Az  OR-ZSE Könyvtárának
új könyvei

 

Csillagos házak – Emberek, házak, sorsok
Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Nádor Éva
Kiadja: Nádor és Társa Tanácsadó Iroda, Budapest, 2015.

A szerkesztő előszavában többek között így ír könyvével kapcsolatban: "…A közzétett történetek a csillagos házak hajdani lakóinak történetei. A mesélők többsége gyerekként élte át a vészkorszakot, saját gyermekkori emlékeit osztja meg az olvasóval. Mások szüleik, nagyszüleik, családtagjaik elmesélése alapján emlékeznek. Többen vannak olyanok is, akik jelenlegi szomszédjaik visszaemlékezéseit rögzítették. Bár az elmondott történetek szubjektívek, jól illusztrálják a történelmi valóságot, egyedi jellegük mellett világosan kirajzolódik belőlük a zsidó családok közös sorsa a kor Budapestjén. …
…Szeretnénk, ha ezzel a publikációval nemcsak megrázó egyéni történeteket, sorsokat kapnának az olvasók, hanem a közelmúlt történelmének jobb megértéséhez és annak felismeréséhez vezetne, hogy a holokauszt nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar nép tragédiája…" A kötet mind képekben, mind dokumentumokban gazdagon illusztrált.
 

 

Kőbe zárt emlékezet - Holokauszt-emlékművek a Kárpát medencében
Szerkesztette: Szécsényi András
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, Budapest, 2011.

A "Kőbe zárt emlékezet" című kétnyelvű album válogatást nyújt a rendszerváltozás után felállított kárpát-medencei holokauszt-emlékművekből. A munka előmunkálatnak tekinthető egy nagyszabású kutatáshoz, amelynek célja a második világháború után készült, vészkorszakkal kapcsolatos emlékművek és emléktáblák adatbázisának létrehozása.
 

 

Szita Szabolcs: A hiányzó ember – Raoul Wallenberg, a humánum lovagja
Kiadja a Hetek.hu Kft., Budapest, 2014.

Szita Szabolcs új kötete Raoul Wallenberg budapesti kapcsolatrendszerét, magyar munkatársaival folytatott embermentéseit új kutatások, új megközelítések alapján dolgozza fel. A gazdagon dokumentált, izgalmas kötet sorra veszi Wallenberg közeli segítőit, az áldozatkész terepmunkásokat és sofőröket, bemutatja taktikájukat. Közben állításokat ütköztet, bírálja és elveti a korábbi túlzásokat, a kitalált és fölösleges hőstörténeteket. A szerző feldolgozta a svéd követségi titkár és magyar sofőrje, Langfelder Vilmos szovjet elhurcolásának és fogságának történetét, az évtizedekig folytatott szovjet manipulációkat. Bizonyítja, hogy Raoul Wallenberg világszerte példaképpé emelkedett, a humánum lovagjaként tisztelik.
 

 

Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások – Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében
Megjelent: A Nemzeti Kulturális Alap és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának gondozásában, Szolnok, 2014.

Ez a könyv a történelmi Jász-Nagykun-Szolnok megye területén élt zsidó közösségek történetének első teljes körű összefoglalása. Egyben az egyik első olyan társadalomtörténeti tanulmány, amely a zsidó lakosok 18. századi megjelenésétől a holokausztig tartó időkeret átfogó és összehasonlító vizsgálatára törekszik. Középpontjában zsidók és nem zsidók kapcsolatrendszerének és konfliktusainak bemutatása áll. A helyi sajátosságokat, családtörténeteket és egyéni sorsokat hangsúlyozó elemzés számos adalékkal és új nézőponttal szolgál a régió történelme és általában a modern magyar társadalomtörténet iránt érdeklődő olvasóknak. A közérthető stílusban megírt szöveget gazdag dokumentum-válogatás egészíti ki, amelyben a levéltári iratok mellett helyet kaptak korabeli történeti írások, sajtócikkek, valamint az egyéni történelem dokumentumai, köztük családi fényképek, levelek, naplók és visszaemlékezések.
 

 

Perczel Olivér: Ipar és kereskedelem Erzsébetvárosban - A városegyesítéstől az I. világháború időszakáig
Erzsébetvárosi Önkormányzat, Budapest, 2014.

A szerző előszavában egyebek mellett ezt írja a megjelent könyvről: "…Kötetemben egyfajta időutazásra hívom az olvasót. Múltidéző közös utazásunk során megpróbálom bemutatni, milyen volt a korabeli Erzsébetváros, milyen körülmények között éltek az itt lakók, kik dolgoztak a kerületre oly jellemző kisipari és kiskereskedelmi szférában, kik közül kerültek ki az új vállalkozók, de kitérek arra is, hogy munka után hol és hogyan szórakozhattak az emberek. Sétánk során a kerület kereskedelmi szempontból két legjellegzetesebb és legfontosabb, ám egymástól markánsan eltérő útvonalán, a Király utcán és az Erzsébet körúton haladunk végig. Az előbbi a kerület legnagyobb múltú kereskedelmi utcája, amely kiskereskedelmi jelentőségét és forgatagát még1914-ben is őrizte. Zsúfoltságában hasonló, karakterében azonban ettől merőben más, már-már világvárosias jellegű út volt a Nagykörút, amelynek erzsébetvárosi részét járjuk végig kötetünkben…"
 

2015.05.17


 

Kőbányai János: Izrael a megroppant világrend árnyékában
Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2015.

Két, egymást feltételező körülmény együtthatása teremtette meg a mai Izraelt: a belső akarat és a világpolitikai fordulatok szerencsés csillagzata, s persze a csillagállás kihasználása. A zsidó „kulturális emlékezet” – vallás, nyelv, s más identitáshoz tartozó elemek anyaga és a belőlük felszabaduló energia – nem transzponálódhatott volna át állami létezésbe, ha ez nem szolgálja a nagyhatalmak aktuális érdekeit. Ez a feltételrendszer nemcsak a megalakulásra, de a folyamatos fennállásra, sőt: a túlélés esélyeire is érvényes. Ezért, ha Izraelről beszélünk, akkor a világ helyzetéről vagy megroppanásának aktuális állásáról beszélünk. A tét, a „kérdés” ma az, hogy a kétezer évvel ezelőtti kurta, 134 éves, zsidó állami létezés megismételhető –e? Ma, amikor az 1948-ban alapított új zsidó állam ideje, az ókorihoz képest, még csak a felénél sem jár.


Heller Ágnes: Az önéletrajzi emlékezés filozófiája
Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2015.

Heller Ágnes ebben a könyvében is töretlenül folytatja a saját maga kialakította hagyományait. Minden két évben letesz egy új filozófiai művet az asztalra, s olyan munkák sorába illeszti monografikus vizsgálódásait, amelyek nem a szűk szakmája, hanem a legszélesebb tömegek érdeklődésére tart számot – „mindennapi” közérdekűséggel. Ezúttal filozófiai vizsgálódásának az önéletrajzi emlékezés a médiuma, Az álom filozófiája című könyve folytatásaként, mintegy belőle kinőve. A filozófia-, a pszichológia- és az irodalomtudomány fogalomkészletét és szempontrendszerét ötvöző mű azt elemzi, hogy hogyan határozza meg az embert („kollektívan” és egyénien) az emlék? Az „önéletrajziság” nem(csak) az irodalmi műfajra, hanem arra a minden emberre érvényes gyakorlatra utal, amellyel az életünk során folyamatosan bennünket és környezetünket meghatározó emlékek alapján írhatjuk meg, azaz: választjuk sorsunkat. A könyv függeléke egy esszésorozat folyamatában mutatja be Heller Ágnes előtanulmányait, amelyek során: Platón, Derrida, Hegel, Kierkegaard, s persze a Biblia és Shakespeare műveinek az emlékezés fókuszából történő elemzései közben munkálta ki e könyv legfontosabb teoretikus tételeit.


Zsidók a magyar társadalomban – Írások az együttélésről, a feszültségekről és az értékekről I-II. (1790-2012)
Gyűjtötte, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta: Komoróczy Géza
Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft., Pozsony, 2015.
A tükörben, melyet ez a kötet elénk tart, együtt, egymás mellett, egy síkban látható Magyarország Janus-arca. A nemes, megnyerő; és a félelmetes, visszataszító. A legjobb Magyarország: a szabadság és egyenlőség elkötelezettjei az egyik oldalon; s a zsidóellenességet, fajelméletet, gyűlölködő antiszemitizmust hirdetők a másikon. Ez a könyv Magyarország tükre. Csak zsidó tükör, vethetik, címe és tartalma alapján, a kifejezés ellen néhányan. Valóban, a kötetbe fölvett írások tárgya a zsidók helyzete. De ebben a „zsidó” tükörben mégiscsak egész Magyarország mutatja meg magát. A magyar társadalomban élő zsidók jogállásának, társadalmi helyzetének, önképének és a róluk alkotott képnek két- és egynegyed százados változási folyamata korabeli tanulmányok, vitacikkek, publicisztikai írások, reflexiók és önreflexiók tükrében.



A magyarországi holokauszt bibliográfiája I-II.
Szerkesztett: Randolph L. Braham

Park Könyvkiadó, Budapest, 2010.

Talán a világtörténelem egyetlen eseményét sem dokumentálták annyira alaposan, mint az európai zsidóknak a náci korszak idején véghezvitt megsemmisítését. A könyvtárak polcait szinte zsúfolásig megtöltik a holokauszt különböző vonatkozásait vizsgáló könyvek és folyóiratok. Ennek a humán és a társadalomtudományok területén született irodalomtömegnek a jelentős százaléka arra a katasztrófára vonatkozik, amelynek szenvedő alanya a magyar zsidóság volt. A mostani kiadvány összesen 5573 olyan könyv, tanulmány és cikk referenciáját tartalmazza, amelyek 1945 és 2009 között jelentek meg a magyar holokausztról Magyarországon vagy a világ számos más országában, és amelyek a magyarországi zsidóságot a második világháború idején sújtó katasztrófát tárják fel, írják le, tanulmányozzák és/vagy elemzik. Braham professzor bibliográfiája óriási segítséget jelentő eszközt kínál mindazoknak, akik a magyarországi holokauszt tanulmányozásában vagy kutatásában érdekeltek.


Szita Szabolcs: A Gestapo tevékenysége Magyarországon 1939-1945 – a német Titkos Államrendőrség Magyarországon a II. világháború idején
Corvina Kiadó Kft., Budapest, 2014.
Szita Szabolcs új monográfiája áttekinti a hitleri birodalom biztonsági szerveinek magyarországi kiépítését, a német Titkos Államrendőrség hatalmának itteni kiterjesztését. Bemutatja, hogy a Gestapo eredményesen épített a besúgókra, a feljelentésekre, ahogy a fizikai és lelki erőszak minden válfajára is. A német titkosszolgálatok már az ország megszállása előtt is dolgoztak magyar földön. A magyar társadalom több rétegéből szerveztek be ügynököket, besúgókat. Mellettük a Gestapo bizton számíthatott a német birodalmi állampolgárokra és a hitleri rezsimmel rokonszenvező német ajkúak titkos vagy nyílt támogatására is. Magyarország megszállása után ezreket vett őrizetbe, legtöbbjüket előre elkészített listák alapján. A szerző bemutatja a Gestapo munkáját Európában és Magyarországon, a széles ügynökhálózat kiépülését már az Anschluss idejétől. Szita Szabolcs részletesen ismerteti a Gestapo tevékenységét 1944. március 19-e, Magyarország német megszállása után. Az alaposan dokumentált könyv újabb mérföldkő Magyarország 20. századi történetének feldolgozásában.


Kende Péter: Magyarság, zsidóság, emberség
Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft., Pozsony, 2015.

A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, egy négykötetes életmű-válogatás utolsó darabja. A benne foglalt írások három nagy kérdéskört tárgyalnak, amelyeknek tartalmát már a könyv címe is sejteti, ámbár nem feltétlenül abban az értelemben, amelyet az ott sorakozó fogalmak első olvasásra felidéznek. A kötet három főrészének címe már valamivel több eligazítást ad, mert jelzi, hogy a magyarságról milyen kortörténeti összefüggésben szól a könyv, s hogy a zsidóságról nem önmagában, hanem a magyarsággal való viszonylatában fog szó esni. A harmadik témakörről pedig az fog kiderülni, hogy nem „az ember” elvont fogalmát, hanem csupán azt boncolgatja, milyen alapvető változásokat hozott az emberiség életfeltételeiben a modern világ szabályai szerint működő intézmények összessége. Habár különböző időkben íródtak, a szövegeknek a szerző megközelítési módja – egyfajta liberális republikanizmus – ad egységet, valamint az a törekvése, hogy megértse és megértesse, hova is jutott az emberiség (és benne a magyarság) a 20. század önpusztító háborúi és egyéb tévelygései után.


Szunyogh Szabolcs: Jákób csillaga – Zsidóság: vallás, hagyomány, kultúra
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2015.

A zsidókról eddig tankönyveink csak a holokauszt kapcsán írtak valamennyit. A magyar történelemben játszott szerepükről, kultúrájukról, vallásukról, etikájukról, humorukról semmit. Másféleképpen felnövő új nemzedéket szeretnénk, amely reálisabban értékeli a világot? Amely nem esik téveszmék áldozatául? Amely élni tud az együttműködés és az egymástól való kölcsönös tanulás lehetőségével? Ez a könyv ebben szeretne segíteni. Bemutatja a zsidó vallást, az ünnepeket, a szokásokat, az életvitelt, a kóserság törvényeit, a zsidóság szent könyveit, külföldi és hazai történelmét, fontosabb magyarországi műemlékeit, a legismertebb antiszemita vádakat, kiindulópontjaikat, következményeiket és cáfolataikat, a zsidósággal kapcsolatos legfontosabb történelmi személyiségeket, és képet rajzol Izrael Állam életéről is. Részletesen szól a zsidó kultúra és életmód értékeiről. Bemutatja a nők tiszteletét a zsidó közösségekben, a zsidó vallásjog demokratikus szerkezetét, a zsidó vallás racionális problémamegközelítését, emberközpontú moralitását, a kultúra iránti nyitottságot, a zsidó nevelést, valamint a zsidó humort, amely még a legnehezebb helyzetekben is meg tudja nevettetni az embereket.


Konrád Miklós: Zsidóságon innen és túl – Zsidók vallásváltása Magyarországon a reformkortól az első világháborúig
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2014.

A reformkor és az első világháború között több tízezer magyarországi zsidó döntött úgy, hogy elhagyja ősei hitét és áttér valamelyik keresztény vallásra. Milyen okok vihették a magyarországi zsidókat a keresztvíz alá? Mely időszakokban tették ezt többen, mikor kevesebben? A zsidó társadalom mely rétegeit érintette leginkább a vallásváltás? Milyen egyéni
utak vezettek egyes zsidókat a felekezetükkel való szakításhoz? Áttérésüket „sikeresnek” tekinthették -e, elérték -e céljukat? Megkeresztelkedésük után hogyan viszonyultak zsidó múltjukhoz és volt hitsorsosaikhoz – és hogyan viszonyultak hozzájuk az utóbbiak? A zsidó áttérések első monografikus feldolgozása révén pontosabb képet szerezhetünk a keresztény magyar társadalom befogadó készségéről, árnyaltabb képet nyerhetünk az e társadalomba integrálódó zsidó férfiak és nők számára felmerülő dilemmákról – és nem csupán azokéról, akik kitértek, de azokéról is, akik megmaradtak felekezetük kötelékében.


Szakácskönyv a túlélésért – Lichtenwörth, 1944-1945
Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és az interjút készítette: Czingel Szilvia

Corvina Kiadó Kft., Budapest, 2013.

Különleges dokumentum az a „recepteskönyv”, amit a háború utolsó hónapjai során az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők írtak emlékezetből. A holokauszt újabb történeti irodalma egyre gyakrabban adja át a szót az áldozatoknak, akik immár a saját hangjukon megszólalva tesznek tanúságot a velük akkor történtekről. Az a felismerés rejlik ennek mélyén, hogy a holokauszt nem csupán a bűntettek elkövetőinek, hanem egyúttal a bűntetteket elszenvedőknek is a története. Az áldozatok traumatikus tapasztalatainak, az őket ért atrocitásokra adott reakcióknak az ismerete nélkül nem alkotható ugyanis teljes kép a holokauszt valóságáról. A túlélés stratégiáját választotta az a néhány magyar nőfogoly, aki – fedezékbe vonulva” – apró papírfecnikre ételrecepteket kezdett rögzíteni. Elsősorban a tésztafélékre és a süteményekre emlékeztek, amiben bizonnyal a legkedvesebb íz utáni heves sóvárgás vezette őket. A nemrégiben véletlenül előkerült becses forrás közreadását terjedelmes életútinterjú teszi teljessé. A lichtenwörthi lágerben lejegyzett ételrecepteket megőrző asszony meséli el ez alkalommal egy jellegzetes budapesti zsidó kispolgárcsalád több generációjának a 20. századi életét. A két dokumentum együtt nyújt hiteles és megrázó betekintést a letűnt század mozgalmas világába. – (Gyáni Gábor)


Shlomo Avineri: Herzl – Theodor Herzl és a zsidó állam alapítása
Corvina Kiadó Kft., Budapest, 2015.

Ma Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga előtti tér Herzl Tivadar – azaz Theodor Herzl – nevét viseli, mert itt állt valaha az a ház, amelyben 1860-ban világra jött „a zsidó állam megálmodója”. Itt is élt, és a budapesti Evangélikus Gimnáziumot látogatta, amíg tizennyolc éves korában Bécsbe nem költözött a család. Herzl valójában nem politikusnak született, hanem sokkal inkább gondolkodónak: az antiszemitizmus megállíthatatlannak tetsző terjedése, és főleg a kelet-európai – oroszországi – zsidóság mérhetetlen nyomorúságának, kitaszítottságának és elnyomatottságának a megismerése tette azzá, és késztette élete fő műve, A zsidó állam megírására. A röpirat megjelenése fordulópontnak bizonyult a zsidóság történetében, és a szerző életében is. Attól fogva minden percét és energiáját ennek az utópisztikusnak tetsző eszme megvalósítására áldozta. Ezt a történetet mondja el ez az életrajz, beleágyazva történelmi háttérbe, naplókra, levelekre, korabeli dokumentumokra támaszkodva, és nem utolsósorban bőven idézve Herzl irodalmi alkotásaiból is, hogy ezáltal bemutassa gondolkodásának mozgatórugóit és fejlődését.


2015.08.24