MAGYAR
ZSIDÓ TÖRTÉNELEM III.
(az
Országos Izraelita Kongresszustól az első zsidó törvényig)
History of Jewish People - Hungary III.
JUDAISZTIKA ALAPSZAK 5.félév(BA)
A tárgy kreditpontja:
2 (kettő)
Heti óraszám: 2 óra,
félévi 30 óra
Szervezeti egység: Történelem és Vallásbölcselet Tanszék
A tantárgy felvételének előzetes követelménye: a magyarországi zsidóság történelme 2. félév teljesítése
A tantárgy
feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép,
nemzet, állam, vallásközösség) újkori történetével a váltakozó földrajzi
helyszíneken a felvilágosodás korától A 19-20. század fordulójáig A
hangsúly a kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a
világ (egyik) legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált
mind aktív mind passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi
eseményeken túlmenően a kurzus a maga komplexitásában vizsgálja a zsidó
gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet és eszmetörténet több
évezredes útjának a megadott időkeretek közé eső szegmensét, nem
öncélként, hanem mint a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és
eredményét. Az előadások egyben általános bevezetőül szolgálnak a
forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz hozzájárulva ily módon
a hallgatók jövőbeli önálló kutatómunkájához is.
A tananyag leírása:
1) Felvilágosodás Európában
2) A haszkala
3) Az első emancipáció)
4) A modern antiszemitizmus és a fajelmélet
5)A második betelepedési hullám 17- 18. század.
6) Zsidók és az
abszolutizmus ( Mária Terézia, II. József)
7) Viták az
emancipációról a reformkorban
8) Zsidó csoportstratégiák a 19. század első felében Magyarországon
9) Emancipáció, a szakadás és a recepció
10) Nemzeteszme és középosztályvita a zsidókérdés összefüggésében a
dualizmus korában
11) Tiszaeszlártól a numerus claususig. Politikai antiszemitizmus
Magyarországon
12) Zsidók a magyarországi gazdaságban és kultúrában az első
világháborúig
A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei: az
előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező
esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13.
§ (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség
nincs!
Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: a
25% megengedhető mulasztás nincs igazoláshoz kötve.
A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma,
témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: Szemeszterenként
egy (1) szóbeli és egy (1) írásbeli beszámoló (formai követelmény:
gépelt szöveg, min. 6.000 karakter), legalább 3 ajánlott forrás,
monográfiai felhasználásával), melyek témakörét a megadott tematika
határozza meg. A zárthelyi dolgozat időpontja: a szemeszter utolsó
órája. A szóbeli beszámoló időpontját a hallgatóval közösen, előzetes
egyeztetés alapján határozzuk meg. A zárthelyi dolgozat a szemesztert
követő vizsgaidőszakban (a vizsga időpontjáig) pótolható, vagy
javítható, a beszámolók esetében erre nincs lehetőség.
A félév végi aláírás követelményei: a
hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való
részvétele szükséges az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint. Az aláírás
feltétele a szóbeli beszámoló megtartása.
Az osztályzat kialakításának módja: a
kollokvium eredménye határozza meg az osztályzatot.
A vizsga típusa: kollokvium.
A vizsgára való jelentkezés módja: feliratkozás
a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
Vizsgakövetelmény: a
tematikában felsorolt tananyag tételes ismerete, az előadások valamint a
kötelező irodalom alapján.
Az osztályzat kialakításának módja: a
tételes szóbeli vizsga eredménye (3/5 részben) + az évfolyam dolgozat
értékelése (1/5 részben) + az ajánlott irodalomban való tájékozottság
(1/5 részben).
A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: a
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: az
OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. §
(4)/ szerint a vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül
igazolni kell.
Források:
Komoróczy Géza:
„Nekem itt zsidónak kell lenni” Források és dokumentumok (965 -2012) A
zsidók története Magyarországon I-II kötetéhez Szöveggyűjtemény
Kalligram 2012.
Szemelvények a korabeli
zsidó sajtóból
Irodalom
Kötelező
irodalom:
Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon II. Kalligram 2012.a vonatkozó részek
Gerő
András: 2004: Képzelt történelem. Eötvös kiadó.
Katzburg, Nathaniel: 1999: Fejezetek
az újkori történelemből Magyarországon. Budapest, Osiris.
Katz, Jakov:
1999: Végzetes szakadás. Az orthodoxia kiválása a zsidó hitközségekből
Magyarországon és Németországban. Budapest, Múlt és Jövő.
Konrád Miklós: 2005: A
neológ zsidóság útkeresése a századfordulón, in.: Századok 2005 (6),
1135-1167.
Gyurgyák János: 2001 A
zsidókérdés Magyarországon politikai eszmetörténet.Budapest,
Osiris.
Kövér György: 2003
Középrend vagy középosztály(ok). Társadalomteremtő fogalomalkotás
Magyarországon a reformkortól az első világháborúig (1119-1168), in:
2003 (5).
7) Pietsch,
Walter: 1999. Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern
világba. Budapest, Múlt és Jövő
Ajánlott irodalom:
1) Prepuk Anikó:
2002. A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében. In: Ünnep -
hétköznap - emlékezet. Szerk.: Pásztor Csilla. Salgótarján. 121-130.
2) Silber,
Michael K.: 2006. A német zsidóság történelmi tapasztalata és hatása a
magyarországi zsidó felvilágosodásra és vallásreformra, in: Múlt és Jövő
2006 (4), 14-44.
3) Smart,
Ninian: 1998 Traditon, retrospective perception, nationalism and
modernity. In.:Religion and Modernity. Religion, modernity and
postmodernity. Edited by: Paul Heelas. Blackwell Publusher Ltd,
Massachusets, 79-87.
4) ASSMANN, Jan: 2004. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és
politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest Atlantisz
könyvkiadó
5) Yerushalmi, Yosef Hayim: 2000. Záchor zsidó történelem és zsidó
emlékezet (ford. Tatár György). Megjelenés: Budapest, Osiris
6) Don-Yehiya, Eliezer:
2005. Traditionalist strands. In.: Modern Judaism. Edited by: Nicholas
de Lange and Miri Freud-Kandel. Oxdord University Press, Oxford. 93-105.
7) Eisen,
Arnold M.: 1994. Rethinking Jewish Modernity, in: Jewish Social Studies, New Series 1994 (1). /1-21./
|