A ZSINAGÓGA


A Zsinagóga

Az Országos Rabbiképző Intézet - ma Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem - zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el feladatát. A zsinagóga legfőbb funkciója, rendeltetése, hogy az istentisztelet színhelye legyen. Az Imádság Háza, ahol sábbáti és nagyünnepi, hétköznapi és zarándokünnepi istentiszteleteinket tartjuk. Zsinagógánk a maga százhúsz férőhelyével, orgonájával a zsidó vallás temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az Örökkévaló Istent fölkeressék. Zsinagógánk ezenkívül színhelye tizenhárom éves fiúk felnőtté (bár micvá) avatásának. Azokon a vasárnapokon pedig, amelyeken erre a zsinagógai naptár lehetőséget ad, esküvőknek is helyszíne zsinagógánk.

E kicsiny templom második, de intézményünk szempontjából igen fontos funkciója, pedagógiai, közelebbről szakmódszertani céljaink szolgálata. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája, mint intézményünk többi szerves egysége, képzési feladatainkat segítendő az ún. tan-zsinagóga feladatát is ellátja, amint azt Intézetünk fennállásának 130 éve alatt tette, és mindmáig is teszi.

Zsinagógánkat többféleképpen is bekapcsoljuk oktatástechnikai munkánkba. Rabbijelöltjeink periodikus rendben, ciklikusan visszatérő módon minden péntek este prédikációt tartanak zsinagógánkban. Prédikációjukat ezt az alkalmat megelőzően különböző “fórumokon” már két ízben elmondták. Pedagógiai vagy retorikai szemszögből tekintve prédikációjuk olyan “végtermék”, amely elméleti és homilétikai munkát feltételez. Hallgatóink homilétika-, retorika- és beszédtechnika-óráikon felkészülnek beszédjeikre. Az elkészült prédikáció-szöveget írásban benyújtják, s azt az intézet beszédtechnika-tanára retorikai, az intézmény rektora pedig teológiai szempontból elemzi. A szöveget mindketten javítják, majd a hallgatók két alkalommal elmondják. Ekkor az intézet egy-egy másik tanára is meghallgatja, minősíti, s csak azután hangozhat el a zsinagóga “nyilvánossága” előtt is.
Miután a prédikációk a péntek esti istentiszteleten a hívők előtt is elhangzottak, a következő hét retorika, illetve homiletika óráján a tanár a hallgatókat is bevonva elemzi, értékeli őket.

A zsinagóga másik oktatási funkciója, hogy a liturgia (kántorképző) szakos hallgatók itt sajátítják el a péntek esti, a szombat délelőtti, a nagyünnepi és – nem utolsósorban – a hétköznapi istentiszteleti rendet, rituálét. Először köznapon, de nem az istentisztelet keretében teremtünk olyan hangulatot, amely felidézi a zsinagóga atmoszféráját. A tanév végén a zsinagóga ad otthont a kántorszakos liturgiai bemutató koncertjének.

E munkánkat technikai felszerelések alkalmazása is segíti, azaz videóra rögzítjük a “tan-istentisztelet” részleteit: az elhangzott imákat, beszédeket, és ezek minden elemét a következő órákon a szaktanárok részletesen elemzik.

E “tan-szertartásokon” hallgatóink, mind jobban beletanulva jövendő feladatkörükbe, ugyanúgy viselkednek, és teszik dolgukat, mint majdan az igazi istentiszteleteken.

Zsinagógánk harmadik feladatköre specifikusan egyedi jellegű. Nagyon szerves és fontos egysége intézményünknek Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Goldmark Kórusa. E hagyományőrző és hagyományteremtő énekkar széles nagyközönség előtt mutatja be elsősorban a magyarországi, azután pedig a kelet-európai zsidó dallamkincset, de éppoly jártas az izraeli zenében is.

A kórus koncertjeinek sorában mindig az első a zsinagógánkban – istentisztelet keretében – történő bemutató. A kicsiny templom ilyenkor valóságos hangversenyteremmé alakul át, ahol rabbinövendékeink, tanárjelöltjeink és kántorjelöltjeink is segítenek bemutatni elsősorban azokat a zeneműveket, amelyeket intézetünk Liturgia tanszékének tanárai gyűjtöttek, dolgoztak fel és bocsátottak közre.

Jelentős események színhelye intézetünk díszterme, amely közvetlenül a zsinagóga fölött, épületünk második emeletén található. A korábban is nagy látogatottságnak örvendő kultúrterem, legújabban mint Scheiber Sándor Auditórium, szolgál a péntek esti és szombat délelőtti istentiszteleteket követő kiddusok – ünnepköszöntők – színhelyéül. Ezeken nem elsősorban rabbiképzőseink, hanem inkább judaisztika szakos hallgatóink tartanak írásmagyarázatokat, modern interpretációkat, igazolva jártasságukat a Szentírásban. Kitűnő alkalmak ezek arra, hogy mind a hallgatók, mind más részvevők megismerkedjenek bizonyos zenei elemekkel, amelyek, bár nem részei az istentiszteleteknek, sem a családi otthon szertartásainak, mégis oly fontosak a zsidó közösségi életben.

Az istentiszteleteken használatos imakönyvek intézményünk egy másik feladatköréhez is kapcsolódnak, amennyiben fordításuk tanáraink, illetve felsőbb éves növendékeink munkája. Minthogy a második világháborút követően zsidó imakönyv csak rendkívül ritka esetben jelent meg, csak mi adtunk közre, és csak az utóbbi években olyan imakönyveket, amelyek a magyarországi neológ zsidóság liturgiáját reprezentálják. Ezzel nemcsak híveink igényeit elégítettük ki, hanem hallgatóinknak is rendelkezésükre tudjuk bocsátani a kellő segédanyagot.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája mint istentiszteleti hely rendkívül fontos reprezentációs központ is egyszersmind, ugyanis az Izraelből vagy az Egyesült Államokból, illetve a világ különböző tájékáról Magyarországra érkező, magasan kvalifikált vallási vagy világi személyek – akár zsidók, akár más vallások képviselői – a magyarországi zsidóság életét bemutató program keretében annak integráns részeként mindenekelőtt két helyre látogatnak el, elsőnek az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógájának péntek esti, másodiknak a budapesti Dohány utcai központi zsinagóga szombat délelőtti istentiszteletére.

 

Vissza

 A ZSINAGÓGA