval közösen, előzetes egyeztetés alapján határozzuk meg. A zárthelyi dolgozat a szemesztert követő vizsgaidőszakban (a vizsga időpontjáig) pótolható, vagy javítható, a beszámolók esetében erre nincs lehetőség.

A félév végi aláírás követelményei: a hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint. Az aláírás feltétele a szóbeli beszámoló megtartása.

 Az osztályzat kialakításának módja: a kollokvium eredménye határozza meg az osztályzatot.

A vizsga típusa: kollokvium.

A vizsgára való jelentkezés módja: feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.

Vizsgakövetelmény: a tematikában felsorolt tananyag tételes ismerete, az előadások valamint a kötelező irodalom alapján.

Az osztályzat kialakításának módja: a tételes szóbeli vizsga eredménye (3/5 részben) + az évfolyam dolgozat értékelése (1/5 részben) + az ajánlott irodalomban való tájékozottság (1/5 részben).

A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: a vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. § (4)/ szerint a vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell.

Irodalom:

Kötelező irodalom:

1) Simon Dubnov: A zsidóság története, (Budapest: Gondolat-Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1991).

2) Hahn István: A zsidó nép története, (Budapest: Makkabi Könyvkiadó, 1995).

3) Barnavi, Elie (szerk.): A zsidó nép világtörténete, (Budapest: Gemini-Budapest Kiadó, 1995).

4) Allerhand, Jákov: A Talmudtól a felvilágosodásig, (Budapest, Filum Kiadó, 2002).

5) Elena Romero Castello - Kriel Macias Kapon: A zsidók és Európa, Budapest: Corvina, 1994).

6) Lange, Nicholas de: A zsidó világ atlasza, (Budapest: Helikon Könyvkiadó, 1996).

7) Kohn Sámuel: A zsidók története Magyarországon 1. köt. a legrégibb időktől a mohácsi vészig Budapest, Athenaeum, 1884

 Ajánlott irodalom:

1). McCagg, William O: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918, (Budapest: Cserépfalvi kiadó, 1992).
2) Katz, Jacob: Kifelé a gettóból, (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995).
3)Ben-Sasson, Haim Hillel, 1997: A History of the Jewish People. Cambridge,Massachusetts, Harvard University Press.
4) A szefárd zsidók története Toledótól Szalonikiig Esther Benbassa, Aron Rodrigue [ford. Ádám Péter, Csatai Erika, Szőts Dávid]. Budapest, Osiris, 2003
5) Haumann, Heiko: A keleti zsidók története, (Budapest: Osiris, 2002).
6) Graetz, Heinrich: A zsidók egyetemes története IV-V. (szerk. Szabolcsi Miksa), (Budapest: Phonix Irodalmi Rt., 1907/8).
7) Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig Spitzer, Shlomo-Komoróczy Géza (a héber szövegeket ford. Strbik Andrea) (a jiddis szövegeket és néhány héber szöveget ford. Komoróczy Szonja Ráhel). Budapest, MTA Judaisztikai Kutcsop. Osiris, 2003