KORAÚJKORI ZSIDÓ
TÖRTÉNELEM
RABBIHELYETTES ALAPSZAK, 4. szemeszter
A tárgy
kreditpontja: 2 (kettő)
Heti óraszám: 2 óra, félévi: 30 óra (egy félév)
Szervezeti egység: Történelem és Vallásbölcselet
Tanszék
A tantárgy feladata a szakképzés
céljának megvalósításában: A kurzus célja megismertetni a
hallgatókat a zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam, vallásközösség)
koraújkori történetével a váltakozó földrajzi helyszíneken a szefárd
zsidók kiűzetésétől a zsidó felvilágosodásig (a polgári időszámítás
szerint a 18. század utolsó harmadáig). A hangsúly a kontinuitásra esik,
a folyamatos és élő történelemre, amely a világ (egyik) legrégibb
kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált mind aktív, mind passzív
értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a
maga komplexitásában vizsgálja a zsidó gazdaság- és társadalomtörténet,
művelődéstörténet és eszmetörténet több évezredes útjának a megadott
időkeretek közé eső szegmensét, nem öncélként, hanem mint a szellemi
áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. Az előadások egyben
általános bevezetőül szolgálnak a forrásokban és szakirodalomban való
eligazodáshoz hozzájárulva ily módon a hallgatók jövőbeli önálló
kutatómunkájához is.
A tananyag leírása:
1) A
szefárd diaszpóra: Dél-Itália, Török Birodalom, Hollandia
2) Hollandia zsidósága
4) Kabbalisztikus mozgalmak: A cfati központ és Lúria Askenázi
3) Messianisztikus mozgalmak és Sabbataj Cvi
4) Magyarországi zsidóság története az Árpád-korban
5) Magyarországi zsidóság története a 13-16. században
6) A lengyelországi zsidóság története a 16. századig
7). A lengyel zsidóság története a 16. századtól a 18.század végéig
8) A haszidizmus,
9) Magyarországi zsidóság története a török korban
10).Cári Birodalom zsidóságának kialakulása
11) Demográfiai és gazdásági változások az askenáz zsidóság körében a
koraújkorban
12) A zsidó felvilágosodás első hulláma
A
foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei: az előadások minimum 75 %-án
részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint
vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
Az igazolás módja a foglalkozásokon
való távollét esetén: a 25% megengedhető mulasztás nincs
igazoláshoz kötve.
A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi
dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk
lehetősége: Szemeszterenként egy (1) szóbeli és egy (1)
írásbeli beszámoló (formai követelmény: gépelt szöveg, min. 6.000
karakter), legalább 3 ajánlott forrás, monográfiai felhasználásával),
melyek témakörét a megadott tematika határozza meg. A zárthelyi dolgozat
időpontja: a szemeszter utolsó órája. A szóbeli beszámoló időpontját a
hallgatóval közösen, előzetes egyeztetés alapján határozzuk meg. A
zárthelyi dolgozat a szemesztert követő vizsgaidőszakban (a vizsga
időpontjáig) pótolható, vagy javítható, a beszámolók esetében erre nincs
lehetőség.
A félév végi aláírás követelményei:
a hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való
részvétele szükséges az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint. Az aláírás
feltétele a szóbeli beszámoló megtartása.
Az
osztályzat kialakításának módja: a kollokvium eredménye
határozza meg az osztályzatot.
A vizsga típusa: kollokvium.
A vizsgára való jelentkezés módja:
feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés"
űrlapon.
Vizsgakövetelmény: a
tematikában felsorolt tananyag tételes ismerete, az előadások valamint a
kötelező irodalom alapján.
Az osztályzat kialakításának módja:
a tételes szóbeli vizsga eredménye (3/5 részben) + az évfolyam dolgozat
értékelése (1/5 részben) + az ajánlott irodalomban való tájékozottság
(1/5 részben).
A vizsgára való jelentkezés
módosításának rendje: a vizsgaidőpont előtt három munkanappal
írásban, a Tanulmány Osztályon.
A vizsgáról való távolmaradás
igazolásának módja: az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. § (4)/ szerint a vizsgáról való
távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell.
Irodalom:
Kötelező irodalom:
1)
Simon Dubnov: A zsidóság története, (Budapest: Gondolat-Bethlen Gábor
Könyvkiadó, 1991).
2) Hahn
István: A zsidó nép története, (Budapest: Makkabi Könyvkiadó, 1995).
3)
Barnavi, Elie (szerk.): A zsidó nép világtörténete, (Budapest:
Gemini-Budapest Kiadó, 1995).
4)
Allerhand, Jákov: A Talmudtól a felvilágosodásig, (Budapest, Filum
Kiadó, 2002).
5)
Elena Romero Castello - Kriel Macias Kapon: A zsidók és Európa,
Budapest: Corvina, 1994).
6)
Lange, Nicholas de: A zsidó világ atlasza, (Budapest: Helikon
Könyvkiadó, 1996).
7)
Kohn
Sámuel: A zsidók története Magyarországon 1. köt. a legrégibb időktől a
mohácsi vészig Budapest, Athenaeum, 1884
Ajánlott
irodalom:
1).
McCagg, William O: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918,
(Budapest: Cserépfalvi kiadó, 1992).
2) Katz, Jacob: Kifelé a gettóból, (Budapest: MTA Judaisztikai
Kutatócsoport, 1995).
3)Ben-Sasson, Haim Hillel,
1997: A History of the Jewish People. Cambridge,Massachusetts, Harvard
University Press.
4) A szefárd zsidók története Toledótól
Szalonikiig Esther Benbassa, Aron Rodrigue [ford. Ádám Péter, Csatai
Erika, Szőts Dávid]. Budapest, Osiris, 2003
5) Haumann, Heiko: A keleti zsidók története, (Budapest: Osiris, 2002).
6) Graetz, Heinrich: A zsidók egyetemes története IV-V. (szerk.
Szabolcsi Miksa), (Budapest: Phonix Irodalmi Rt., 1907/8).
7) Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság
történetéhez a kezdetektől 1686-ig Spitzer, Shlomo-Komoróczy Géza (a
héber szövegeket ford. Strbik Andrea) (a jiddis szövegeket és néhány
héber szöveget ford. Komoróczy Szonja Ráhel). Budapest, MTA Judaisztikai
Kutcsop. Osiris, 2003
|