TANTÁRGYLEÍRÁS

 

ZSIDÓ IRODALOM
Új- és modernkori zsidó irodalom
JUDAISZTIKA ALAPSZAK 5.félév (BA)

A tárgy kreditpontja: 2
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Zsidó Művelődéstörténet Tanszék


a. A tárgy tematikája:
A kurzus az új- és modernkori zsidó irodalmat, a legfontosabb korszakokat, alkotókat mutatja be a spanyol zsidó korszak, azaz a 15. század végétől a 19. század végéig. Áttekintjük a 16-17. századi úgynevezett spanyol-portugál converso irodalmat és az itáliai alkotók (Moses da Rieti, Rafael de Faenza Leone Modena, Azariah de Rossi, Joseph Carmi) munkásságát; a haszkala hatását és legfontosabb szerzőit, valamint a 19. század asszimilációs törekvéseit, az első, többségi ynelven alkotók írók-költők munkásságát, különös tekintettel a magyar nyelvű alkotókra.
Óravázlat
1. óra                   Megbeszélés
2. óra                   A spanyol-portugál converso irodalom 1. Történeti áttekintés.
3. óra                   A spanyol-portugál converso irodalom 2. – Bernardim Ribeiro, Montemayor; Cervantes és Camoes esetleges converso olvasata
4. óra                  Az angol itáliai reneszánsz zsidó alkotói, hatásuk a reneszánszra – Azariah de Rossi, Leone Modena; Juda Abravanel Dialoghi d’amore című traktátusának hatása; Marsilio Ficino, Pico della Mirandola és a kabbala; a ferrarai központ
5. óra                  A haszkala kezdetei, történelmi-filozófiai háttere
6. óra                  A haszkala kulturális és irodalmi törekvései, a Hameaszef köre; a modern európai műfajok megjelenése
7. óra                  Excursus 1: a jiddis irodalom – a jiddis regény születése
8. óra                  Excursus 2: a 19. századi ladino nyelvű szefárd irodalom áttekintése  
9. óra              Az asszimiláció és az emancipáció korszakának irodalma – a magyar paradigma 1. – haszkala, a zsidó felvilágosodás Magyarországon; a magyar központok: Chorin Áron, Schönfeld Báruch, Kunitzer Mózes, Salamon Lövisohn munkássága; a zsidó dráma (Neumann Mózes Sámuel) – első publikációs lehetőségek 
10. óra           Az asszimiláció és az emancipáció korszakának irodalma – a magyar paradigma 2. – Az első magyarul író nemzedék a reformkorban: Biblia-fordítások, Heilprin Mihály az első magyarul író költő; Bloch Móric szózata; a Magyarító Egylet (Honi Izraeliták Között Magyar Nyelvet Terjesztő Pesti Egylet) megszületése, célkitűzései; Diósy Márton és Ludasi Gans Mór – irányirodalom a zsidóellenes ábrázolások (Kuthy, Jósika) ellen, és a zsidó vallás modernizációjáért (Szegfi Mór), a „mózeshitű magyar” ideáljának születése – Hatam Szofer és az ortodoxia álláspontja – zsidóábrázolások a korabeli magyar irodalomban – a szabadságharc és a magyar zsidóság (Reich Ignác, Friedman S. Gyula)   
11. óra           Az asszimiláció és az emancipáció korszakának irodalma – a magyar paradigma 3. – A szabadságharc bukása és az emancipációs törvény közötti időszak (1849-1867) – az ortodoxia sajtója, a népies zsidó költészet születése – Makai Emil – a szerelmi líra megjelenése: Ormódi Bertalan – a zsidóság szerepe a kor magyar irodalmának fordításában, külföldi megismertetésében
12. óra           A haszkala hatása a héber nyelvű irodalomra – a nyelvújítás időszaka 1. Luzzato és Wessely, Jehuda Leb Gordon (Jálág) és a „Kiért fáradok?” kérdése; a héber regény kezdetei: Avraham Mapu;  cioniumus kezdetei: Moses Hess, Herzl
13. óra          A haszkala hatása a héber nyelvű irodalomra – a nyelvújítás időszaka 1. – Ben Jehuda munkássága; az európai héber nyelvű irodalom utolsó korszaka és a palesztinai új héber irodalom kezdetei: Bialik és Brenner

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei:
Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:
A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedhető maximális 25% hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:

Két zárthelyi dolgozat:

1. - 5. óra
McGaha, Michael (2004), „Is there a Hidding Jewish Meaning in Don Quixote?” , in: Cervantes:Bulletin of the Cervantes Society of America, 24/1, pp. 173-88
Peremiczky, Szilvia (2009), „Kísérlet a spanyol-portugál converso-irodalom meghatározására” (megjelenés előtt)
Végh, Dániel (2007), „Jehuda Abravanel – Dialoghi d’amore, in:” http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/25_szam/19.html

2. - 11. óra
Peremiczky, Szilvia (2004), „’Árpád és Ábrahám földiek voltak(?)’”,in: Szegedy-Maszák (főszerk.) (2007), A magyar irodalom történetei 2. pp. 297-314
Stemberger, Günther (2001) A zsidó irodalom története.  Osiris: Budapest, pp. 155-178
Szalai, Anna (2002) Házalók, árendások, kocsmárosok, uzsorások – Zsidóábrázolás a reformkori prózában. Osiris: Budapest, pp. 47-97
Pótlás:
13. óra

e. A félév végi aláírás követelményei:
A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

f. Az osztályzat kialakításának módja:

A két zárhelyi dolgozat 25-25%-ot, a félév végi kollokvium 50 %-ot ér. A kollokviumon a tétel három részből áll: egy elméleti, egy szövegfelismerési/elemzési feladatból, valamint a kötelezően elolvasandó regényekkel kapcsolatos kérdésekből. 

g. A vizsga típusa:
Kollokvium.

h. A vizsgára való jelentkezés módja:
Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a „Vizsgára való jelentkezés” űrlapon.

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje:
A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

KÖTELEZŐ IRODALOM

SZÖVEGEK

Herzl, Theodor (1993), Ősújország. Bethlen Kiadó: Budapest
Ribeiro, Bernardim (2004), A sóvárgás könyve. Palimpszeszt: Budapest

Novellák:

Szalai, Anna (2002) Házalók, árendások, kocsmárosok, uzsorások – Zsidóábrázolás a reformkori prózában. Osiris: Budapest - Diósy, Márton: Zelda, pp. 308-21; Szegfi Mór: A zsidó, pp. 321-34; Ludasi Gans Mór: Az életből, pp. 421-31; Uő: A regény, pp. 431-38; Szegfi Mór: Az elátkozott bachúr, pp. 431-57

A kötelező versek az alábbi kötetekben találhatóak:

Camoes, Luis de (1993), Poemas/Költemények. Kráter Műhely Egyesület: Budapest
Carmi, T. (szerk.) (1981), The Penguin Book of the Hebrew Verse. The Jewish Publication Society of America Philadelphia The Viking Press: New York
Jáoz-Keszt, Itamár (szerk.) (1992), Modern héber költők. Belvárosi Könyvkiadó: Budapest
Kardos, László (1947), Héber költők antológiája. Farkas Lajos kiadása: Budapest
Kecskeméti, Lipót (1887), Zsidó költőkből
Keresztes Szent János (1988), A lélek éneke. Válogatta és fordította Takács Zsuzsa: Helikon: Budapest
Kiss, József (2001), Válogatott versek. Múlt és Jövő: Budapest
Kiss, József (1997), Az ár ellen. GLM Unió Bt: Budapest
Makai, Emil (é.n), Zsidó költők, Singer & Wolfner: Budapest
Makai, Emil (1897), Vallásos énekek, Singer & Wolfner: Budapest
Ormódi, Bertalan (1859), Magyar Romanzero, Wodianer: Budapest
Ormódi, Bertalan (1860), Magyarhon ébredése, (S.n)
Pagis, Dan (1991), Hebrew Poetry of the Middle Ages and the Renaissance. California University  Press: Berkeley
Patai, József (1910), Héber költők 1-2.  Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai XXXll.: Budapest
Scheiber, Sándor (vál.) (1997), A feliratoktól a felvilágosodásig. Múlt és Jövő: Budapest

SZAKIRODALOM

McGaha, Michael (2004), „Is there a Hidding Jewish Meaning in Don Quixote?”, in: Cervantes: Bulletin of the Cervantes Society of America, 24/1, pp. 173-88
Peremiczky, Szilvia (2009), „Kísérlet a spanyol-portugál converso-irodalom meghatározására” (megjelenés előtt)
Peremiczky, Szilvia (2004), „’Árpád és Ábrahám földiek voltak(?)’”,in: Szegedy-Maszák, Mihály; Veres, András (főszerk.) (2007), A magyar irodalom történetei 2. pp. 297-314
Stemberger, Günther (2001) A zsidó irodalom története.  Osiris: Budapest, pp. 155-178
Szalai, Anna (2002) Házalók, árendások, kocsmárosok, uzsorások – Zsidóábrázolás a reformkori prózában. Osiris: Budapest, pp. 47-97
Végh, Dániel (2007), „Jehuda Abravanel – Dialoghi d’amore”, in: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/25_szam/19.html